Előfizetés

Egy bérlettel utazhatnánk minden közlekedési eszközön

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.19. 06:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Jön a tarifaközösség, az egységes utastájékoztatás, jegyértékesítés és az összehangolt menetrend. Minderre egy évet kapott a Volánt bekebelező MÁV.
Egy év múlva egy bérlettel utazhatnak a budapesti agglomerációban élők a fővárosba, ha sikerül tartani a kormány által előírt határidőt. S ez csupán az első lépés: a végső cél a teljes közösségi közlekedés egységesítése a választások után. A tervek szerint 2022-től egyfajta bérlettel vagy jeggyel lehet majd utazni bármelyik államilag finanszírozott közösségi közlekedési eszközön. A tavalyi év utolsó napján látott napvilágot az állami tulajdonú közösségi közlekedési társaságok által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését célzó kormányhatározat. Ennek értelmében január végéig részletesen ki kell dolgozni a tavaly júliustól a MÁV-csoport részévé vált Volánbusz (a cég egy évvel korábban olvasztotta magába az összes vidéki volántársaságot) által üzemeltetett vonalak menetrendjének összehangolására, az egységes jegyértékesítés és utastájékoztatás kialakítására és a tarifaközösség kialakítására vonatkozó menetrendet. Bár ez utóbbit első körben csak a budapesti agglomerációban vezetnék be. A tarifaközösség a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a jelenlegi három bérlet helyett a jövő évtől elég lesz egyet váltani például az érdi ingázóknak. Ez az egyszerűség mellett olcsóbb is lesz. Egyelőre folynak a tarifaegyeztetések, de a közös bérlet minden bizonnyal olcsóbb lesz a három külön megváltottnál. A megtakarítás mértéke nagyban függ majd a zónahatároktól. A MÁV és a Volán által alkalmazott tarifarendszer – 5-10 kilométerenként kell többet fizetni - egyébként a nyolcvanas évek óta változatlan. Budapesten kívül az elővárosi szolgáltatások egységes elvű, kilométer övezeti alapon megállapított azonos díjszintű helyközi díjszabással vehetők igénybe. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mely Budapest közeli településeket érinti majd az intézkedés, mennyire tág körben húzzák meg az agglomeráció határát, mint ahogy nagy kérdés a belső zónahatárok kijelölése is. Ha túl keskenyek a zónák, akkor már a gyerek iskolába hordása is több zónát érintős feladvány lehet, ha viszont túl tágak a határok, akkor a viteldíjak egységesítése miatt kezelhetetlenül nagy bevételkiesés jelentkezik a tagvállalatoknál. Az optimalizáláson a Népszava információi szerint már gőzerővel dolgoznak. A lehetséges forgatókönyvekről – külföldi példák alapján – a Budapest Fejlesztési Központ készít döntés előkészítő tanulmányt. A munkáról korábban Vitézy Dávid, a BFK igazgatója közösségi oldalán is beszámolt. „Dolgozunk a regionális tarifaközösségen a MÁV-val közösen, hogy mihamarabb egységes bérletekkel lehessen igénybe venni a vonatokat, héveket, a Volánbusz járatait. Több pilot-program is indult a budapesti agglomerációban, közös vasúti, buszos és hév-bérletekre” – írta posztjában. A tarifaközösséget az egész országra kiterjesztenék, ami a nagyobb városokban működő szolgáltatók bevonása okán jelent kihívást. A szolgáltatók lépésenként haladnak a közös jegyértékesítési rendszer és a tarifaközösség megvalósítása felé. A közelmúltban több közös ajánlatot vezettek be, köztük a szezonális Dunakanyar napijegyet és a Dunaharaszti zónabérletet. Budapest esetében ez egyelőre nem sok változást hoz, hiszen a három szolgáltató – a MÁV, a Volánbusz és a BKV – 2005 óta óta gyakorlatilag tarifaközösségként működik. A BKV, a Volánbusz és a HÉV menetrendjeinek összehangolását és az utastájékoztatást a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) végzi. Az egységes bérlettípust, a Budapesti Egyesített Bérletet (BEB) még Demszky Gábor főpolgármesterségének idején vezették be, amit 2009-ben az egységes Budapest bérlet váltott fel, azaz Budapest határain belül a bérletet váltók bármelyik szolgáltatóval utazhatnak. (A Budapesten belüli egyszeri utazásra szóló jegyes tarifaközösség viszont még hiányzik.) A fentieket menedzselő Budapesti Közlekedésszervező Nonprofit Kft-t az Orbán-kormány felszámolta. Az egységes Budapest bérlet megmaradt, de annak bevételeiből a MÁV és a Volánbusz már nem részesült. A két állami céget felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2012-ben megelégelte a dolgot és 2013 májusától átadta az agglomerációs buszjáratok üzemeltetését a Volánbusz Zrt.-nek. A HÉV-eket Tarlós István akkori főpolgármester önként adta át, mondván nincs pénz az üzemeltetésükre. Tarlós akkor úgy számolt, hogy az agglomerációs járatok évente 10 milliárd forint veszteséget termelnek a fővárosnak, mások szerint legfeljebb 2-3 milliárd forint megtakarításban bíztak. Azóta ez tovább olvadt. Egy 2016-ban az állam és a főváros közötti megrendelői megállapodás alapján tavaly decemberig az agglomerációs járatok belső szakaszainak használatáért együttesen 6,58 milliárd forintot fizetett a főváros, ám az állam ezt 2021-től 8,37 milliárd forintot kér. Ezenfelül a Jegy- és bérletbevétel egy százaléka illeti meg a fővárosi agglomerációban immáron egyedülivé vált szolgáltatót, a MÁV-csoportot. A következő lépés a BKK-BKV bekebelezése lehet, de erre a választások előtt bizonyosan nem kerül sor.

