„Mozi nélkül nincs értelme semminek”

Digitálisan szervezte meg a francia filmek promóciójáért felelős UniFrance az éves Rendezvous-ját. A pandémia okozta válságról beszélgettünk a szervezet vezérigazgatójával, Daniela Elstnerrel és elnökével, Serge Toubianával.

Mi a „világvége” utáni újraindítási tervük?

Serge Toubiana: Várjuk, hogy véget érjen egy korszak és végre elkezdődhessen egy másik, melyben újjáéled a kávéházi és mozikultúra, ami elválaszthatatlan egymástól. A francia film promóciójáért felelős állami szervezet, az Unifrance legfontosabb feladata most az, hogy tartsa a kapcsolatot – és bennük a lelket – a művészekkel, forgalmazókkal és a világsajtóval. A filmesek most ráérnek, így számos online interjút adnak annak érdekében, hogy amikor hirtelen újraindul az élet, például önnek is legyen miből dolgoznia. Azt, hogy ez mikor lesz, ne kérdezze – annyi talán biztos, hogy még idén.

Azért tippelne?

Serge Toubiana: Szeptember vagy október. De ez csak azt jelenti, hogy addig kell várni az új filmekre. A mozgókép ereje ettől nem veszett el. Az egyetemes filmkultúra kincseit újra fel lehet fedezni.

Mi a helyzet a forgatásokkal?

Daniela Elstner: Franciaországban csak három hónapos szünet volt márciustól májusig a filmiparban a pandémia miatt. Azóta zajlanak a forgatások, hiszen a kormány által meghatározott biztonsági előírások ezt lehetővé tették, illetve az állam kezességet vállalt a biztosítók felé.

Nem lesz tehát filmhiány.

Daniela Elstner: Mivel számos produkció bemutatója elmaradt 2020-ban, és a gyártás folyamatos, amiatt nem kell aggódni, hogy nem lesz mit bemutatniuk a moziknak. Az UniFrance előkészített több kampányt, amelyeket az újra indulásra időzítettünk, ezeket mind el kellett halasztani. Így vannak a forgalmazók is: egy költséges marketing kampányt akkor érdemes elindítani, ha megvan a premierdátum. A művészek sem azért készítik a filmjeiket, hogy senki ne lássa azokat. És egy mozgóképes alkotást csak akkor lehet filmként definiálni, ha azt moziban mutatják be.

Hollywood is nyomul majd.

Daniela Elstner: Az nem számít. A francia film igen erős a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt. Bár, mint mindenhol Európában, a mozibezárások miatt jelentős visszaesést könyvelhettünk el: csupán 45,3 millió néző volt 2020-ban, ami 69,8 százalékos visszaesés 2019-hez képes, de az össznézőszám egyharmada francia filmre váltott jegyet. Hollywooddal szemben nagy előnyünk, hogy nem kell mindent filmet világszerte ugyanazon a napon bemutatnunk.

Serge Toubiana: Nemzetközi vizeken 2020 legnézettebb francia filmjei 2019-es fesztiválsikerek voltak: A Portré a lángoló fiatal leányról, a Tiszt és kém – A Dreyfus ügy és a Nyomorultak. Az sem elvetendő, hogy a 2020-ban megtartott fesztiválok programjában csaknem húsz százalék francia film volt, ezzel világelsők vagyunk.

A vírushelyzet drasztikusan átrajzolta a forgalmazást és a streaming szolgáltatók sokak szerint visszafordíthatatlan előnyt szereztek. Franciaország ellenállt a Netflix és a többi szolgáltató nyomásának.

Daniela Elstner: Számos európai országban bemutattak Netflix filmeket moziban, Franciaországban ez nem lehetséges. A francia kormány ugyanakkor tárgyalt az összes streaming szolgáltatóval és megegyezett velük abban, hogy finanszírozniuk kell francia filmeket és ezek esetében be kell tartaniuk a mozis és az online premier közötti megjelenési ablakot, ami egy év.

Cannes-ban lesz Netflix film a jövőben?

Serge Toubiana: Lesz, ha utána mozikba kerül a film és a Netflix betarja a megjelenési ablakot. Cannes filozófiája a film ünnepe. A filmek helye pedig a moziban van.

Mi a helyzet az idei fesztivállal?

Serge Toubiana: Thierry Frémaux művészeti igazgató három lehetséges terminussal számol: májussal, júniussal vagy júliussal. Ezután nem lehetséges a fesztivál megszervezése, mert Cannes városa nem tudja augusztusban vagy szeptemberben rendelkezésre bocsátani a fesztiválpalotát és elegendő szállodai kapacitás sem áll rendelkezésre. Bármi megtörténhet, de jósolni nem szerencsés. Mi szeretnénk Cannes-i fesztivált, sőt, minden filmszerető ember örülne neki. De egy fesztivál lényege a fizikai jelenlét, ez a műfaj egyik alapdefiníciója. Ha mi megszervezzük az eseményt – mert éppen akkor már lehetséges – nagy kérdés, hogy mi lesz a helyzet a nemzetközi utazásokkal? Eljön majd egy japán vagy amerikai delegáció? Ha nem, akkor nem lehet fesztiválról beszélni. Január végén lesz elnökségi ülés, akkor alaposan megvizsgáljuk a helyzetet.

Tavaly fordult elő először a fesztivál történetében, hogy elmaradt. Ha ez idén megismétlődik, mekkora lesz a kár?

Daniela Elstner: A film százhuszonöt éve létezik, ezalatt volt több krízis, többször megjósolták már a halálát, mégsem következett be. Most sem lesz másképp, hiszen kultúrára szükségünk van, ez kiderült most a pandémia alatt, amikor Franciaországban közéleti téma lett a mozi és az irodalom fontossága. Amíg vannak szenvedélyes emberek, nincs világvége. Magyarországon sokkal több a probléma, mint nálunk, mégis rendre születnek kimagasló művészeti alkotások.

Serge Toubiana: Mozi nélkül nincs értelme semminek, a filmek tanítanak minket az életre. Euforikus lesz, amikor legközelebb találkoznak az emberek egy fesztiválon. Nézzen csak meg képeket, melyek 1945-ben, a második világháború végén készültek, a megfoghatatlan öröm pillanatait láthatja. Az ember természetétől fogva vágyik a szabadságra, ma a mozi ennek a parafrázisa.