Jan–Werner Müller óvja a Nyugatot attól, hogy az hátra dőljön Trump távoztával, mert a populista veszély egyáltalán nem múlt el, főként Európa középső fertályán nem. A Princeton-i Egyetem politológia professzora szerint ugyanis a demagógok nem csupán egymás sikereiből tanulnak, a hibákból is okulnak, noha szolidaritásról beszélni az ún. Populista Internacionálé esetében nem lehet. Az előző amerikai elnök nagy barátai, Putyin, Netanjahu és az indiai államfő a végén egytől egyig elismerték Biden sikerét
Azaz a liberális világ téved, ha azt hiszi, hogy megnyugodhat, miután lelépett a színről az első számú uszító, és hogy ettől majd elcsitulnak a cimborái. Hogy egy-egy ilyen demagóg vezető felemelkedik, vagy éppen elbukik, az igazából javarészt hazai tényezőkön múlik, nemzetközi irányzat nemigen rajzolódik ki.
Arról nem beszélve, hogy maga Trump nem volt tipikusan populista. Azok ugyanis ha hatalomra kerülnek, ügyelnek a törvényesség látszatára, és nem szeretnék, ha bármilyen összefüggésbe kerülnének az utcai zavargásokkal. Hogy az amerikai vezető mégis a törvényhozás ostromára buzdított, az a kétségbeesését mutatja. Ebből azonban még nem következik, hogy a példát mások is követik. A nagy tanulság azonban mégiscsak az, hogy a kleptokraták másutt is erőszakhoz folyamodhatnak, ha keményen sarokba szorítják őket.
A fordított dominóelméletet a liberálisok találták ki, mivel 2016 után egymás után kerültek uralomra a demagógok, de pont az ellenkezője következett be, az osztrákoknál, olaszoknál, franciáknál. Úgy néz ki, hogy az euro-trumpizmus nem éppen hatékony stratégia. Sok függ ugyanis a helyi politikai kultúrától. A hasonlóságot az okozhatja, hogy a bevált módszereket átveszik egymástól. Pl. hogy nyomást gyakorolnak a sokat pattogó civil szervezetekre.
Ugyanakkor Orbán gátlástalanul házal a rasszista és antiszemita utalásokkal, a nyílt felbujtást azonban kerüli, mert nem szeretné veszélyeztetni a viszonyt a CDU-val, illetve a német autógyárakkal. Ettől azonban még igencsak valószínű, ha ég a ház, hogy a populisták a végén ugyanazt csinálnák, mint Trump: a hatalom átadásának megakadályozására megpróbálnák csalásra rábírni a tisztségviselőket, illetve mozgósítanák a szélsőséget a képviselők megfélemlítésére.
Ám itt igazából az elnök gyengesége derült ki. Ugyanakkor a populisták vették az adást, hogy a tekintélyelvűekkel együttműködésre hajlandó elitek a végén sok minden fölött szemet hunynak. A precedens különösen fontos ott, ahol az urambátyám-rendszer törvénysértésre kényszeríti a gazdaság szereplőit.
A Trumpnál okosabb demagógok lassan fojtják meg a demokráciát, jogi és alkotmányos machinációkkal. A jobboldali, populista kleptokráciák, amelyek a nagy üzletre és fanatizmusra épülnek, nem tűnnek el szép csendben a színről.
Trump példakép lett a jobboldali populisták számára, a Capitolium lerohanása azonban elgondolkodtathatja azokat, akik még mérsékeltebbek közülük. Így vélekedett a Bielefeldi Egyetem egyik szakértője a svájci közrádiónak adott nyilatkozatban. Beate Küppler azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a szélsőjobb győzelemként ünnepli a rettenetes képeket, azokban hatalmi demonstrációt, erőt lát. Egyben igazolásnak tekintheti, így azok elősegíthetik a további radikalizálódást. Ily módon gerjeszthetik a megosztást.
Merthogy egyesek meg vannak győződve arról, hogy itt becsapták a népet. Ezt pedig felhatalmazásnak veszik, hogy nyíltan beszéljenek az erőszakról. Orbán, Salvini és Le Pen úgy érezheti, hogy jó úton jár, ha egy trumpi figura elnök lehet egy olyan régi demokráciában, mint az amerikai. Megmutatta, hogy nem rasszizmusa és szexizmusa, valamint nyílt hazugságai ellenére, hanem éppen azokért választották meg.
De a módszereivel is iskolát teremtett. Megtanította, miként kell intézményeket nyíltan kiforgatni sarkaikból. Így segít, hogy másutt is még inkább elfogadott legyen a jobboldali populizmus. Ezért most jó pár párt felbátorodik, mármint hogy nem kell a mérsékeltség álcája mögé bújni, egészen nyugodtan játszhat nyílt kártyákkal. Azaz Trump még tovább erősítette a nemzeti-populista mozgalmakat.
Magyarország mind inkább hídfőállást jelent Kína számára. Ezt bizonyítja, hogy jövőre kész lesz Fényeslitkén az új, hatalmas átrakodó állomás, ahol európai nyomtávú vasúti alvázra kerülnek az Oroszországon és Ukrajnán át érkező kínai konténerek. Igaz, a 125 hektáros területet átalakítását szolgáló jó 60 millió euró négyötödét Ruszlan Rahimkulov adja, vagyis magánberuházásról van szó, de erre is az a nyújt lehetőséget, hogy Orbán Viktor a politikában erősen nyitott Peking felé.
A telepen naponta akár négy tehervonatot is fogadni tudnak, hogy a küldemény azután folytathassa útját Európa minden égtája felé. A kapacitás nagyobb, mint amennyit a hasonló lengyel és belorusz létesítmények fel tudnak mutatni.
