Előfizetés

A külföldi diákokat is megviselte az elzártság

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.20. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Németországból és Kínából érkezett hazánkba a legtöbb külföldi egyetemista. Amíg a diákok felét az egyedüllét is megviselte, addig 20 százalékuk előítéletességgel is találkozott.
A 2019/2020-as őszi félévben 38,4 ezer külföldi hallgató kezdte meg tanulmányait magyar egyetemeken – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) lapunk megkeresésére küldött adataiból. Ez mintegy háromezerrel több, mint egy évvel korábban, s a hazai felsőoktatásban tanulók mintegy 13 százalékát teszi ki. A legtöbben – 3449-en – Németországból érkeztek, de sok diák jött Kínából (2776) és Iránból (2024) is. Az OH közölte: a statisztikában a magyar állampolgársággal nem rendelkező hallgatók, továbbá a nem Magyarországon született kettős magyar állampolgárok minősülnek külföldinek. Az adattábla a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli képzési helyein tanulmányokat folytató hallgatókat is tartalmazza. A szomszédos országok közül a legtöbben romániai (2593), szerbiai (2209) és szlovákiai (1765) diákok tanultak magyar képzéseken. A 2019/2020-as tanévben a legtöbb Magyarországon tanuló külföldi egyetemista a hazai és nemzetközi oktatási programokat kezelő Tempus Közalapítvány kiadványa szerint Budapesten, valamint a három legnagyobb hallgatói létszámú vidéki egyetemvárosban, Debrecenben, Szegeden és Pécsen járt egyetemre. Az Alapítvány felmérésből az is kiderült, hogy a külföldi hallgatók többsége (59,6 százalék) önköltséges formában tanult, mintegy harmaduk (27 százalék) a Stipendium Hungaricum programban vett részt, 13,3 százalékuk pedig az Erasmus+ program keretében tanult Magyarországon. A 2020/2021-es őszi félévre vonatkozó adatkérésünkre nem kaptunk létszámadatokat a külföldi hallgatókról, az OH azt írta, hogy az erre az időszakra vonatkozó létszámstatisztika még nem zárult le, végleges adatok legkésőbb február második felében lesznek elérhetők – vagyis ekkorra derülhet ki az is, milyen hatással volt a koronavírus-járvány arra a folyamatra, amely eddig a hazánkban tanuló nemzetközi egyetemisták számának emelkedését mutatta. Ugyanakkor a Tempus Közalapítvány azt már nyáron felmérte, a Stipendium Hungaricum programban Magyarországra érkező hallgatók életét, tanulmányait hogyan érintették a tavaly márciusban kezdődő szigorítások, valamint az átállás a távoktatásra. A mintegy nyolcezer hallgató megkérdezésével készült felmérésből kiderült: a válaszadók 63 százaléka szerint többnyire nagy mértékben, meghatározóan befolyásolta a járvány tanulmányaikat. A diákok 40 százaléka jelezte, hogy növekedett a tanulásra fordított idő a távoktatás ideje alatt, ugyanakkor 25 százalékuk kevesebb időt tudott fordítani tanulmányaira. Utóbbiban nagy szerepe volt például annak, hogy az időbeosztás tervezése nehézséget okozott karantén idején, de a tanulásra kijelölt hely megfelelő kialakítása, az önálló tanulás, valamint a motiváció, a figyelem fenntartása is többeknek nehézséget okozott. A hallgatók 65 százaléka számolt be karantén ideje alatti szorongásról és stresszről, mintegy 61 százalékuknak a hazautazással kapcsolatos terveiket is el kellett vetniük. A diákok felét az elzártság és az egyedüllét is megviselte, 20 százalékuk pedig előítéletességgel, diszkriminációval is találkozott. Hasonlóra világított rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának vizsgálata is, amely szerint a külföldi hallgatók negatív élményeiből kiemelkedő volt az averzív előítélet, az elkerülés, a koronavírussal való azonosítás. Az egyetemek oktatási, tanulmányi támogatását – például online tananyagokkal – a hallgatók többsége (88 százalék) jónak találta a Tempus felmérése szerint, ugyanakkor még van hova fejlődni: néhány fontos szolgáltatás, mint a pszichológiai (mentális tanácsadás) vagy a nyelvi (információk fordítása) támogatás kevés intézménynél jelent meg kielégítően.

