Előfizetés

Szabad szemmel - Trump távoztával még marad az általa képviselt irányzat

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.21. 07:23

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 21.
Spiegel A kommentár arra figyelmeztet, hogy Trump távoztával még marad az általa képviselt irányzat, ami Európában Magyarország és Lengyelország képében jelenti a fő gondot. Merthogy nem sikerült megálljt parancsolni a jogállami ottani ellenségeinek. A decemberi EU-csúcson kialkudott kompromisszum Orbán és Kaczynski számára jelent jelentős győzelmet, mert még éveken át bocsáthatnak el bírákat, háttérbe szoríthatnak nekik nem tetsző tudósokat, ellenzéki lapokat adhatnak rendszerhű oligarchák kezébe. A magyar miniszterelnök, aki az EU-t szívesen hasonlítja a Szovjetunióhoz, mégis az Európai Néppárt tagja maradhat. A napjainkban a fő politikai választóvonal már a demokraták és a populisták között húzódik. Sok országban azonban a jobbközép pártok továbbra is együttműködnek a demokrácia ellenségeivel, hogy érvényesítsék a gazdaság érdekeit. A baloldal eközben nem azokkal a munkásrétegekkel foglalkozik, amelyeket a tengerentúlon Trump kinézett magának. Az elnök az egyszerű nép hősének kiáltotta ki magát, gyűlöli a demokráciát és a jogállamot, ugyanakkor erősen szívén viseli a családi klán tagjainak sorsát. A Kongresszus lerohanása óta egyértelmű, hogy a populista hullám az elnök leköszöntével nem veszít lendületéből, bár vezető figurája leköszönt. Nem vírus azonban, ami ellen a demokraták beoltathatják magukat, folyamatosan kell küzdeni ellene. Annál is inkább, mert Európában a járvány árnyékában sok helyen csak megerősítette pozícióit. A földrész keleti részén igen erősek a gyökerei. Biden viszont bebizonyította, hogy meg lehet nyerni az elégedetlen középrétegeket. A siker titka, hogy meg kell oldani a kiváltó okokat, a menekültkérdéstől kezdve a biztonságig. Azon kívül a demokratikus pártoknak határozottan el kell határolódniuk a populistáktól, amikor a demokrácia és a jogállam alapkérdései forognak kockán. Az illiberális demokráciát hangoztató Fidesszel nem szabad szövetségre lépni. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy a politikai közép képviselői szívesen állnak össze kétes ügyletek mentén a másik oldallal. Miközben fontos kérdésekben egyáltalán nem jutnak egyről a kettőre. De sokatmondó hogy Peron működése évtizedekre hazavágta az argentin gazdaságot.
Die Welt Trump szűklátókörű nacionalizmusa után Amerikának végre megint olyan elnöke van, aki hisz abban, hogy az Egyesült Államok missziót teljesít a világban, amikor a demokráciát és a szabadságot terjeszti, és nem nézheti csupán a puszta nemzeti önérdeket. Ez pedig nagy-nagy megkönnyebbülést jelent. Így értékeli a konzervatív lap Biden beiktatási beszédét, hozzátéve, hogy a politikus leszámolt elődje éveivel és javíthatatlan derűlátóként úgy gondolja, hogy az USÁ-nak küldetése van a nemzetközi porondon. Sokak számára egy licércnyomás ért véget, ám az ország felkavarodott és mélyen megosztott. Biden azonban jelezte, hogy vége a kirohanásoknak, a rendszeres törvénysértéseknek. Mondandóját erősen áthatotta a megrázkódtatás a törvényhozás lerohanása, illetve a járvány miatt. Utóbbi kapcsán néhány mondatban több részvétet tanúsított az áldozatok iránt, mint elődje egy éven át. Egyben azt üzente mindazoknak, akik már temetik az amerikai demokráciát, hogy tévednek: a demokrácia kiállta a próbát és felülkerekedett. Pedig minden oka meglett volna, hogy sötéten lássa a világot, hiszen az Egyesült Államok rettenetes állapotban van, ám sokkal jobban megértette Amerika lelkét, mint riválisa. Azt hangsúlyozta, hogy ha egységes az ország, akkor nagy dolgokat tud véghez vinni. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek véleménykülönbséget, de nem kell a politikai ellenfelet ellenségnek tekinteni, a politikát pedig a dühkitörések színterévé tenni. Szinte ódivatú, ahogy kitart amellett: az USA különleges, és nagy, nemes célok érdekében képes meghaladni az erős hiányosságokat mutató jelent. Illetve, hogy Amerikából ismét a jó vezető hatalma lehet a világban. 
