A 2019/2020-as őszi félévben 38,4 ezer külföldi hallgató kezdte meg tanulmányait magyar egyetemeken – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) lapunk megkeresésére küldött adataiból. Ez mintegy háromezerrel több, mint egy évvel korábban, s a hazai felsőoktatásban tanulók mintegy 13 százalékát teszi ki. A legtöbben – 3449-en – Németországból érkeztek, de sok diák jött Kínából (2776) és Iránból (2024) is.
Az OH közölte: a statisztikában a magyar állampolgársággal nem rendelkező hallgatók, továbbá a nem Magyarországon született kettős magyar állampolgárok minősülnek külföldinek. Az adattábla a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli képzési helyein tanulmányokat folytató hallgatókat is tartalmazza. A szomszédos országok közül a legtöbben romániai (2593), szerbiai (2209) és szlovákiai (1765) diákok tanultak magyar képzéseken.
A 2019/2020-as tanévben a legtöbb Magyarországon tanuló külföldi egyetemista a hazai és nemzetközi oktatási programokat kezelő Tempus Közalapítvány kiadványa szerint Budapesten, valamint a három legnagyobb hallgatói létszámú vidéki egyetemvárosban, Debrecenben, Szegeden és Pécsen járt egyetemre. Az Alapítvány felmérésből az is kiderült, hogy a külföldi hallgatók többsége (59,6 százalék) önköltséges formában tanult, mintegy harmaduk (27 százalék) a Stipendium Hungaricum programban vett részt, 13,3 százalékuk pedig az Erasmus+ program keretében tanult Magyarországon.
A 2020/2021-es őszi félévre vonatkozó adatkérésünkre nem kaptunk létszámadatokat a külföldi hallgatókról, az OH azt írta, hogy az erre az időszakra vonatkozó létszámstatisztika még nem zárult le, végleges adatok legkésőbb február második felében lesznek elérhetők – vagyis ekkorra derülhet ki az is, milyen hatással volt a koronavírus-járvány arra a folyamatra, amely eddig a hazánkban tanuló nemzetközi egyetemisták számának emelkedését mutatta. Ugyanakkor a Tempus Közalapítvány azt már nyáron felmérte, a Stipendium Hungaricum programban Magyarországra érkező hallgatók életét, tanulmányait hogyan érintették a tavaly márciusban kezdődő szigorítások, valamint az átállás a távoktatásra.
A mintegy nyolcezer hallgató megkérdezésével készült felmérésből kiderült: a válaszadók 63 százaléka szerint többnyire nagy mértékben, meghatározóan befolyásolta a járvány tanulmányaikat. A diákok 40 százaléka jelezte, hogy növekedett a tanulásra fordított idő a távoktatás ideje alatt, ugyanakkor 25 százalékuk kevesebb időt tudott fordítani tanulmányaira. Utóbbiban nagy szerepe volt például annak, hogy az időbeosztás tervezése nehézséget okozott karantén idején, de a tanulásra kijelölt hely megfelelő kialakítása, az önálló tanulás, valamint a motiváció, a figyelem fenntartása is többeknek nehézséget okozott.
A hallgatók 65 százaléka számolt be karantén ideje alatti szorongásról és stresszről, mintegy 61 százalékuknak a hazautazással kapcsolatos terveiket is el kellett vetniük. A diákok felét az elzártság és az egyedüllét is megviselte, 20 százalékuk pedig előítéletességgel, diszkriminációval is találkozott. Hasonlóra világított rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának vizsgálata is, amely szerint a külföldi hallgatók negatív élményeiből kiemelkedő volt az averzív előítélet, az elkerülés, a koronavírussal való azonosítás.
Az egyetemek oktatási, tanulmányi támogatását – például online tananyagokkal – a hallgatók többsége (88 százalék) jónak találta a Tempus felmérése szerint, ugyanakkor még van hova fejlődni: néhány fontos szolgáltatás, mint a pszichológiai (mentális tanácsadás) vagy a nyelvi (információk fordítása) támogatás kevés intézménynél jelent meg kielégítően.
