Előfizetés

Ellenőrizze szelvényét! Mutatjuk az ötös lottó e heti nyerőszámait

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.23. 20:04

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az 3. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 22 (huszonkettő) 34 (harmincnégy) 52 (ötvenkettő) 63 (hatvanhárom) 85 (nyolcvanöt) Nyeremények: 5 találatos szelvény nem volt; 4 találatos szelvény 33 darab, nyereményük egyenként 1 476 095 forint; 3 találatos szelvény 2520 darab, nyereményük egyenként 21 085 forint; 2 találatos szelvény 68 744 darab, nyereményük egyenként 1995 forint; Joker: 791325 1 telitalálat volt, nyereménye 65 330 245 forint.

Nem csak a koronavírus okozhat szaglás- és ízlelészavarokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.23. 14:14

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Más betegségek is állhatnak a háttérben, akár a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór jele is lehet.
A szaglás- és ízérzékelés elvesztéséről mostanában leginkább a koronavírus-fertőzés tüneteként hallhatunk, de több betegség is állhat a hátterében – mondta Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A szaglás receptorai az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban találhatók. Ha orrdugulás miatt a szagok nem jutnak el ide, akkor nem, vagy csak alig érzünk szagokat. Orrdugulás kialakulhat például nátha miatt is, de akkor, ahogy a tünetek néhány nap alatt enyhülnek, a szaglás visszatér.  A tartósan fennálló orrdugulás hosszabb ideig tartó szaglásvesztést okozhat. Ennek hátterében állhat többek közt orrpolip vagy orrmelléküreg-gyulladás, de a szagló receptorok elhalása is. Utóbbi oka lehet az idegpálya, illetve az érzékelő agykérgi központ sérülése is. Ez egy fontos, figyelemfelhívó jel, amely akár olyan betegségek tünete is lehet, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór – hívta fel a figyelmet a szakorvos.  Noha az ízeket a nyelv különböző területein érzékeljük, a folyamatban többek közt az orr is részt vesz, ez azt jelenti, hogy a szaglás az ízek érzékelését is befolyásolhatja. Nátha esetén például bedugult orral, orrfolyással küszködve nemcsak a gyógyírként főzött húsleves illatát, hanem az ízét sem igazán érezzük. Az ízlelőbimbók száma az életkorral csökken, ezért az idősebbek körében gyakoribb az ízérzés zavara, amit az idegvégződések sorvadása miatt szaglászavar is kísérhet. A dohányosoknál is jellemző a szaglás csökkenése, amit gyakran csak a leszokást követően vesznek észre, ahogyan fokozatosan egyre több illatot éreznek. A koronavírus-fertőzés tüneteként hirtelen fellépő szaglás- és ízvesztés gyakran elsőként, a többi panasz megjelenése előtt jelentkezik. Ezt több kutatás is megerősítette, legutóbb a Plos Medicine című, amerikai szaklapban megjelent tanulmány. Ebben a vizsgált 590, szaglását hirtelen elvesztett résztvevő 80,4 százalékának, és az ízérzékelést elvesztők 77,8 százalékának lett pozitív a koronavírus teszteredménye. Hirtelen szaglásvesztés esetén a fertőzés terjesztésének megakadályozása érdekében otthon kell maradni. Az érintettek figyeljék a tüneteiket, és ha egyéb panaszok is megjelennek, telefonon értesítsék a háziorvosukat – hangsúlyozta a szakorvos.