Frankfurter Rundschau A hivatalos lengyel propagandában egyre inkább előtérbe kerül az a nézet, hogy az EU alapvetően a német érdekeket szolgálja, sőt, már Kaczynski is megpendítette, hogy Varsó kiléphet az unióból, mert nem fogadja el az integráció mélyítését. E pillanatban azonban még azzal próbálkozik, hogy több jogot csikarjon ki magának. Az ország erős embere ezt úgy fogalmazta meg, hogy ismét nagyobb szabadságjogot kell adni a nemzetállamoknak. Márpedig ez pont az, amit Boris Johnson fejtegetett a Brexit-népszavazás előtt. Mellesleg Kaczynski szerint a tagság sorsáról a népnek kell döntenie. Mindennek hátterében az áll, hogy életbe lépett az új jogállami mechanizmus, azt Budapest és Varsó is elfogadta, mert fontosabb volt számára, hogy zavartalanul érkezzenek a pénzek Brüsszelből. Cserében kikötötték, hogy maximum két évre megkímélik őket a kellemetlenségektől. A lengyeleknél csak majdnem 3 év múlva lesz választás, a PiS addig végre akarja hajtani a bírósági rendszer átalakítását és kormányellenőrzés alá kívánja vonni a sajtó jó részét. Amúgy az ország hat év alatt a 18-ikról a 62. helyre esett vissza a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ranglistáján.  
Guardian A Bizottság elnöke érezhető megkönnyebbüléssel fogadta, hogy véget ért a Trump-korszak, amikor annak egyik tanulságaként arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy a közösségi médiában demokratikus korlátokat kell felállítani a gyűlölet beszéd és az összeesküvés elméletek számára. Von der Leyen sürgette, hogy fékezzék meg azokat a technológiai óriáscégeket, mint a Facebook és a Twitter, amelyek a szólásszabadság parttalan értelmezésével segítettek terjeszteni az elnöknek az álhíreket. Egyben rámutatott, hogy Trump mozgalma tovább él, ezért megoldást kell találni azoknak a digitális platformoknak a problémájára, amelyek fórumot adnak a gyűlöletnek. Miközben a Capitolium elleni támadás öt halottja mutatja, hová vezethetnek a szavak, ha elégedetlen és zavart emberek lépre mennek a fantazmagóriákkal keveredő összeesküvés elméleteknek. Így ezek terjedését kell megakadályozni, mégpedig oly módon, hogy korlátozni kell az említett nagy cégek korlátlan politikai hatalmát. Hiszen a washingtoni támadás igazolja, hogy a gyűlöletbeszéd pillanatok alatt végigfut a digitális médián, és a demokráciát veszélyezteti. De hogy ez ne így legyen, azt nem szabad cégekre bízni, mert ne a Silicon Valley vezérigazgatói, hanem politikusok és parlamentek döntsenek a szólásszabadság kereteiről.
Euractiv Az amerikai törvényhozás megszállása igen sötét pillanat volt, de nem jelentette a demokrácia végóráját – írja vendégkommentárjában Donáth Anna. A Momentum EP-képviselője azonban megállapítja, hogy a neheze még hátravan a demokratikus tábor számára: az európai populisták kaptak a trumpi recepten, miközben már évek óta egyre csak erősödnek. Az elnök folyamatosan ásta alá a jogállamot, terjesztette a gyűlöletet és a valótlan híreket, támadta az alapvető demokratikus intézményeket. Elmosta a határvonalat a tény és a vélemény között, amihez társult az identitás politika, így megosztottság bekerült a politikai közösség falain belülre. A végén még a választások tisztaságát is kétségbe vonta, amivel bizalmatlanságot keltett a társadalom utolsó olyan intézménye iránt, amellyel le lehet mérni a valóságot. Ráadásul nem elszigetelt jelenségről van szó. Egyes politikusok háttérbe szorítják a pártokat és ezzel a fékek és ellensúlyok fontos elemeit kapcsolják ki. Ez már jó ideje megy Magyarországon és Lengyelországban. És vannak félelmek, hogy ebben a két országban is megismétlődhet, ami Amerikában történt, vagyis, hogy megpróbálják megfúrni a választások eredményét, illetve elutasítják a hatalom békés átadását. Hiszen a demokratikus intézmények már nagyrészt a hatalmon lévő pártok kezében vannak.

