Előfizetés

ET-elnök: Ha szükséges, szigorítani kell az intézkedéseket a vírusmutációk terjedésének megállítása érdekében

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.22. 06:17

Fotó: OLIVIER HOSLET / AFP
Charles Michel szerint az unió belső határainak nyitva kell maradniuk a belső piac működésének folyamatossága érdekében, azonban elképzelhető a nem alapvető fontosságú utazások korlátozása.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői videókonferencia keretében tartott tanácskozásukon egyetértettek a koronavírus-járvány megállítását célzó korlátozó intézkedések fenntartásában és szükség esetén szigorításukban is a vírusmutációk terjedésének megállítása érdekében – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az informális csúcsértekezletet követően csütörtökön éjjel. Az állam-, illetve kormányfői EU-fórum munkáját irányító Michel az éjszakába nyúló tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón kiemelte:
az unió belső határainak nyitva kell maradniuk a belső piac működésének folyamatossága érdekében, a vírussal és minden mutációjával szembeni fellépés sikerének érdekében azonban elképzelhető a nem alapvető fontosságú utazások korlátozása.

A tagországok ez irányú intézkedéseinek összehangolása kulcsfontosságú – húzta alá Charles Michel. Elmondta: a tagállami vezetők rendkívüli jelentőségűnek nevezték az antigén gyorstesztek alkalmazásának és a koronavírustesztek eredményeinek kölcsönös elismerését, továbbá az oltási kampányok felgyorsítását szorgalmazták. Leszögezték, hogy a vakcinákat a lélekszám arányában, azonos időben kell eljuttatni minden tagállamnak. Szükség van az oltási kampány eredményeinek nyomon követésére, a tapasztalatok megosztására, illetve a tömeges oltáshoz szükséges infrastruktúra és eszközök rendelkezésre állására is. A rendelkezésre állás érdekében az oltóanyaggyártóknak tiszteletben kell tartaniuk a megállapodásokat – húzta alá. A beoltást igazoló, úgynevezett vakcinaútlevéllel összefüggésben a kormányfői tanácskozó fórum elnöke azt mondta,
óvatos előkészületekre van szükség az ilyen igazolások jövőbeni használatával kapcsolatban.

Mint közölte, a kérdésre a tagállami vezetők később visszatérnek, ugyanis csak a járvány későbbi szakaszában lehet majd felmérni, miként és milyen körülmények között alkalmazhatók az ilyen tanúsítványok.
Bevezetéséhez az oltási művelet rendkívüli összehangoltságára, elismerésére, a teljes oltási folyamat szigorú ellenőrzésére van szükség

– mondta Michel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: a koronavírus-járvány továbbra is nagyon súlyos következményekkel jár Európában, a vírus újonnan megjelent mutáns változatai nagy aggodalomra adnak okot. Felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy
a vírusmutációkról és azok elterjedtségéről több információra van szükség, ezért a vírus genomjának meghatározásával kapcsolatos vizsgálok bevezetésre szólított fel.

Elmondta, hogy az oltások reményt adnak a járvány elleni küzdelemben, azonban az EU-ban koncentrálni kell az oltóanyagok gyorsabb kiszállítására és a már rendelkezésre álló készletek hatékony alkalmazására. Hangsúlyozta továbbá: az unió eltökélt abban, hogy nagyobb kiszámíthatóságot biztosítson az oltóanyagok tagállamokba való szállítása és a dózisszám növelése terén. Von der Leyen véleménye szerint a határok lezárása nem megfelelő eljárás a vírus megfékezésére, ezért célzott intézkedéseket javasolt, köztük
a járványhelyzetet mutató térkép színkódjai között egy újabb – sötétvörössel jelölt – kockázati kategória bevezetését, amely azokat a térségeket jelezné, ahol kiugróan magas a fertőzöttek száma.

A koronavírus elleni oltást igazoló dokumentumokról az uniós végrehajtó testület elnöke úgy vélekedett, hogy azt több szempontból is meg kell vizsgálni, például választ kell kapni azokra a kérdésekre, hogy mennyi ideig ad védelmet az oltás, és vírushordozó lehet-e egy beoltott. Emellett jogi megfontolás alá esnek azok az esetek is, ha például valakinek nincs hozzáférése a vakcinához, vagy esetleg egészségügyi okok miatt nem oltható be. További kérdéseket vet fel a személyes adatok megfelelő kezelése – mondta. Von der Leyen megerősítette:
nemsokára elengedő mennyiségű vakcina érkezik az uniós tagállamokba ahhoz, hogy a lakosság 70 százalékát védetté tegye.

Elmondta továbbá, hogy az EU létrehozta saját oltóanyag-elosztó mechanizmusát abból a célból, hogy a COVAX nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezésen keresztül vagy más módon az alacsonyabb jövedelmű országokba is eljusson a vakcina. Az állam- és kormányfői értekezletet megelőzően, írásbeli eljárás útján az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el az antigén gyorstesztek alkalmazásának és a koronavírustesztek eredményeinek kölcsönös elismerésére szolgáló közös uniós keretszabályokról. A legfontosabb elemek között szerepel az antigén gyorstesztek és az RT-PCR-tesztek eredményeinek igazolása és kölcsönös elismerése mellett a szabványosított és digitalizált adatok tagállamok közötti megosztása. Az ajánlás továbbá rendelkezéseket tartalmaz egy, a jövőben esetlegesen kialakuló világjárvány kihívásainak kezelésére is. Ez egyebek mellett az antigén gyorstesztek közös listájának rugalmassá tételét írja elő annak érdekében, hogy hozzá lehessen adni vagy eltávolítani azokat a teszteket, amelyek hatékonyságát a vírusmutációk befolyásolják.

Valentin-napig lesz szükségállapot a járvány miatt Csehországban

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.21. 21:11

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Botrány is kitört a prágai parlamentben: volt ott maszknélküli szózat az óvintézkedések ellen, képviselők dulakodása és lökdösődése egyaránt.
Csehországban február 14-éig meghosszabbította a szükségállapotot csütörtökön a cseh parlament alsóháza, a képviselőház. A koalíciós kormány azt kérte a parlamenttől, hogy a január 22-én lejáró szükségállapotot 30 nappal hosszabbítsa meg. Andrej Babis miniszterelnök a kérést azzal indokolta, hogy a szükségállapot meghosszabbítása lehetőséget ad a kormánynak az érvényes óvintézkedések fenntartására és az újak gyorsabb meghozatalára.
Jan Blatny egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a csehországi járványhelyzet továbbra is nagyon súlyos, ezért feltétlenül szükség van a rendkívüli intézkedések érvényességének meghosszabbítására.

Az ellenzéki pártok egybehangzóan elutasították a kormány kérését. Az előterjesztés végül csak a két kormánypárt - ANO mozgalom, valamint a szociáldemokrata párt - és az őket kívülről támogató kommunista képviselők szavazataival ment át. Lubomír Volny független képviselő arcmaszk nélküli felszólalása az óvintézkedések ellen a cseh parlament történetében első ízben néhány képviselő dulakodásához, lökdösődéséhez vezetett a szónoki emelvényen.
Amikor az ülést levezető parlamenti alelnök, Tomás Hanzel az arcmaszk hiányára hivatkozva kikapcsolta Volny mikrofonját, az az elnöki pulpitushoz ment, és onnan próbált meg beszélni. Erre néhány képviselő odarohant, és erőszakkal megpróbálta eltávolítani Volnyt a mikrofontól.

Az incidens következtében az ülést fél órára megszakították. Volny kijelentette, nem kér bocsánatot, mert ő a bántalmazott, míg az alsóház többsége elítélte a független képviselő viselkedését. Csehországban október 5-én hirdettek a koronavírus-járvány miatt szükségállapotot, amelyet most negyedízben hosszabbítottak meg. Ez egyebek mellett lehetővé teszi azt is, hogy kritikus helyzetben a hadsereget is bevethessék a „problémák megoldására”.  