Az elmúlt időszakban igencsak megugrott a magyaroknál a kínai beruházások, illetve kínai érdekeket szolgáló fejlesztések számára. Szunomár Ágnes, a Corvinus oktatója ezt azzal magyarázza, hogy Orbán odaadó szerelmet tanúsít Kína iránt. Az EU-t közben nem győzi szidni, kilépni azonban nem szeretne. A kínai vonal erősségét tanúsítja, hogy pillanatokon belül megkaphatja a zöld jelzést a Sinopharm oltóanyaga, ezen kívül a Huawei építi az 5G-hálózatot, a Lenovo felhúzhatja első európai gyárát, és akkor még ott van a Belgrád-Budapest vasútvonal modernizálása is. Igaz, annak finanszírozási részletei nem ismeretesek, mert Orbán jóvoltából 6 évtizedre titkosak lettek az adatok.
Mindenesetre az üzlet anyagi hasznát Mészáros Lőrinc fölözi le. Noha a már említett szakértő szerint az ország számára sok értelme nincs a befektetésnek. Inkább csak arra szolgál, hogy a kormányfő Brüsszel bajsza alá dörgölhesse: milyen befolyásos barátai vannak keleten. Mellesleg idáig az unió állta a cechet az infrastruktúra-fejlesztés javarésze esetében, csak nem kölcsönként, hanem ingyenes juttatásként.
A lap szeretett volna többet megtudni a Fudan Egyetem tervezett budapesti kampuszáról, de a programgazda igazgatója nem beszélhetett, Palkovics László pedig elhárította a lehetőséget. Az újság azonban megemlíti, hogy az ügy meglehetősen pikáns, hiszen a kormány csak nemrégiben paterolta ki a Közép-Európai Egyetemet, amelynek alapítója a közellenségnek tekintett Soros György volt.
A nők helye otthon, a tűzhely mellett van. Így foglalja össze terjedelmes írásában az álságos magyar nő- és családpolitikát a vezető német lap. Merthogy az Orbán-kormány a hagyományos értékek megmentőjeként ünnepli magát, annak lényege pedig az, hogy az asszony lehetőleg szüljön sok gyereket. És szégyen azoknak, akik nem tesznek eleget e kötelességüknek. Ám sokan nem illenek bele a büszke, keresztény nemzetről szóló mesébe, ami minden mást felülír az orbáni Magyarországon.
A jelszó: Isten, Haza, Család. De ezt úgy is le lehet fordítani, hogy saját gyerekek kellenek a bevándorlók helyett. Ezért párosítják a hatalom embereinek kenetteljes interjúit a közmédiában a menekültválságkor készült riasztó felvételekkel. Az író Kiss Noémi szerint a kormánypárti sajtó tele van nacionalista, Európa-ellenes litániával. A sok idegen, a spekuláns Soros ellen, és ez embertelen.
Ez a politika mély árkokat vájt a magyar társadalomban. De az biztos, hogy a szent nemzet és a szent család keveréke sokaknál nyitott ajtókra lel. Hat az állandó lelki masszás, az iskolák, egyetemek ugyanazt fújják, de fontos csáberőt jelent a pénz is. A kormány mindent megtesz, hogy újra növekedjen a lélekszám, mert nagy a munkaerőhiány. Részben persze a sok kivándorló miatt. Nincsenek szakmunkások, orvosok, ápolók. Csak közben a magánszférát egyre inkább áthatja a politika. A kampány pedig közpénzekből folyik.
A nagy terv az, hogy megmentsék a dicső nemzetet és a folyamat végén hálás Fidesz-választók sorakozzanak. A propagandisták ujjonganak, mert több a házasságkötés, kevesebb a válás és az abortusz – legalábbis hivatalosan. De a lakosság száma így is csökken, ugyanakkor a Fidesz-ideológusok által lesajnált nyugaton is javulnak a számok, pedig ott a liberalizmus és a multikulti állítólag tönkreteszi az értékalapot.
A tudósító megpróbálta meginterjúvolni az illetékes Novák Katalint, de az elzárkózott tőle. Az ő sokat emlegetett megnyilatkozása meglehetősen szerencsétlenre sikeredett a minap, mint ahogy nem vette ki jól magát Kövér Lászlónak az a kijelentése sem, hogy Európában a gyerektelenség a halál kultuszát jelenti.
A hivatalos politika régies erkölcsöt hirdet, nincs köze a magyar nők életmódjához, amit az alacsony bér, a sok túlóra és a hibádzó esélyegyenlőség határol be. A szociológus Herczog Mária azt mondja, az asszonyokra még nem nehezedett ekkora erkölcsi nyomás, hogy vállaljanak gyereket. Hozzátette azonban, hogy Orbán alighanem maga sem hiszi el a propagandát, de az a javára van.
Ugyanakkor jaj a képből kilógó melegeknek, de a romáknak, szegényeknek, az utódukat egyedül nevelőknek, a minimálbéreseknek, az elváltaknak és a gyerekteleneknek is. A támogatási program ugyanis a középosztálybeli házaspárokat célozza meg, a képzetteket, a tehetőseket, akiknek jó állásuk van.
Orbán népszerűsége főként a vidéken töretlen. Pártolja a kormányfőt az egyház és a gazdaság is. Miközben a parlamenti képviselők között csupán 12 nő van, a kormányban pedig csupán kettő. A tankönyvek hemzsegnek a szexista viccektől és a soviniszta közhelyektől. Az ország nem írta alá a családi erőszak ellen megszületett Isztambuli Megállapodást. A miniszterelnök tovább ácsolja régi-új Magyarországát.