Biden elrendelte a párizsi klímaegyezményhez való visszatérést

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.21. 06:52

Fotó: JIM WATSON / AFP
Az új amerikai elnök a Fehér Ház átvétele után tett egyik első lépéseként megsemmisítette republikánus elődje, Donald Trump egyik legsúlyosabb döntését.
Trump, aki kezdettől hevesen állást foglalt a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen, 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, és hivatalosan tavaly novemberben vonta ki országát az egyezményből. A volt elnök számos környezetvédelmi szabályozást enyhített országában is. Biden egyik fő kampányígérete volt, hogy kormányzása első napján visszalépteti Amerikát a párizsi klímaegyezménybe. "Arra készülünk, hogy úgy vegyük fel a harcot a klímaváltozással szemben, ahogy eddig még nem tettük" - jelentette ki a demokrata párti elnök, mielőtt az Ovális irodában aláírta a rendeletet. António Guterres ENSZ-főtitkár szinte azonnal üdvözölte Biden döntését, rámutatva, hogy ezzel immár a Föld karbonszennyezésének kétharmadát kibocsátó országok tettek ígéretet a karbonsemlegesség elérésére. Washington visszatérése az egyezményhez 30 nappal azután léphet érvénybe, hogy Biden levélben értesíti erről a világszervezetet - mondta el Alex Saier ENSZ-szóvivő. Üdvözölte a lépést Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is. Az újbóli csatlakozás a szén-dioxid-kibocsátás tíz éven belüli 40-50 százalékos csökkentésének pályájára állítja az Egyesült Államokat. Biden szerdán aláírt más olyan rendeleteket is, amelyek fokozatosan semmissé tehetik a Trump-kormány visszalépéseit a klímavédelem területén. Ideiglenes moratóriumot rendelt el az Alaszkai Természetvédelmi Rezervátum területén nemrég engedélyezett kőolaj- és földgázkitermelési fejlesztésekre, utasította a szövetségi hatóságokat, hogy vizsgálják meg szigorúbb üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási szabványok bevezetését, és hozzálátott az Egyesült Államok és Kanada között épülő Keystone XL kőolaj- és gázvezeték vitatott tervére Trump által kiadott engedély visszavonásához. 