Települések patthelyzetben - Sokba kerül vizsgálat utáni feljelentés, de megtérülhet

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.01.19. 06:20
Kétpó
Fotó: Népszava
Bajba kerülhetnek azok a településvezetők, akik feltárják elődeik gazdálkodásának törvénytelenségeit, véli Hadházy Ákos. A független képviselő szerint azonban ez nem szabad, hogy elijessze őket a jogsértések kivizsgálásától.
Azok a városok és falvak, ahol az ellenzék 2019-ben leváltotta a korábbi, kormánypárti vezetőket gyakran megrendelik az önkormányzat és cégeinek gazdasági átvilágítását. Ha a felkért szakértők szabálytalanságokra utaló jeleket találnak, és ennek nyomán a településvezetők feljelentést tesznek, akkor azzal alaposan megnehezíthetik az önkormányzat gazdálkodását. A beruházások megvalósítását ellenőrző hatóságok ugyanis – első körben - az önkormányzattól követelik vissza a törvénytelenül elköltött pénzeket. Erről a szekszárdi Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő beszélt a Népszavának. A politikus szerint ettől a települések – főképp a kisebbek – drámai helyzetbe kerülhetnek, hisz a visszafizetési kötelezettség miatt eladósodnak, működési nehézségeik lehetnek és átmenetileg le kell mondjanak a fejlesztéseikről. Hadházy megemlítette, hogy például Tótkomlóson 2017-ben indult egy uniós támogatást élvező projekt, ami a nők munkavállalási lehetőségeit kívánta javítani. A Békés megyei kisváros független polgármestere, Zsura Zoltán 2019-ben még ellenzéki képviselőként jelezte a projekt során elkövetett szabálytalanságokat, s mivel a helyi képviselőtestületben a kormánypárti többség lesöpörte őt, feljelentést tett a rendőrségen. Az ügyben az adóhatóság indított vizsgálatot, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, és a tárca talált is szabálytalanságokat, ami miatt elképzelhető, hogy visszakövetel Tótkomlóstól 100-150 milliónyi támogatást. A pályázati pénzek nélkül évente 800 millióból gazdálkodó, 6 ezer lelkes város költségvetése ellehetetlenülhet, ha az Emmi visszafizetteti az említett összeget. Még inkább szorongatott helyzetbe kerülhet az ugyancsak függetlenek által irányított Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpó. A falu évekkel ezelőtt – amikor még kormánypárti vezetése volt a településnek - elnyert 68 millió forintot az iskola tetőfelújítására, valamint egy, veszélyes hulladéknak minősülő kőhalom elszállítására. Utóbbi nem történt meg, ráadásul a munkák megpályáztatása – a jelek szerint – szabálytalan volt. Mindezt a Belügyminisztérium (BM) vizsgálja, s Kétpó irányítói tartanak attól, hogy a minisztérium visszaköveteli a támogatást. Ha ez megtörténik, akkor a 650 lelkes falu elesik éves költségvetésének 30-35 százalékától. A tótkomlósi és a kétpói pályázat hibás teljesítése a két település előző, fideszes irányítóinak a „sara”, a vizsgálat ostora viszont a mostani, független vezetésen csattan, ők tűnnek majd rossz gazdának és tehetetlennek, amikor az önkormányzat működése az elvont pénzek miatt akadozni fog. Hadházy szerint félő, hogy az efféle történetek visszatartják az ellenzék által elhódított települések vezetőit