Ha a kínai vakcina megkapja az uniós engedélyt, a pécsi virológusok beadatnák

A kutatók szerint nem alapul rossz technológián a tesztelés első két szakaszában ígéretesnek mutatkozó, Sinopharm által fejlesztett oltóanyag. A Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa szerint viszont olyan korszerűtlen, mint lóvasút a Nagykörúton.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja a Virológia Pécs elnevezésű Facebook-oldalán ezúttal arról a kínai Sinopharm vakcina tudományos hátteréről írt, amelynek beszerzéséről éppen most tárgyal a magyar kormány. A tudósok hangsúlyozták, mivel több kínai fejlesztésű vakcina létezik, ezt az oltóanyagot nem szabad összekeverni a Sinovac cég által készített, alacsony hatékonyságúval.

A Sinopharm által fejlesztett, BBIBP-CorV elnevezésű vakcina, ígéretesnek tűnik. A kétadagos oltóanyag, amelyet 21 nap eltéréssel kell beadni, technológiáját tekintve elsőgenerációs vakcina, előállítása összetettebb gyártási folyamatokat igényel, de ez nem befolyásolja a minőségét – jegyezték meg. Az elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény első és második körös tesztelését „18-60 és 60-79 éves korosztályokon végezték. Összességében 644 embert vizsgáltak, közülük 480 kapott vakcinakészítményt. A tesztelések során nem jegyeztek fel súlyos mellékhatást. Az enyhe oltási reakciók (oltási hely fájdalma, pirosodás), a végső készítményben használt koncentrációnál az esetek 29 százalékánál jelentkeztek. A közepes súlyosságú (szisztémás – láz, hányinger/hányás) mellékhatások alacsony, 4 százalékban jelentkeztek” – írták. A szakemberek összehasonlításként hozzátették, a Pfizer vakcina hasonló stádiumú tesztelésekor a résztvevők 8-17 százaléka lázasodott be. „Kiváltott immunválasz tekintetében, korcsoportonként külön vizsgálva is megfelelő immunválaszt váltott ki az antitest termelés tekintetében” – olvasható a bejegyzésben.

Mint írták, a tényleges hatékonyságot és az esetleges, ritkább mellékhatásokat a klinikai hármas fázis (tízezres nagyságrendű tesztelés) adatai mutatják meg. Hozzátették, a vakcinát már használják, a tapasztalatok „összességében 79,35 százalékos hatékonyságot jeleznek. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentések alapján a súlyos megbetegedéstől ez a vakcina is százszázalékos védelmet nyújt!”

Felhívták a figyelmet arra, hogy a hírekben megjelentekkel szemben az inaktivált vakcina nem rossz technológián alapul, a gyermekbénulás, a Hepatitis A, a veszettség és az influenza elleni oltások ilyen technológiájúak.

Arra a kérdésre, hogy a virológusok beadatnák-e ezt az oltást, így válaszoltak: