Előfizetés

Felvételi a vírus árnyékában

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.22. 06:40

Fotó: Sergey Markosov / Sergey Markosov
Mintegy 75 ezer diáknak kell megírnia a középiskolai felvételijét szombaton, a vizsgákat összesen 535 helyszínen szervezik meg.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedések megegyeznek a tavalyi érettségin bevezetett szabályokkal: mindenhol biztosítani kell a kézfertőtlenítőt, egy teremben maximum tíz vizsgázó tartózkodhat, betartva az 1,5 méteres távolságot. Az intézményekbe a belépés általános szabályai lesznek érvényesek, maszk viselése a vizsgák ideje alatt csak a felügyelő tanároknak kötelező, a diákoknak ajánlott. A beszedett dolgozatokat másnap reggelig elzárják. A hagyományos pótnap (január 28.) mellett egy második pótnap elrendeléséről is döntöttek, ez február 5-én lesz. Erre azok a diákok jelentkezhetnek, akik a vizsga napján igazoltan Covid-19 fertőzésben szenvedtek vagy hatósági házi karanténba kerültek. A járványügyi előírások miatt nemcsak több tanteremre, hanem több felügyelőtanárra is szükség lesz. Ha tantermenként tíz diákkal számolunk, ez legalább mintegy 7500 pedagógus közreműködését jelenti. – A tavaszi érettségi vizsgákat nagy körültekintéssel szervezték meg az iskolák, tudomásunk szerint sehol sem történt tömeges fertőzés, nem alakultak ki gócpontok. Ez az odafigyelés most sem marad el, a szülők e tekintetben nyugodtak lehetnek – nyilatkozta lapunknak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Mint emlékeztetett, sikerült elérniük a Klebelsberg Központnál, hogy a tankerületi iskolákban idén kifizessék a középiskolai felvételiben közreműködő tanárok szombati munkáját. Ez eddig egyáltalán nem volt magától értetődő: bár a Munka törvénykönyve szabályozza, hogy egy munkavállaló milyen díjazásban részesül, ha pihenőnapon is dolgoznia kell, a pedagógusok többsége eddig semmit nem kapott az elvégzett hétvégi munkákért. Igaz, továbbra sem számíthatnak hatalmas összegekre. Szabó Zsuzsa elmondása szerint a felügyeletért bruttó 8-10 ezer forintot kaphatnak, a dolgozatok javításáért pedig darabonként bruttó 500 forintot. Ám az érdekvédő szerint ez még így is előrelépés. Hozzátette: a megállapodás az idei felvételire és csak a tankerületi iskolákra érvényes (a szakképző intézményekre nem), de szeretnék elérni, hogy a kormány minden évben, jogszabályban rögzített módon fizesse ki minden pedagógus hétvégi munkáját.

Cser-Palkovics András: Hiányzik a hosszú távú egyeztetés a kormánnyal

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.22. 06:20

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A megyei jogú városok január végén küldik el javaslataikat, hogy milyen ellentételezést kérnek a kabinettől adóbevételeik csökkentése miatt – mondta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.
Pécsi kollégája, Péterffy Attila szerint biodíszletként kezelte őt a kormányfő azon a tárgyaláson, amelyen egyedüli ellenzékiként fideszes városvezetők közt ülve tárgyalt a miniszterelnökkel a városokat érintő elvonásokról még decemberben. Fideszes polgármestereknek is csak statisztaszerep jut, amikor Orbán Viktorral tárgyalnak? Röviden: nem. Kicsit hosszabban és távolabbról: soha nem kaptak annyi lehetőséget a megyei jogú városok – és szerintem a többi önkormányzat sem –, mint az elmúlt tíz évben. Erre példa az adósságkonszolidáció, az uniós források elosztása, a Modern Városok Program vagy az iparűzési adóbevételek alakulása is. Én inkább erre koncentrálnék. Az ellenzéki polgármesterek kevésbé tudnak most optimisták lenni, a kormányzati elvonások miatt csődközeli helyzetről, megszorításokról és leépítésekről számolnak be. Nem a kormány vonja el a forrásokat. Adott egy rendkívüli helyzet, amelyet a járvány okozott. Egy ilyen szituációban mindenkinek bele kell harapnia a saját ujjaiba is. Persze mindig lehet olyan intézkedést találni, amit bírálhatunk, de azt se a kormánytól, se az önkormányzatoktól ne vitassuk el, hogy az adott körülmények között a legjobb tudásuk alapján hoznak döntéseket. Lehet, hogy ezek nem hiba nélküliek, de nem látom mögéjük azt a szándékot, amit néhány kollégám. Azért úgy könnyebb megértőnek lenni, hogy a kormánypárti városok visszakapják azt, amit elvontak tőlük. Székesfehérvár például – több fideszes vezetésű megyei jogú városhoz hasonlóan – 1,3 milliárd forintnyi támogatást kapott a tavaly év végi pénzosztás során, ezt a pénzt pedig bármire el lehet költeni. Igazságos az, hogy az ellenzéki irányítás alatt álló települések túlnyomó többsége nem jutott egy forintnyi szabadon felhasználható forráshoz sem? Ha megnézzük a nagy fejlesztési programokat, nem érzem jogosnak a kritikát: a Modern Városok Program, vagy az uniós források elosztása nem politikai alapon megy, még a tavaly év végi egyedi kormánydöntésekben is látni bőven Pécsre, Miskolcra, Egerbe – ellenzéki vezetésű településekre érkező pénzeket. Lehet olyan elem, amit egy-egy ellenzéki polgármester sérelmez, de hitelesebb lenne, ha pozitívumokról is beszélnének. Túlságosan is az országos pártpolitika terepe kezd lenni az önkormányzati világ és ez nem jó. A decemberi összegen felül – a kormányfő által ígért „egyedi elbírálás” alapján – még további kompenzációra is jogosult lehet Székesfehérvár az iparűzési adóbevételek csökkentése miatt. Látja már, mikor és mekkora összeg érkezhet ezen a címen a városhoz? Székesfehérvár iparűzési adóbevétele 2010-ben 9,5 milliárd forint volt, 2019-ben ez meghaladta a 19,5 milliárdot – tudom, hogy az egyik legnagyobb ipari központ vagyunk az országban, de ez akkor is jelzi, hogy mekkora léptékben nőtt a magyar települések iparűzési adóbevétele. Egyébként éppen a kormányfőnél tartott polgármesteri egyeztetés nyomán határozta meg az Unióban használtnál sokkal szűkebben a kkv-k fogalmát a kabinet. Ez alapján egyébként 2-2,1 milliárd forint marad a fehérvári vállalkozásoknál, vagyis a 2019-es adóbevételünk tíz százaléka. Nem mondom, hogy ez kevés, de nem az önkormányzat „kinyírása”. A napokban megtörtént az egyeztetés az összes megyei jogú város vezetőjével. Azt mértük fel közösen, hogy milyen ellentételezést kérjünk a kormánytól. Ezt összesítve január végén küldjük el a kormánynak, utána indulhatnak meg az érdemi egyeztetések. Tudja már, hogy a bevételkiesés miatt milyen feladatok finanszírozását nem tudja vállalni a város? A rendkívüli jogrend szabályai szerint, ezen a héten fogadtam el a város költségvetését. A fő feladat a város működésének biztosítása 2021-ben, ezt nem látom veszélyben. Tavasszal minden önkormányzat zárszámadást készít majd, akkor láthatja mindenki pontosan a 2020-as bevételeit, és remélem, addigra a kompenzáció mértéke is ismert lesz. Mindenki akkor tudja majd az „igazi” 2021-es települési költségvetést elfogadni, remélem, akkor már a közgyűlések által. A szolidaritási hozzájárulás megemelése mennyire sújtja a várost? Tisztázzunk valamit: a magas adóerő-képességű városok szolidaritási hozzájárulása 2010 előtt is létezett, csak másképpen hívták. Ezek a városok az elmúlt években nem kapták meg a teljes normatívát a feladatfinanszírozásra, ez volt az úgynevezett beszámítás. Utóbbi megszűnt, mi is megkapjuk a teljes normatívát, ez 1,8 milliárd plusz bevételt jelent. És ezzel az összeggel emelte meg a kormány a szolidaritási hozzájárulást. Ettől ezt még lehet vitatni, és én is alapvetően igazságtalan elvonásnak tartom, de akkor erről beszéljünk és ne másról. A következő években viszont a szolidaritási hozzájárulás is csökkenni fog automatikusan a gazdasági visszaesés miatt. Vagyis ne számviteli trükkökkel éljünk a politikában, hanem azt tegyük az asztalra, hogy egy ilyen befizetésnek általában van-e értelme. Ez a pénz egyébként arra a célra megy, amelyet az ellenzéki összefogás számtalanszor hangoztat: a leszakadó régiók felzárkóztatására. Vagyis ön sem elégedett a jelenlegi önkormányzati finanszírozással? Azt mondom, hogy több problémás eleme is van, amiről érdemes lenne vitát nyitni. Például számos esetben – közterületek, temetők rendben tartására, a hivatal fenntartására – nem kapjuk meg a megfelelő mértékű feladatfinanszírozást, ezért helyi adóbevételekből kell kiegészítenünk, ami alapvetően az iparűzési adó. Ezért mondom, hogy enélkül ma az önkormányzati finanszírozás elképzelhetetlen. Szeretném, ha pártpolitikától függetlenül érdemi egyeztetés folyna a mindenkori városvezetők és kormány között, szervezett formában. Ne csak a napi ügyekben, hanem hosszabb távú kérdésekről is, például, hogy mit várunk el öt-tíz-tizenöt éves távlatban az önkormányzatoktól. Ma ez teljesen hiányzik. Nehéz úgy pártpolitikától függetlenül tárgyalni, ha a forrásokat pártpolitika alapján osztják el. Épp a kormány próbálja tudatosan megosztani az önkormányzati szektort is. Nem feltételezem, hogy a kormány szándékosan próbálja megosztani a Megyei Jogú Városok Szövetségét, de ha ez így is lenne, miért engedjük? Miért kellett megalapítani az úgynevezett Szabad Városok Szövetségét? Ezzel azt üzenik nekem Pécsről, hogy Székesfehérvár úgymond „nem szabad”? Most alapítsuk meg a „Még Szabadabb Városok Belső Szervezetét”? Politikus vagyok, én is politizálok, politikai viták is lehetnek, de ne lépjünk olyanokat, amik nehezítik az együttműködést. Ez a mi oldalunkra is vonatkozik. Ha probléma van, üljünk le és beszéljük meg, a vállalt kötelezettségeket pedig teljesítsük – például ne üzengessünk nyilvánosan, hogy nem fizetjük be a tagdíjat annak a szervezetnek, melynek tagjai vagyunk. Pártállástól függetlenül mind a 23 megyei jogú városnak érdeke, hogy megmaradjon a közös szervezeti érdekképviseletünk.

Valódi érdekképviseletre tényleg szükség volna. Már csak azért is, mert a kormány sokszor alapvető információktól zárja el a településeket. Ön például kapott Székesfehérvárra vonatkozó járvány-adatokat? Az elsők között voltam, aki polgármesterként nyilvánosan is elmondtam, hogy jó lenne, ha a városvezetők megkapnák a település-specifikus adatokat a járvánnyal kapcsolatban. Ez ugyanis a települési védekezésben is segítene, ráadásul bizonyos döntések társadalmi elfogadottságát is erősítené. Például megmutathattuk volna a húsvéti korlátozások hatását a betegszám alakulása alapján. Ilyen számok azonban most sem állnak rendelkezésünkre. Az oltási tervvel kapcsolatban is hiányosak az információk. Ezt nem tekinti problémának? Szerintem, amit erről tudni lehet, azt tudjuk. Nyilvánvaló, hogy az országba érkező vakcinák mennyiségétől függ a program ütemezése, az pedig teljesen egyértelmű, hogy mely csoportokat kell először beoltani. Az irányításunk alatt lévő intézményeknél, például az idősotthonoknál, a hatóságok időben bekértek minden lényeges információt azért, hogy az oltást el tudják kezdeni. Kérdés, hogy ha eljutunk a tömeges oltási kampányokig, akkor ez a háziorvosi rendelőkben vagy a nagy közösségi terekben, például stadionokban, sportcsarnokokban történik-e meg. Mi biztosítani tudjuk mindkét megoldáshoz a feltételeket.

Szputnyik V: mi lett a hármas fázisú klinikai vizsgálattal?

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.22. 06:00

Fotó: Alexei Danichev / AFP / Sputnik
Virológusokat, gyógyszerészeket is meglepett az orosz vakcina engedélyezése. Már csak azért is, mert a Szputnyik V hazai 3-as fázisú klinika vizsgálatáról ma sem tudni semmit.
Meghökkentette a virológus, gyógyszerész szakértőket, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyt adott az orosz SzputnyikV, és az Astra-Zeneca vakcinájának tömeges oltásra való használatára szerdán, miután a kormány tagjai többször is sürgették a jóváhagyást. A megkeresett szakértők meglepettsége mindenekelőtt abból fakad: semmilyen érdemi információval nem tudni az engedélyezésről, ami pedig ismert, az inkább a zavart erősíti. Két hónapja a külügyminiszter jelentette be, hogy tíz adag SzputnyikV érkezett, amit majd a magyar gyógyszerhatóság megvizsgál. Akkoriban lapunknak gyógyszeripari szakértők elmondták: ezt a vakcinát, úgy lehet Magyarországon alkalmazni, ha elvégzik a szükséges klinikai 3-as fázisú vizsgálatát, azaz hivatalos gyógyszerpróbát indítanak. Ezzel csengett egybe december végén Szijjártó Péter bejelentése, miszerint 6000 adag orosz oltás érkezett Magyarországra. Kásler Miklós miniszter pedig december 31-én közölte is, egy 3-as fázisú klinika vizsgálatot indítanak, és az OGYÉI az erre való alkalmasságát vizsgálja az orosz vakcinának. Azt nem tudni, hogy az OGYÉI megadta-e valaha az engedélyt a 3-as fázisú klinika vizsgálatra. Ahogy az sem ismert, hogy mi lett a Kásler által jelzett, a tömeges oltás engedélyezéshez szükséges 3-as fázisú klinikai vizsgálattal. Gulyás Gergely viszont csütörtökön már arról beszélt, hogy az OGYÉI tömeges oltásra találta alkalmasnak ezt a vakcinát. Lapunk ezért megkérdezte a hatóságot, hogy mikor és milyen utasításra változott meg a vizsgálatuk célja? Milyen adatokat kaptak és kitől, ami a mostani engedély kiadásakor alátámasztotta a hármas fázisú vizsgálat kihagyását? Kérdéseinkre a következőt írták: „Az OGYÉI határozatát bő kéthónapos értékelői munka, a gyártóhely megtekintése és a gyártóval történő aktív kommunikáció előzte meg. A most kiadott ideiglenes gyógyszeralkalmazási engedély feltételei között szerepel, hogy az oltóanyagnak meg kell felelnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatának, amit a korábban megérkezett vakcinákkal végeznek. Az NNK ezen felül minden egyes gyártási tételt hasonló laboratóriumi vizsgálatnak vet majd alá és csak ezután engedélyezi az oltóanyag magyar piaci felhasználását. Időközben megérkeztek az OGYÉI-hez az orosz klinikai III-as fázis előrehaladottabb interim (köztes) eredményei is, ami alátámasztotta az intézet pozitív értékelését.” Az Astra-Zeneca Oxfordi vakcinájának hirtelen engedélyezése azért volt váratlan, mert ennek a jóváhagyása az Európai gyógyszerhatóságnál már folyamatban van. A kormányzati vakcinabeszerzések körüli bizonytalanságokat csak növeli, hogy Orbán Viktor kormányfő múlt pénteken még a kínai Sinopharm vakcina gyors engedélyezését sürgette. Bejelentése után a szakemberek egy része e oltóanyaggal kapcsolatos kételyeinek adott hangot. Elsősorban azért, mert régi a technológiája, elölt vírus tartalmaz, de azért is, mert kevés adat ismerhető meg róla. Duda Ernő, szegedi virológus professzor a Válaszonline-nak úgy fogalmazott: „A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!”. Az is feltűnő volt, hogy a pécsi virológusok Facebook-oldalán csütörtökön már nem lehetett megtalálni a kínai vakcina korábbi szakmai ismertetőjét, valószínűleg törölték a posztot. „Politikai nyomásra adhatta ki az OGYÉI az orosz és az Astra-Zeneca vakcinájára a hazai ideiglenes gyógyszeralkalmazási engedélyt” – reagált a kormányzati bejelentésre Falus Ferenc egykori tisztifőorvos, aki szerint azért is probléma, mert a lépés rombolja az oltásokkal szembeni bizalmat. Hozzátette: ugyanakkor bármely oltás jobb, mint az, ha valakit megbetegít a korona-vírus. Az adenovírust alkalmazó orosz vakcina valószínűleg jó készítmény, de a szakember szerint az idős illetve a krónikus betegeket a modernebb technológiával készült, mRNS vakcinával kellene oltani. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ egykori járványügyi főosztályvezetője sem tudta értelmezni, hogy mi történt, miért éppen ezt a két vakcinát engedélyezte a hazai gyógyszerhatóság. Az orosz vakcina engedélyezési eljárása hamarosan elkezdődik az Európai Gyógyszerhatóságnál (EMA), és ha ott végigmegy a folyamaton, akkor garantált a biztonságossága és a hatékonysága is. Az Astra-Zeneca vakcinájának a vizsgálata pedig hamarosan le is zárul az EMA-nál. Ezt megelőzni azért is tűnik értelmetlennek, mert erre a vakcinára van uniós keretszerződés, így elképzelhetetlen, hogy Magyarország ebből külön utakon tudjon tudjon vásárolni. Ócsai Lajos arra a kérdésünkre, hogy melyikkel oltatná be magát, csak annyit mondott: azt adatnám be magamnak, amely felhasználására már rányomta a pecsétjét az Európai Gyógyszerhatóság. Egy ilyen engedélyezési folyamathoz olyan szellemi kapacitásra, sok-sok szakember együttműködésére van szükség, ami most nem biztos, hogy együtt van a hazai hatóságnál. Stankovics Lívia, a Magyarországi Gyógyszertörzskönyvezők Társasága (MAGYOTT) farmakovigilancia munkacsoportjának alapító tagja Facebook-bejegyzésében határozottan azt állította: nem lehetnek igazak azok a hírek, miszerint az OGYÉI kiadta az engedélyt az orosz vakcinára, mert ha így lenne, akkor az engedély és az alkalmazási előirata elérhető lenne az OGYÉI honlapján is. Megjegyezte azt is, hogy miután AstraZeneca-ás vakcina törzskönyvezése uniós centralizált eljárással zajlik, ez esetben csak az EMA, pontosabban az EU bizottsága jogosult az engedélyt kiadni, az OGYÉI nem.

Lehet majd választani

– Várhatóan február közepétől lesz védettséget igazoló okirat. Mindenki kap egy plasztikkártyát a védettség tényéről, ha meggyógyult a betegségből vagy beoltották – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Beszélt arról is, hogy az oltási tervben sorra kerülőket megkérdezik, hogy melyik vakcinával kívánják beoltatni magukat, ha pedig az adott készítmény nem áll rendelkezésre, akkor annak beszerzéséig várnia kell az érintettnek. Egyelőre a Pfizer és Moderna készítményei állnak rendelkezésre, de hamarosan jöhet a Szputnyik V és az AstraZeneca oltóanyaga is, amelyeket jóváhagyta a magyar hatóság. Ennek kapcsán Gulyás Gergely bírálta az Európai Gyógyszerügynökség a lassúsága miatt. Kritikája az orosz vakcina esetében meglepő, hiszen a gyártó csak a héten kérte készítménye uniós jóváhagyását. Erre reagálva csütörtökön Angela Merkel német kancellár közölte: Németország támogatást biztosít Oroszországnak Szputnyik V oltás európai uniós engedélyeztetéséhez "Ha az EMA engedélyezi ezt az oltóanyagot, akkor a közös gyártásról vagy a vakcina használatáról is beszélhetünk" – tette hozzá. Noha a Szputynik V uniós engedélyére még várni kell, Szijjártó Péter külügyminiszter már csütörtökön Moszkvába utazott. Kirill Dmitrijev, az oroszországi oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója az MTI közlése szerint azt mondta: kisebb tételek már februárban érkezhetnek Budapestre. (B. A)

Utazási korlátozásokról tárgyaltak

Az oltási stratégiáról, az oltási igazolvány bevezetéséről és a külföldi utazások korlátozásáról tárgyaltak az EU tagállamok vezetői csütörtök esti videókonferenciájukon. Több felszólaló kifogásolta a különböző oltóanyagok szállításának és terítésének bizonytalanságait. A tanácsozást megelőzően több tagállam – köztük Németország, Belgium és Hollandia – sürgette, hogy az EU27-ek hozzanak koordinált döntést a külföldi utazások drasztikus korlátozásáról, megelőzendő, hogy a vírus rendkívül fertőző mutációja tömegesen elterjedjen a kontinensen. Bár a vezetők hangsúlyozták, hogy a belső határokat nyitva kell tartani, nem biztos, hogy a tagállamok tartani is fogják magukat ehhez. Az oltási igazolványt egyelőre egészségügyi, és nem utazási okmányként használnák a tagállamok. Halmai Katalin (Brüsszel)