Elrettentő példával szolgált az Egyesült Államok: Donald Trump következetes hecckampánnyal rengette meg Amerika sziklaszilárdságúnak hitt politikai rendszerét. A távozó elnök már tavaly áprilisban bogarat ültetett szavazói fülébe, és rendszeresen világgá kürtölte, hogy ellenfelei rendszerszintű csalást készítenek elő. Még feljebb csavarta a hangerőt, miután kiderült, hogy alulmaradt Joe Bidennel szemben.
Megalapozatlan állításait kritikátlanul átvette a vele szimpatizáló média. Ez is hozzájárult a hívei körében kialakult tömegpszichózishoz, amely másfél hete a Capitolium elleni, halálos áldozatokkal járó támadásban csúcsosodott ki és azóta is fenyegetést jelent az amerikai alkotmányos rendre. Ha ez megtörténhet egy mély történelmi gyökerekkel rendelkező demokráciában, akkor mit jelent az olyan országok számára, mint hazánk, ahol alacsony az intézményekbe vetett bizalom, jelentős a társadalmi megosztottság és még a rendszer demokratikusságáról sincs konszenzus?
“Nem becsülném le a mai magyar politikában rejlő potenciált, de nem akarom az ördögöt sem a falra festeni. Örvendetes lenne, ha magyar politikusok nem építenének analógiát az amerikai eseményekkel." - nyilatkozta lapunknak Krekó Péter politológus, a Political Capital ügyvezetője. Szerinte Amerika annak a példája, hogy az “indulatok szításának, illetve a jó és rossz szembeállítására alapozó politikai retorikának sajnos romboló következményei vannak.” Az ilyen törzsi felosztás, amelyben az egyik oldal “azt hirdeti, hogy csak mi tudjuk, mi a helyes és ennek érdekében akár harcolni is muszáj, mert a választás nem küzdelem, hanem háború, előbb-utóbb erőszakot szül.”
Krekó Péter felidézte a Political Capital 2018-as, a magyar és lengyel politikában tapasztalt törzsiségről szóló tanulmányának eredményeit: “Szerencsére csak a magyarok nagyjából ötöde (19 százalék) ért egyet az olyan állításokkal, hogy a politikai meggyőződése alapján meg lehet állapítani valakiről, hogy jó ember-e vagy rossz, ellenben 58 százalék határozottan állította: attól, hogy valaki másképp gondolkodik, még nem gonosz.” Aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy a Demokratikus Koalíció szavazóinak 30 százaléka és a Fidesz támogatóinak negyede azonosulni tudott az első állítással, s a fiatalabb budapestiek és a kelet-magyarországiak is az átlagnál hajlamosabbnak bizonyultak az effajta fekete-fehér gondolkodásra.
Baljóslatú lehet 2022-re nézve, hogy mind a magyar kormánypárti, mind pedig az ellenzéki oldalon terjednek olyan narratívák, amelyek lehetségesnek tartják az urnáknál kifejezett népakarat utólagos torzítását. Kövér László például december végén, a HírTV-ben riogatott azzal, hogy külföldről a magyar választás eredményének manipulálására készülnek. A házelnök, közvetve elfogadva Trump csalásokról szóló állítását, úgy fogalmazott: “ne legyenek illúzióink, hogy ez itt is lehetséges lesz.”
Ami az ellenzéki oldalt illeti: ott már a 2018-as választást követően szárnyra kaptak egyes összeesküvés-elméletek. Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője és szerkesztője lapunknak elmondta: az egyik máig fel-felbukkanó konteó az eredményeket összesítő számítógépes rendszer leállására hivatkozik. “Ez könnyedén bizonyítható hülyeség, hiszen az írott szavazóköri jegyzőkönyvek alapján ellenőrizhető, hogy az elektronikus összesítés nem módosította az eredményeket.” Hangsúlyozta, hogy előfordultak jól dokumentált szabálytalanságok a szavazás napján, ám annak nincs jele, hogy ezek befolyásolták volna a mandátumok eloszlását. A szakértő úgy vélte, hogy az ellenzéki pártok rájátszottak a konteókra, ugyanakkor a kormányzati kommunikáció sem tette meg a jogosan elvárható erőfeszítéseket a kételyek eloszlatására.
A kormányoldal és az ellenzék közötti anyagi és intézményi egyenlőtlenségek illetve a jogbizonytalanság miatt Tóka Gábor nem nevezné demokratikusnak a magyar politikai rendszert, de a szavazási procedúra tisztasága szerinte hazánkban is biztosítható. Ennek egyik feltétele, hogy az ellenzék megfelelő számú felkészült delegáltat küldjön a számláló bizottságokba, ám a szakértő nem lát erre irányuló érdemi erőfeszítést. Elismerte, hogy a levélszavazatok kapcsán felmerülő aggályoknak lehet alapjuk, de szerinte nem szabad felnagyítani ezek jelentőségét, mivel legfeljebb két képviselői hely múlhat rajtuk. A levélszavazatok firtatása “csak hangulatkeltés, azoknak a politikai ügyét szolgálja, akik a határon túli magyarok nagyon korlátozott politikai befolyásának vitatásával akarnak népszerűséget szerezni" - magyarázta a választási szakértő.
