Előfizetés

Navalnij-ügy: újabb szankciókat sürget az Európai Parlament

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.19. 18:18

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
Az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön állásfoglalást fogad el Navalnij letartóztatásáról.
Átfogóbb és szigorúbb szankciókat követeltek Oroszországgal és a felelősökkel szemben az Európai Parlament képviselői az Alekszej Navalnij letartóztatásáról rendezett kedd délutáni plenáris vitában. Többen sürgették, hogy az Európai Unió állítsa le az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő és már befejezés előtt álló Északi Áramlat 2 földgáz-vezeték építését, válaszul az orosz ellenzéki aktivista őrizetbe vételére. Sokan szorgalmazták, hogy a közösség aktiválja saját “Magnyitszkij-listáját”, és az emberi jogok megsértése miatt sújtsa büntetőintézkedésekkel a Navalnij letartóztatásáért és elítéléséért felelős politikusokat, ügyészeket és bírákat. A képviselők rámutattak: elfogadhatatlan, hogy miközben az ellenzéki vezető elleni gyilkossági merénylet elkövetői szabadlábon vannak, őt magát bilincsbe verték és rács mögé dugták. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai szóvivője felszólalásában megerősítette: a tagállamok külügyminisztereiből álló EU Tanácson múlik, hogy életbe léptet-e újabb orosz szankciókat, mindenesetre a Navalnij-ügyet hamarosan napirendre tűzik. A spanyol politikus közölte azt is, hogy az Európai Bizottság nem tudja leállítani az Északi Áramlat 2 vezetéket, arról csak a beruházó cégek, illetve Oroszország és Németország dönthetnek. A vitában felszólalt EP-képviselők kivétel nélkül elítélték az orosz ellenzéki vezető letartóztatását és követelték azonnali szabadon bocsátását. A szélsőjobboldaliak ezúttal egy húron pendültek a képviselő-testület legnagyobb frakcióival, és bírálták Alekszej Navalnij megmérgezését és bebörtönzését. Guy Verhofstadt belga liberális politikus fel is hánytorgatta a francia Marine Le Pen és az olasz Matteo Salvini pártjainak kétszínűségét, mondván: miközben képviselőik az ülésteremben háborognak, politikai csoportjuk tagjainak a felét Putyin fizeti. Az EP plenáris ülése csütörtökön állásfoglalást fogad el Navalnij letartóztatásáról.   

A brit kórházakban kezelt Covid-fertőzöttek mintegy harmada került vissza az intézményekbe

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.19. 17:07

Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP
A Covid-19-cel kezelt páciensek visszakerülési aránya 3,5-szer nagyobb, halálozási aránya pedig hétszer magasabb, mint a többi, kórházban kezelt betegé.
Az új típusú koronavírussal fertőzött és kórházi ápolásra szoruló páciensek mintegy 30 százaléka hazaengedése után néhány hónapon belül visszakerült az intézménybe Nagy-Britanniában – állapította meg egy új, nagylétszámú kutatáson alapuló vizsgálat.   
– A Covid-19-cel kezelt páciensek visszakerülési aránya 3,5-szer nagyobb, halálozási aránya pedig hétszer magasabb, mint a többi, kórházban kezelt betegé

– írja a The Guardian online kiadása.

A vizsgált 47 780 koronavírusos páciens 29,4 százaléka került vissza a kórházba az első hazaengedését követő 140 napon belül, 12,3 százalékuk meghalt.  – A kórházból hazaengedettek csaknem egyharmada öt hónapon belül ismét kórházi kezelésre szorult, és csaknem minden 8. beteg elhunyt – állapította meg a tanulmány. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a 70 évnél fiatalabbaknál magasabb bizonyos belső szerveknél kialakuló problémák kockázata a hazaengedést követően. Egyelőre nincs általános megegyezés az úgynevezett hosszú Covid-19 hatásairól és mértékéről, de a tudósok egyre több bizonyítékkal rendelkeznek róla. Ezt a fogalmat azoknál az eseteknél használják, amelyeknél a betegség akut fázisán túl is hosszú távú életminőségromlás figyelhető meg. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint az Angilában koronavírus-fertőzésen átesettek egyötöde tapasztalt tüneteket öt héttel a fertőzés után, felük pedig legalább 12 héten át. A kórházból hazakerülés után tapasztalható betegségek – légzőszervi problémák, diabétesz, szív-, máj- és veseproblémák – kockázata jóval magasabb volt, mint a megfigyelt kontrollcsoporté. A rizikó szintén magasabb a fiatalabbaknál és az etnikai kisebbséghez tartozóknál, mint a 70 évesnél idősebb európaiaknál.  – A betegségről és a terápiákról szerzett egyre több információnak köszönhetően ugyanakkor nagy mértékben csökkent a Covid-19-cel kórházban kezelt páciensek halálozási aránya – mondta a kutatásban résztvevő Kamlesh Khunti, a Leicesteri Egyetem professzora.

Szlovéniában is megjelent az új brit vírusmutáció

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.19. 16:38

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Egy korábban Angliából hazatérő szlovén állampolgárnál azonosították a koronavírus variánsát.
A Nagy-Britanniában decemberben azonosított új koronavírustörzs, vagy annak egy újabb mutációja jelenhetett meg Szlovéniában, a hivatalos bejelentések szerint ugyanis egy korábban Angliából hazatérő szlovén állampolgárnál kedden ilyen fertőzést azonosítottak. Horvátországban az elmúlt 24 órában 520 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta számuk elérte a 225 648-at. Keddre 29 beteg halt bele a fertőzés szövődményeibe. Kórházban 1713 beteget ápolnak, közülük 149-en vannak lélegeztetőgépre kapcsolva. Az aktív esetek száma 3084. A szomszédos Szlovéniában keddre 1690-nel 151 114-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában 25 beteg hunyt el, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 3231-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 1200-an vannak kórházban, 187-en intenzív osztályon. Az aktív fertőzöttek száma 22 500. A brit vírusvariáns egyébként Magyarországon is jelen van. Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfőn jelentette be, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ laborjaiban 4 embernél, Pécsen pedig öt esetben mutatták ki a brit vírusmutációt, de nem lehetett mindenkinél utazással magyarázni a megjelenését.