Brüsszel nem tud óriási érdeklődésről a kínai vakcina iránt

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.01.20. 06:40

Fotó: Mónus Márton / MTI/MTVA
Az Európai Bizottságnak nincs tudomása róla, hogy 14 európai ország tárgyal a kínai Covid19 elleni vakcina beszerzéséért — válaszolta egy újságírói kérdésre Stella Kyriakides egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos brüsszeli sajtóértekezletén.
Ezzel cáfolta Menczer Tamást, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért felelős államtitkárát, aki néhány napja azt mondta, hogy Európa Kínában áll sorban a koronavírus vakcináért és eddig 14 európai ország jelentkezett a kínai gyártónál. A biztosi testület kedden újabb javaslatokat terjesztett elő a koronavírus járvány elleni közös védekezés előmozdítására, két nappal az állam- és kormányfők e témának szentelt csütörtöki videokonferenciája előtt. Felszólította a tagállamokat az oltási kampány felgyorsítására és leszögezte, hogy ehhez hamarosan, már az év első negyedének végére rendelkezésre áll majd a szükséges oltóanyag-mennyiség. Mint a Népszava hétfőn beszámolt róla, az Európai Bizottság arra kéri az uniós országokat, hogy március végéig oltsák be az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók, valamint a 80 év fölöttiek 80 százalékát, nyárig pedig a felnőtt lakosság legalább 70 százalékát. Az uniós intézmény emellett arra kéri az EU27-eket, hogy továbbra is tartassák be az elővigyázatossági intézkedéseket, növeljék a tesztelések számát és a kontaktkeresést, valamint a pozitív tesztek genoszekvenciájának feltárását. A Bizottság a tagállamokkal együtt dolgozik az oltási igazolások bevezetésén, amelyről a remények szerint már január végén megszülethet a megállapodás. Az EU-ban és azon kívül elismert dokumentum egyelőre csak arra szolgálna, hogy a tulajdonosa bizonyíthassa, megkapta az oltást. További viták tárgya lesz, hogy a későbbiekben pontosan mire lehet használni ezeket az oltási “útleveleket”. Margaritisz Szkinasz bizottsági alelnök a Népszava kérdésére nem tudta megmondani, hogy a kínai vagy az orosz vakcinával beoltott személyek is megkaphatják-e majd az európai oltási igazolványt. “Ezeket az oltóanyagokat természetesen nem európai, hanem unión kívüli szabályozó hatóságok hagyták jóvá, így teljességgel logikusnak tartom, hogy azok az országok állítsák ki az igazolást” - tette hozzá. A görög nemzetiségű politikus egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a tagállamok megállapodtak a vakcinák közös beszerzésében, ezért árulásnak minősülne, ha bármelyikük kétoldalú egyezménnyel próbálná felrúgni a megállapodást. Minden országnak joga van kiszállni, de ha megteszi, akkor számolnia kell azzal, hogy a sor végére kerül az európai oltóanyag-beszerzésekben.

Bírálták az egészségügyi nacionalizmust

Az Európai Parlament képviselői bírálták az “egészségügyi nacionalizmust”, az egymás kicselezésére irányuló kísérleteket az uniós törvényhozó testület keddi vitájában. Sokan követelték, hogy tegyék nyilvánossá az Európai Bizottság és a gyógyszergyártólk között megkötött szerződéseket. A felszólalók túlnyomó része támogatta az Unió közös erőfeszítését a járvány leküzdésére, mert csak így biztosítható a biztonságos oltóanyaghoz való hozzáférés minden európai számára. A vita egyetlen magyar hozzászólója, a fideszes Tóth Edina arról beszélt, hogy az EU jelentős késésben van a tömeges oltást illetően Izraelhez, Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz képest.