Amerikai dicséret a WHO-nak

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.01.21. 20:25

Fotó: PATRICK SEMANSKY / AFP/AP
Joe Biden visszavonta vagy felülírta Donald Trump számos utasítását. Munkatársaitól tisztességes hangvételt és feltétlen őszinteséget követelt.
Három korábbi amerikai elnök, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama közös videóüzenetben biztosította támogatásáról Joe Bident. „Azt hiszem, az a tény, hogy mi hárman együtt állunk itt és a békés hatalomváltásról beszélünk, mindent elmond országunk intézményes integritásáról” mondta a republikánus Bush. Obama ehhez hozzátette, hogy „nem szabad csak azokra hallgatni, akikkel egyetértünk, azokra is kell, akikkel nem”. Clinton szerint az Egyesült Államok kész együtt haladni Bidennel és ezek akkor is izgalmas idők, ha azonnal nagy feladatokat kell megoldani. Biden, ráerősítve a beiktatási beszéd összefogást és kölcsönös tiszteletet sürgető üzenetére, bejelentette, hogy azonnal kirúgja azokat a munkatársait, akik tiszteletlenül beszélnek egymással vagy másokkal. Csaknem ezer új kormánytisztviselő virtuális felesketése alkalmából azt mondta, hogy mindenkit megillet a tisztesség és a méltóság. „Aszerint fognak megítélni bennünket, hogy helyreállítjuk-e vagy sem a kormány integritását és hozzáértését” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindenkitől feltétlen őszinteséget és tisztességességet vár el. Az új elnök rendeletzuhataggal nyitotta a kormányzást. Már szerdán tizenhét, csütörtökön pedig további tíz intézkedést hozott. Ezek egy részét jó előre bejelentette, így nem volt meglepetés, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez vagy az ENSZ Világegészségügyi Szervezetéhez, a WHO-hoz. A legismertebb amerikai járványügyi szakértő, az egészségügyi főtanácsadónak felkért Anthony Fauci a WHO végrehajtó bizottságát tájékoztatva megdicsérte a szervezetet a koronavírus-járvány elleni küzdelemben mutatott teljesítményéért és kilátásba helyezte, hogy az USA újra kiveszi a részét a finanszírozásból. Az Egyesült Államok  újra támogatni fogja a WHO és civil szervezetek családtervezési és a nők egészségét védő programjait is. Pontosan egy évvel – és 406 ezer halottal – az első észlelt amerikai Covid-19 fertőzés után Biden végre a járvány elleni küzdelmet koordináló vezetőt nevezett ki. Jeffrey Zients nem orvos, üzleti és kormányzati tapasztalata van, s közvetlenül az elnöknek tartozik beszámolni. A csütörtöki rendeletcsomag minden eleme a járványhelyzetre vonatkozik. Gyorsítják az oltási kampányt, megnövelik a szűrővizsgálatok számát és a háborús termelésre vonatkozó törvényt alkalmazva bővítik a maszkok és egyéb védőruházat gyártási kapacitását. A legfontosabb különbség az eddigiekhez képest az, hogy a szövetségi kormánynak végre lesz saját terve a koronavírus visszaszorítására és nem bízza az egyes államokra, hogy oldják meg a dolgot, ahogy tudják. Jelentős fordulatként Biden felkérte a belpolitikai tanácsadó testületét vezető Susan Rice volt ENSZ-nagykövetet, hogy koncentráljon „a rendszerszintű rasszizmus kiirtására” az amerikai közéletből. A Trump-kormányzat, miközben az elnök a szavazatszerzés érdekében igyekezett a fekete kisebbség kedvében járni, tagadta a rendszerszintű rasszizmus létét az országban. Biden kétéves lobbitilalmat hirdetett azoknak, akik a kormányzati munka után érdekcsoportoknak kívánnak dolgozni. Érdekesség, hogy Trump, aki 2017-ben ugyanígy járt el, legutolsó elnöki intézkedésével éppen hogy feloldotta a saját kormányzatában dolgozókra vonatkozó tiltást. Utolsó előtti rendelete pedig arra vonatkozott, hogy négy felnőtt gyermekére és néhány közeli munkatársára még fél évig közköltségen vigyázzon a Secret Service.

Kínai bosszú

Percekkel Joe Biden beiktatása után Peking bejelentette, hogy szankciókkal sújtja a távozó kormányzat 28 személyiségét, köztük Mike Pompeo külügyminisztert, Peter Navarro kereskedelmi tanácsadót, John Bolton és Robert O'Brien nemzetbiztonsági tanácsadókat és Trump volt kampányfőnökét, Steve Bannont, amiért gyűlölettől vezérelve „megsértették Kína szuverenitását”. A Biden-kormányzat nevében a nemzetbiztonsági tanács szóvivője „terméketlennek és cinikusnak” minősítette a lépést.