attól, hogy átvilágítsák az önkormányzat gazdálkodását, és – ha törvénysértést találnak, akkor - feljelentést tegyenek. Ugyanis az ellenőrzésért felelős hatóságok minden ilyen esetben az érintett önkormányzattól vonják el a hibásan felhasznált támogatási forrásokat. Ezt írja elő a jogszabály, hisz az önkormányzatok anyagi felelősségvállalása – a vezetők párthovatartozásától függetlenül - jogfolytonos. Persze, ha utóbb a vizsgálat megtalálja, hogy személyesen kiket terhel felelősség egy beruházás kárt okozó törvénytelenségeiért (a részrehajló közbeszerzési eljárásért, az indokolatlan árdrágításért, az el nem végzett vagy rosszul kivitelezett munkáért), akkor az önkormányzat behajthatja a tetteseken az őt ért kárt. Ám mire egy ilyen ügy ítélete jogerőssé, a követelés pedig behajthatóvá válik, hosszú évek telnek el, és kérdés, hogy az ellenzéki településvezetők mernek-e ekkora kockázatot vállalni? Kibírja-e a település a rászakadt adósságot, főleg, hogy az ellenzéki önkormányzatok amúgyis nehezen jutnak támogatási forrásokhoz. Hadházy Ákos – a fentiek ellenére - arra ösztönzi az ellenzéki településvezetőket, hogy minden esetben tegyenek feljelentést, ha azt látják, hogy elődeik szabálytalanul használták fel a nekik juttatott támogatásokat.  – Nem szabad megijedni, hanem küzdeni kell, keményen – véli Hadházy. – A büntetőeljárás elindítása után polgári jogi igénnyel kell élni, és kártérítési pert kell indítani a vélhető tettesek ellen. Arra egyébként nem számítok, hogy a fideszes vagy a párthoz kötődő vádlottak súlyos ítéletet kapnak. A bíróságban ugyan bízom, a Polt-féle ügyészségben viszont nem: utóbbi nem fog olyan vádat emelni a fideszes elkövetők ellen, aminek nyomán súlyos ítélet születhetne. A pénzügyi követelés viszont sokkal keményebb lehet az elkövetők számára, mint egy felfüggesztett börtön, attól már lesz okuk félni. Ezért már a büntetőeljárás kezdetén kérni kell az elkövetők személyes vagyonának zárolását. A képviselő hozzátette: nálunk nincs annak múltja, hogy az állami és önkormányzati pénzek tolvajaitól visszaköveteljék az ellopott pénzt, ám ideje, hogy változzon ez a gyakorlat, mert az elmúlt tíz évben a korrupció soha nem volt szintre emelkedett Magyarországon.

A fővárosiak segítségét kéri Budapest vezetése

Közterületi kampányba kezd a főváros, amelynek részleteiről a Facebook-on számoltak be fővárosi politikusok. Karácsony Gergely kifejtette, hogy amíg a mintaországnak tartott Ausztria csillagászati összeggel segíti az önkormányzatokat, addig a magyar kormány az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. A főpolgármester azt kérte a fővárosiaktól, hogy vegyenek minél többen BKV-bérletet, a cég ugyanis most milliárdokkal kevesebb jegyárbevételre tesz szert, mint a járvány előtt. Az iparűzési adót fizető fizető kis- és középvállalkozásoktól pedig azt kérik, hogy akit nem sújtott a válság, ne vegye igénybe az Orbán-kormány adta felezési kedvezményt, hanem fizesse be a teljes összeget. Ez a bevétel segíthet túlélni az idei évet, hogy jövőre – reményei szerint – egy változó politikai széljárásban folytathassák a munkát. Sz.A.A.