Egyre kuszább az oltási sor

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.20. 06:00

Fotó: PETER BYRNE / AFP
Az év végéig 6,6 millió adag vakcinát szállít a Pfizer Magyarországra - tudta meg lapunk. Az oltási sorrendről viszont hiányos és egymásnak ellentmondó információkat közöl a kormány.
A kormány a hatvanon felüliek százezereit tartja bizonytalanságban napok óta azzal, hogy bár tudja, de nem mondja meg, kik férnek be az oltandók következő csoportjába. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis szokásos pénteki interjújában arról beszélt, hogy az oltási sorban a 60 év feletti krónikus betegek következnek. Azt is hozzátette, hogy 1 millió 756 ezer emberről van szó, akiket három betegségcsoport alapján jelöltek ki. A közlés arra utal, hogy a kormányfő szavai mögött konkrét kalkuláció áll, ám az érintettek azóta is csak találgathatják, hogy kik kerülnek majd a korosztály preferált kétharmadába. A bizonytalanság egyik oka, hogy Orbán Viktor nem nevezte meg, melyek a kormány által kiválasztott, elsőbbséget biztosító krónikus betegségek. Azt viszont mindenki tudhatja, hogy az operatív törzs több tucatnyi, a covid szempontjából releváns alapbetegséget szerepeltet a gyászjelentéseiben. Szakmai beszélgetéseken az is elhangzott, hogy egy-egy nagy népbetegségnek csak a súlyosabb állapotait tekintik az orvosok különös veszélyforrásnak a covid szempontjából, így csak a súlyosabb eseteket indokolt korábban oltani. Emiatt kellene közölni a betegségek pontos besorolási (BNO) kódját is, hogy az orvos és a beteg számára is egyértelmű legyen, kik kerülhetnek előre a sorban.
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) is, hogy mi az a három betegség, amely elsőbbséget biztosít az oltásra, valamint hogy az érintettek miként kapnak erről értesítést. Megkérdeztük azt is, hogyan kaphatnak majd oltást az otthonuk elhagyására képtelen idősek, valamint hogy a háznál történő oltásoknak mi lesz a protokollja. Konkrét válaszok helyett, csupán annyit közöltek: „Amint elérkezünk a 60 éven felüliek, illetve a veszélyeztetett, krónikus betegek, illetve az otthonukba szorult mozgásképtelenek oltásához, minden érintett értesülni fog az operatív törzs sajtótájékoztatójából, a híradásokból és a regisztráció során megadott e-mail címén, hogy mikor, hogyan és hol tudja felvenni a vakcinát.” György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője az operatív törzs keddi ülésén ráadásul ellentmondott a miniszterelnök pénteki nyilatkozatának is. Szerinte ugyanis a most következő, harmadik körben a 60 év felettieket fogják oltani, de koruk alapján sávosan. Első lépésként a 89 év felettieket, akik a háziorvosuktól kapják majd meg az oltást a háziorvosi rendelőben, valamint ha szükséges, az otthonukban. (A népesség egy százaléka idősebb 89 évesnél. Ők 93-94 ezren vannak, és egy részük már a második körben azaz az idősotthonok lakóinak oltásakor megkaphatta a vakcinát.) György István szerint a háziorvosok megkapnak minden szükséges információt és a nagyobb praxisokhoz akár oltócsapatokat is tudnak küldeni. Beszélt arról is, hogy lassabban haladnak az oltásokkal, mint ahogyan szeretnék, de felkészültek a tömeges oltásra is. Modellezték, hogy akár 1 millió embert is be tudnak oltani 2 nap alatt. Megjegyezte: növelni tudják az oltóközpontok számát, első körben a kórházakét 102-re, de 151 járóbeteg szakellátót és több mint 4401 háziorvosi rendelőt is be tudnak vonni. Lapunk több háziorvost is felhívott érdeklődve, hogy az ő rendelőjük benne van-e az említett 4401-ben, valamint hogy milyen forgatókönyvet kaptak a 89 éven felüliek oltásához. Erre valamennyien azt mondták: semmilyen információjuk nincs, de először azt kellene tudniuk, hogy milyen vakcinával, mikor és hány embert kell beoltaniuk. Müller Cecília a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi, online sajtótájékoztatóján is kitért a kételyekre. Mint mondta: „sokan nyugtalanságot keltenek a lakosság körében. Ez semmikor sem megengedhető, főképp nem pandémia idején” - jelentette ki: azt kérte: különösen az idősektől „annak higgyenek, akitől megfelelő, hiteles információkat kapnak”. 

Február közepétől érkezhet több Pfizer-vakcina

A közös uniós vakcinabeszerzési program keretében Magyarország által megrendelt oltóanyagok kiszállítására az Európai Bizottságnak nincs közvetlen rálátása – írta lapunk érdeklődésére Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének sajtófőnöke. Hozzátette: a gyártókkal kötött uniós szintű keretmegállapodások alapján a tagállamok egyénileg egyeztetik a cégekkel az olyan részleteket, mint hogy pontosan mikor, hova, mennyi vakcinát szállítsanak. A pontos adatokra vonatkozóan tehát csak a nemzeti hatóságok tudnak tájékoztatást adni. Lapunk azonban hiába kérdezte a kormányzatot, választ nem kaptunk. - Az év végéig - a jelenleg érvényben lévő megállapodások értelmében - 6,6 millió adag vakcinát szállít a Pfizer Magyarországra – tudtuk meg a cégtől. - Ez az Európai Bizottsággal 2020-ban megkötött 200+100 millió adag oltóanyagról szóló szerződés keretében jut el az országba. 2021. januárjában a Pfizer és a BioNTech egyezetést kezdett az Európai Bizottsággal arról, hogy 2021 végéig további 200 millió adag COMIRNATY vakcinát biztosítson a 27 uniós tagállam számára, és további 100 millió adag lehívására lenne adjon lehetőséget az EU-nak. Ezzel az uniós tagállamok számára 2021 végéig biztosított vakcina mennyisége tulajdonképpen megduplázódhat, hiszen összesen 500 millió adag oltóanyag kerülhet leszállításra, további 100 millió adag lehívásának lehetőségével. Ezen egyeztetések lezárásáról nem kaptunk még tájékoztatást, ezért egyelőre csak a tárgyalások tényét, és annak számszerű tartalmát tudjuk megerősíteni – írták. Megjegyezték: A fenti tárgyalás során igényelt kiegészítő mennyiségek szállítása 2021 második negyedévétől indulhat az uniós tagállamokba. A Pfizer és a BioNTech jelenleg bővíti európai gyártási kapacitását is, amelynek következtében február közepétől már folyamatosan növekvő mennyiség szállítását tervezik. „A frissített szállítási ütemtervekről tájékoztatni fogjuk az Európai Bizottságot, az EU tagállamait és a változás által érintett más országokat.” - írták.