A Vox Populi szerkesztője óva intett attól, hogy túldimenzionáljuk azt a veszélyt, amit a nem létező csalásokkal való hangulatkeltésben rejt magában. “Amerikában a kitartó hazudozás eredményeként néhány százan törtek be a Capitolium épületébe. Ha ezeket a számokat Magyarországra fordítjuk le, akkor legfeljebb pár tucat rendbontóról lenne szó, akikkel az állandó rendőri készenlét tagjai is meg tudnának birkózni.” A magyar választási rendszer jóval egyszerűbb, könnyebben áttekinthető az amerikaihoz képest, így nehezebb félrevezetni az embereket. Mindazonáltal Trump kudarcához hozzájárult, hogy a tengerentúlon a sajtó 95 százaléka nem volt partner az emberek megőrjítésében. A hazai kockázatokat növeli, hogy ez az arány itt rosszabb lehet - figyelmeztetett Tóka Gábor.
Trump kürtje itthon is visszhangzik
Noha a capitoliumi erőszak kijózanítóan hatott némely republikánusokra, Magyarországon jócskán maradtak olyan véleményalkotók, akik továbbra is Trump vad teóriáit ismételgetik. A kormánypárti médiában a legkülönfélébb témákban szakértőként megszólaltatott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász például a minap a Vasarnap.hu-nak beszélt arról, hogy szerinte nem sikerült maradéktalanul tisztázni a választási csalás gyanúját. A Népszava megkereste őt, hogy megkérdezzük: a Trump-kampány által indított több tucatnyi per elbukásán túl mi tudná bizonyítani, hogy az elnök alaptalanul vádaskodott. Arra is választ szerettünk volna kapni, hogy mi lenne a véleménye arról, ha esetleg a 2022-es magyar választáson vesztes fél hasonló módon, még a bírósági keresetek elbukása után is azt hangoztatná, hogy csalások történtek. Ifj. Lomnici Zoltán azonban nem kívánt interjút adni lapunknak.
A kormánypárti sajtóban szintén gyakorta szereplő Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője azt hangoztatta: véleményszabadság van, bárki vitathatja az amerikai vagy akár a magyar választások tisztaságát. Az Egyesült Államokban történt állítólagos választási csalások ügyében nem foglalt állást, mondván ez amerikai belpolitikai kérdés, Magyarországról nem lehet egyértelműen megítélni. Hasonlóan vélekedett Rajcsányi Gellért, a kormánybarát mandiner.hu főszerkesztője. Mindketten kiemelték, hogy az amerikai igazságszolgáltatás nem találta bizonyítottnak a rendszerszintű csalásokról szóló elméleteket. Deák Dániel szerint ezért az eredményt a magyar közvéleménynek is el kell fogadnia.
Tóka Gábor választási szakértő borzasztónak minősítette, hogy a kormánypárti sajtó hosszasan ecsetelte a csalást alátámasztó “hihetetlenül valószínűtlen forgatókönyveket”, miközben nem tette hozzá, hogy ezek esélye annyi, mint hogy “holnap összeütközik a Mars és a Vénusz”. Úgy vélte, az érintett orgánumok ezzel egy olyan attitűdöt normalizálnak, miszerint “az utolsó pillanatig harcolni és hergelni kell, nem kell betartani a sportszerűség szabályait és emberéleteket is kockára szabad tenni.”
Rajcsányi Gellért szerint a mandiner.hu körültekintően járt el. “Széleskörű hírszolgáltatást végeztünk és különösen ügyeltünk arra, hogy bármilyen hírszövegezés ne csússzon el megalapozatlan állítások, álhírek közlése felé.”
A magyar sajtóvisszhangról a kormányközeli Nézőpont Intézethez tartozó Médianéző Központ álláspontjára is kíváncsiak voltunk, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója azt mondta lapunknak, hogy a magyar sajtó nagy része korrekten járt el, “írtak a jogorvoslati eljárásokról, de egyben azt is jelezték, hogy nem merült fel olyan bizonyíték, ami választási csalásra utalt volna.” A kormánypárti orgánumok azonban szerinte teljesen más képet mutattak: “Sokkal inkább a bizonytalanságra helyezték a hangsúlyt, még akkor sem mondták ki, hogy Biden nyert, amikor az már egyértelműnek tűnt. A közmédia már-már parodisztikusan számolt be az elnökválasztásról, úgy tűnt, nem igazán merték elárulni a közönségüknek, hogy ki lett az új amerikai elnök. Ez akkor fordult meg látványosan, amikor a washingtoni zavargások után Bident (tévesen) már amerikai elnöknek nevezték - és őt tették felelőssé a Capitoliumnál történtekért.”
A közmédia kérdéses riportja a független, konzervatív Válasz Online újságírójánál, Zsuppán Andrásnál is kiverte a biztosítékot. Európai szinten példátlannak minősítette, hogy az M1 a Capitolium elleni támadást azzal a címmel interpretálta, hogy "Káoszt hozott Biden elnöksége", ami nagyjából arra emlékeztet, mintha egy utcai rablótámadásról úgy adnának hírt, hogy "Erőszakhoz vezetett a sétálgatás". Azt is szóvá tette, hogy az egyik megszólaltatott szakértő a történteket "spontán népfelkelésnek" nevezte. “A magyar közmédia hosszú ideje egyszerűen alkalmatlan arra, hogy a világ lényeges történéseiről hitelesen és pontosan tájékoztasson, éppen ezért aggódhatunk amiatt, milyen szerepet játszana egy hasonló hazai krízis esetében - amire remélhetőleg soha nem kerül sor.” - nyilatkozta lapunknak Zsuppán András. Utóbbi véleményével a lapunknak nyilatkozó összes megkérdezett egyetértett - egyikük sem szeretné, hogy az amerikai válság megismétlődjön itthon. - ROSTOVÁNYI ANDRÁS