Kötelező maszkviselés a szövetségi épületekben és területeken

Biden egyúttal arra kér mindenkit az Egyesült Államokban, hogy viseljen szájmaszkot a nyilvános helyeken legalább a következő száz napban. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, Covid-19 nevű betegség világszerte az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol a járvány 11 hónapja alatt több mint 24,4 millióan fertőződtek meg, és közel 406 ezren haltak már meg a kórban. A fertőzöttek száma a legutóbbi három hónapban több mint háromszorosára, az elhunytaké közel a duplájára nőtt. Az elmúlt héten naponta átlagosan 3200-an estek áldozatul a járványnak. A járvány veszélyességét sokáig tagadó republikánus elődjével, Donald Trumppal szemben Biden átfogó járványellenes intézkedések bevezetését tervezi. Egyebek közt száz szövetségi oltóközpont létrehozását ígérte meg, hogy a beiktatását követő első száz napban 100 millió adag védőoltást lehessen beadni a koronavírus ellen. Járványügyi szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy az új demokrata adminisztráció bármilyen lendülettel is veti bele magát a járvány elleni küzdelembe, a Covid-19 még további százezrek halálát okozhatja az Egyesült Államokban.

Elindult a bevándorlási politika reformja

A szerdán beiktatott demokrata párti elnök egy bevándorlási törvényt is beterjeszt a törvényhozás elé, amely lehetőséget teremtene az állampolgárság sokéves távlatban való megszerzésére az Egyesült Államokban jogellenesen tartózkodó bevándorlók milliói számára. Jen Psaki elnöki szóvivő a sajtónak megerősítette, hogy a Fehér Házban ünnepélyesen aláírt rendeletek között szerepel a 13, többségében muszlim lakosságú és afrikai ország állampolgáraival szemben érvényben lévő beutazási tilalom azonnali feloldása, az amerikai-mexikói határfal építkezésének leállítása, valamint Trump azon rendeletének érvénytelenítése, amely megtiltaná az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodóknak a kongresszusi választási körzetek lélekszámába való beszámítását. Biden aláírt egy olyan feljegyzést is, amely utasítja a belbiztonsági minisztériumot és az igazságügyi minisztert a gyerekként az Egyesült Államokba került illegális bevándorlókat a kitoloncolástól védő DACA-program folytatására, továbbá megsemmisítette Trumpnak azt az elnöki rendeletét, amely a belföldi bevándorlásügyi eljárások szigorítását írta elő. A Reuters hírügynökség jelentése szerint üzleti körök és bevándorlási ügyvédek üdvözölték Biden döntését Trump beutazási tilalmának azonnali feloldásáról. Myron Brilliant, az amerikai Kereskedelmi Kamara egyik vezetője azt mondta, hogy a tilalom "nem volt összhangban az amerikai értékekkel", és eltörlése segíteni fog az ország szavahihetőségének helyreállításában. 2017 decembere óta, amikor a tilalom módosított változatát jóváhagyta a legfelsőbb bíróság, mintegy 40 ezer embernek az Egyesült Államokba való belépését akadályozták meg erre hivatkozva az amerikai külügyminisztérium adatai szerint. Biden azt tervezi, hogy január 29-én további elnöki rendeleteket ad ki egyebek közt a menedékjogi eljárások megerősítéséről és egy különleges csoport megalakításáról az előző elnök határpolitikája következtében szétszakított családok újraegyesítése érdekében - derül ki egy törvényhozókkal megosztott feljegyzésből, amely a Reuters birtokába került. A felsorolt elnöki rendeletek megvalósítása a hírügynökség szerint könnyebbnek ígérkezik, mint a kongresszussal elfogadtatni Biden nagyravágyó bevándorlási törvényének tervezetét. Ez utóbbi nyolcéves folyamatot alakítana ki az állampolgárság megszerzésére az országban illegálisan tartózkodó mintegy 11 millió bevándorló nagy része számára - derül ki abból a tájékoztató iratból, amelyet a Fehér Ház tisztségviselői kedden osztottak ki a sajtó képviselőinek. A programra jelentkezni jogosult, idén január 1-jén már az országban tartózkodó és bizonyos további feltételeknek megfelelő bevándorlók öt évre szóló ideiglenes státuszhoz jutnának, amelynek leteltével zöldkártyát, azaz állandó tartózkodási engedélyt kapnának, s további három év elteltével folyamodhatnának állampolgárságért - mondták el tisztségviselők. A várakozási idő rövidebb lenne a DACA program jogosultjai továbbá az Egyesült Államokban ideiglenes védett státuszt (TPS) élvezők számára. Hivatali ideje alatt Trump elnök mindkét programot megpróbálta felszámolni. A tervezett bevándorlási törvény elfogadtatása azonban rendkívül nehéznek bizonyulhat a demokraták szűk képviselőházi többsége és a teljesen kiegyensúlyozott szenátusi erőviszonyok közepette - jegyezte meg a Reuters.

