Joe Biden 57 százalékos támogatottsággal kezdi az elnökséget, Donald Trump 34 százalékon távozik. Utóbbi népszerűsége sosem érte el az 50 százalékot. A Gallup felmérései alapján Biden adata sokkal jobb, mint 2017 januárjában Trumpé volt (40), de messze elmarad a 2009-es Barack Obamáétól (78). Ez jól illusztrálja a történelmi pillanatot. Amikor Biden ma délben (magyar idő szerint délután 6-kor) leteszi az esküt, legfeljebb óvatos derűlátásról beszélhetünk, nyoma sincs az Obama színre lépését jellemző eufóriának.
Jelképnek is beillik, hogy a Washington és a Lincoln emlékművek közötti medencét 400 piciny amerikai zászlóval rakták tele, mindegyik a koronavírus-járvány ezer áldozatát szimbolizálja. Joe Biden és a leendő alelnök, Kamala Harris hétfői programjában egy itteni megemlékezés is szerepelt, szerdán reggel pedig gyászmisén vesznek részt a washingtoni Szent Máté székesegyházban. Ezen ott lesznek a kongresszus republikánus kisebbségének vezetői, Mitch McConnell és Kevin McCarthy is. A gesztus újra tápot adott azoknak a találgatásoknak, hogy a Republikánus Párt vezéralakjai esetleg megpróbálják lerázni Trump igáját és önálló politizálásba kezdenek.
A múlt szerdai erőszakos események és szélsőjobboldali fegyveres csoportoknak az interneten tapasztalható szervezkedése miatt nagyon szigorú biztonsági rendszabályok vannak érvényben. A Nemzeti Gárda 25 ezer katonája, a főváros, a Parkőrség és a Capitolium rendőrei is a Secret Service irányításával vigyáznak a rendre. A főváros fölött légtérzárlat van érvényben, a Fehér Ház és a törvényhozás előtti három kilométer hosszú parkot, a Mallt teljesen körbekerítették. Egy FBI-figyelmeztetés szerint esetleg gárdistának öltözött szélsőségesek próbálhatnak bejutni a lezárt területre, úgyhogy erre is figyelni fognak.
Donald Trump végül nem a Fehér Ház kertjében, hanem a közeli Andrews légitámaszponton szerveztet magának búcsúünnepséget. Rengeteg meghívót küldtek szét, azzal, hogy mindenki hozzon magával még öt embert. A leköszönő elnök innen Floridába repül meg sem várva Biden eskütételét. Ha később szállna föl, akkor engedélyt kellene kérnie az elnöki gép használatára. Így viszont egy másik problémát okoz: egyszerre két „futball labdára” van szükség. A Pentagonban így becézik az atomfegyverek használatát lehetővé tevő kommunikációs berendezést, amelyet az elnököt mindenhová elkísérő szárnysegédek cipelnek. Pontban déli 12-kor Trumpét kikapcsolják, Bidenét bekapcsolják, attól kezdve az új bevetési kódok lesznek érvényben.
Trump másként is igyekezett nehézségeket okozni. Január 26-i hatállyal feloldotta a Brazíliából, az Egyesült Királyságból és Írországból érkezők beutazási tilalmát. Ennek a jelenlegi járványügyi helyzetben semmi más értelme, mint hogy az ír származású Bidennek vissza kelljen vonnia, hátha ezzel magára haragítja az ott, legfőképpen az "óhazában" élőket. Másrészt persze a belépő kormányzat is tudja, hogyan üssön a távozón: az új elnök le fogja állítani a kanadai Alberta olajmezőiről a texasi finomítókhoz vezető ellentmondásos csővezeték építését.
Trump egyik utolsó hivatalos cselekedete az elnöki kegyelem gyakorlása. Eddig szűkmarkúan bánt ezzel a jogával, négy év alatt összesen 94-szer élt a lehetőséggel, most is csak nagyjából még egyszer ennyien számíthatnak méltányosságra. Összehasonlításként: Obama nyolc év alatt 1927 személy büntetését engedte el vagy enyhítette.