Úton a vakcinaútlevél

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.19. 06:00

Fotó: Andreas Arnold / AFP
Az EU-s intézmény e hónap végéig szeretne megállapodást a tagállamokkal az úgynevezett Covid19 oltási igazolványról, amelyet a közösség minden országában elismernének.
Az Európai Bizottság ma várhatóan azt javasolja a tagállamoknak, hogy március végéig lehetőleg fejezzék be az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók, valamint a 80 éven felüliek 80 százalékának beoltását, nyárig pedig oltsák be a felnőtt lakosság legalább 70 százalékát. Az ezt tartalmazó közleményt – amely a gyógyszerek előállítóinak is segítséget ígér gyártókapacitásaik kibővítéséhez – ma készül elfogadni az Ursula von der Leyen vezette testület. Az EU-s intézmény e hónap végéig szeretne megállapodást a tagállamokkal az úgynevezett Covid19 oltási igazolványról, amelyet a közösség minden országában elismernének. Ezek az okmányok felválthatnák a tesztelésre és a karanténra vonatkozó előírásokat. A nagyobb nemzetközi légitársaságok akár már tavasztól követelhetik az utasoktól a „vakcinaútlevelet”.

A tervek szerint a csütörtökön videokonferenciázó 27 állam- és kormányfő a dokumentum bevezetésének a lehetőségéről is tárgyalni fog. A tanácskozást előkészítő Európa-ügyi miniszterek hétfői online eszmecseréjükön megállapodtak, hogy a a témát alaposan körül kell járni, mert az igazolvány használata számos jogi kérdést vet fel. Maroš Šefčovič bizottsági alelnök az ülés után újságíróknak azt mondta: szükség van az oltási adatok elektronikus nyilvántartására és megosztására, de csak egy későbbi időpontban és alapos mérlegelés után lehet dönteni a koronavírus elleni oltottságot igazoló okmány alkalmazási köréről. – Használata nem vezethet a polgárok jogainak a korlátozásához vagy megkülönböztető bánásmódhoz – hangsúlyozta. Tanácsi forrásaink szerint a videokonferencián Varga Judit igazságügyi miniszter egyetértett az igazolvány bevezetésének szükségességével. Felszólalásában hangsúlyozta: nyomást kell gyakorolni a gyógyszergyártókra annak érdekében, hogy tartsák magukat a szerződésbe foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez, ugyanakkor nem tért ki sem a kínai, sem az orosz vakcinák beszerzésének előnyeire. Sebastian Kurz osztrák kancellár Bécsben bejelentette, hogy Ausztria, Dánia és Görögország közösen fogják felszólítani az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA), hogy gyorsítsa fel az AstraZeneca oltóanyagának engedélyezési eljárását. Az EMA eredetileg január végére ígérte a vakcina értékelésének a befejezését. Az EU-ügyi miniszterek aggályaikat fejezték ki a Covid19 mutációinak megjelenése miatt, és sürgették ezek DNS szekvenciájának minél kiterjedtebb feltárását, ami egybevág az Európai Bizottság szándékaival.

Függetlenek-e a magyar bírák?

Április 18-án hangzik el a főtanácsnoki indítvány az Európai Unió Bíróságán abban az ügyben, amelynek célja a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos ítélethozatal. A hétfőn lezajlott tárgyaláson a Pesti Központi Kerületi Bíróság beadványában megfogalmazott felvetésekre reagáltak a magyar kormány, illetve az Európai Bizottság képviselői. Ebben a magyar bíróság egyebek között arra kíváncsi, összeegyeztethető-e a bírói függetlenség elvével az, ha egy bíróval szemben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatt fegyelmi eljárást indítanak. Emlékezetes, hogy tavaly a Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmit indított Vasvári Csaba bíró ellen, mert egy ügyben az EU Bíróságához fordult. A tárgyaláson az európai bírák viszonylag hosszan feszegették, hogy a magyar jog alapján indítható-e fegyelmi eljárás egy bíró ellen azért, mert valamely kérdésben az EU bíróságának véleményét kéri. A magyar kormány képviselője erre nemmel válaszolt, megerősítve, hogy a hivatkozott fegyelmi eljárás már nincs folyamatban, ezért a beadványt el kell utasítani.

A cikképen Zeynep Kallmayer, a frankfurti egyetemi kórház ápolója mutatja az oltási könyvét a második védőoltás után.