Demokrata kézbe került az amerikai szenátus ellenőrzése

Kamala Harris alelnök feleskette szerdán az amerikai szenátus három új demokrata tagját, s ezzel - egy évtized után először - a demokrata párt ellenőrzése alá került nemcsak a Fehér Ház, de a kongresszus mindkét házának ellenőrzése is. Raphael Warnock és Jon Ossoff mindketten a január 5-i georgiai szenátusi pótválasztáson szerezték meg mandátumukat a Kelly Loeffler és David Perdue republikánus jelöltek felett aratott szoros győzelmükkel. Harmadik társukat, Alex Padillát a kaliforniai kormányzó jelölte az alelnöki hivatalba lépő Kamala Harris helyére. Harris szerdán elnökölt először a kongresszus felsőházában, néhány órával a Capitolium lépcsőin megtartott beiktatási ünnepség után. Hivatalba lépésével mindhárom új demokrata szenátor történelmet ír: Warnock a déli Georgia állam első fekete szenátora, Padilla pedig Kalifornia első spanyolajkú szenátora lett, míg Ossoff, amellett, hogy az első zsidó szenátor Georgiában, 33 évével a szenátus legfiatalabb tagja lett. Az Egyesült Államok szenátusa velük együtt most 50-50 arányban megosztott a törvényhozás két nagy pártja között. Ennek ellenére a demokraták irányíthatják majd a felsőház munkáját, mivel egyenlő szavazatarány esetén az alelnök voksa dönt majd. A képviselőházban a demokratáknak 221-211 arányú, a korábbinál szűkebb többsége van, három betöltetlen mandátum mellett. A Fehér Házat, a szenátust és a képviselőházat együtt utoljára 2011-ben, Barack Obama első elnöki időszakában ellenőrizte a Demokrata Párt. 

Annyira kellett egy öltöny a volt szlovák kormányfőnek, hogy még a járványügyi szabályokra is fütyült

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.20. 21:46
Peter Pellegrini
Fotó: Cuneyt Karadag / AFP
Lefogyott a fertőzés miatt, ezért szüksége volt egy új méretre.
Kellemetlen fotók láttak napvilágot a Hlas-SD pártelnökéről. Ezek tanúsága szerint a politikus két férfi társaságában betért egy pozsonyi szabóhoz, majd közel egy órát töltött az üzlethelyiségben. 
Ezzel csak annyi a probléma, hogy kijárási korlátozás van érvényben, az öltönyvásárlás, illetve a szabó szolgáltatásainak igénybevétele pedig nem tartozik a kivételek közé

- írj helyi sajtójelentésekre hivatkozva a Paraméter.

A portál szerint miután bementek, a tulajdonos lehúzta a redőnyöket a luxusszalonban. Pellegrini azzal magyarázta a történteket, hogy munkaügyben volt a szabónál, a koronavírus-fertőzése miatt ugyanis jelentősen lefogyott, ezért új méretre volt szüksége, az öltöny pedig elengedhetetlen a munkájához. A kormányhivatal állásfoglalása szerint az ilyen esetek egyéni elbírálás alá esnek, „amely függ az érintett konkrét élethelyzetétől”.
"Arrogáns kiskirály"

- így kommentálta a történteket Igor Matovic kormányfő.

Úgy véli, a kibeszélése kínos, mivel amúgy az üzlet sem lehetett volna nyitva az előírások szerint.