A Google is a kivonulással fenyegeti az ausztrálokat

M.K.
Publikálás dátuma
2021.01.23. 11:00
Google - Facebook
Fotó: HALIL SAGIRKAYA / 2020 Anadolu Agency
A Facebook szeptemberi bezsarolása után a Google is azzal riogat, hogy kivonul Ausztráliából, ha életbe lép az új médiatörvény.
„Ha ebben a formában fogadják el a törvényt, nem lesz más választásunk, mint elérhetetlenné tenni a Google keresőt Ausztráliában. Az ötlet szembemegy az információk szabad áramlásának elvével és azzal, „ahogy az internet működik” - mondta Mel Silva, a techcég ausztráliai igazgatója a szenátus pénteki ülésén.  A tervezet lényege, hogy a Google és a Facebook köteles lesz fizetni, ha helyi vagy globális híreket tesznek közzé felhasználóik az oldalaikon, a bevételt pedig a helyi érdekeket szolgáló újságírás segítésére fordítják. Az online újságok legfontosabb megélhetési forrását jelentő hirdetési piacot ugyanis szinte teljesen eluralta a Facebook és a Google, nehéz helyzetbe hozva a kiadókat. A tiltás nem érintené azokat, akik a híreket az országon kívül élő ismerőseikkel osztják meg, emellett a családtagokról és barátokról szóló közzétételek is szabadok maradnának. Scott Morrison miniszterelnök azt mondta, nem engednek a fenyegetésnek, és a kormány továbbra is elkötelezett, hogy még ebben az évben elfogadják a törvényt. Erre minden esély megvan, hiszen bőven megvan mögötte a szükséges többség. A készülő hírtörvényt egyébként az összes nagy médiavállalat támogatja, News Corp Australia, a Nine Entertainment és a Guardian Australia is. A kormány szerint az ausztrál nyomtatott sajtóban a reklámbevételek 2005 óta 75 százalékkal csökkentek. A törvényalkotók szerint a hírek az ausztráliai Google-keresések mindössze 12,5 százalékát teszik ki. A Google csaknem 90 százalékos piaci részesedéssel uralja a keresők piacát - írja a BBC. Amint arról lapunk is beszámolt, a Facebook szeptemberben azzal fenyegette meg az ausztrál felhasználókat, hogy blokkolni fogja hírmegosztásait, ha az új törvény életbe lép. ,,Ez az egyetlen módja, hogy védekezzünk a törvény ellen, ami szembe megy a logikával, és hosszabb távon többet árt mint használ az ausztrál médiaiparnak” - jelezte még ősszel Will Easton a Facebook helyi igazgatója. 2020 első öt hónapjában a Facebook hírfolyamáról kétmilliárdszor kattintottak térítés nélkül ausztrál oldalakra, ez azok közzétevőinek 200 millió dollár hasznot hozott. Ausztráliában minden digitális reklámra költött 100 ausztrál dollárból 81 jut a Google-nak és a Facebooknak. A járvány ezt csak tovább rontotta. Mivel a vállalatok csökkentik digitális hirdetési kiadásaikat, Ausztráliában számos üzlet kényszerült bezárni. A Google ezzel szemben jól teljesített. Tavaly a közösségi média majdnem 4 milliárd dollárt keresett Ausztráliából, miközben 45 millió dollár adót fizetett. Eközben az ausztrál versenyfelügyelet mind a Facebookot, mind a Google-t azzal vádolta, hogy a fogyasztókat megtévesztette az adataik felhasználásával kapcsolatban, és vizsgálatot indított a digitális reklámozással és az alkalmazásboltok piacával kapcsolatban.

A Google megegyezett több francia kiadóval, fizetni fog a hírek megjelenítéséért

Több francia újság kiadója is megegyezett a Google-lel, így a techóriás mostantól fizetni fog az újságok cikkeinek megjelenítéséért – írja a Reuters. Minden lappal külön-külön köt szerződést. Néhány napilappal (például Le Figaro, Le Monde) már meg is egyeztek, de az AFP-vel és több magazinkiadóval még mindig egyeztetnek. Franciaország az első EU-s tagállam, amelyik új szabályokat vezetett be a szomszédos jogokkal kapcsolatban. Ez gyakorlatilag az újságok kiadóinak szerzői joga, ami kötelezi a digitális platformokat (például Google, Facebook), hogy fizessenek, vagy legalább egyeztessenek a hírekért, amit megjelenítenek az oldalaikon. A lapok dönthetnek, hogy mennyi hozzáférést adnak a cikkekhez, vagy hogy a Google mennyit mutathat az előnézeti verzióban. Az előfizetős oldalak így néhány cikket ingyen kiadhatnak az olvasók számára.