Előfizetés

Az Orbán-rendszer uralni akarja a felsőoktatást

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.25. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az állami felsőoktatási intézmények kiszervezése része annak a folyamatnak, amely a Fidesz 2010 óta lépésről vitt véghez. Nemcsak megtörik az autonómiát, de el is foglalják az egyetemeket.
Első pillantásra meghökkentőnek, derült égből villámcsapásnak tűnhet az Orbán-kormány legújabb törekvése, vagyis az állami egyetemek – köztük már a nagy vidéki tudományegyetemek – futószalagon történő átadása vagyonkezelő alapítványok. Ez együtt jár azzal, hogy a „magánosított” intézmények kuratóriumaiba fideszes politikusok vagy a kormánypárthoz lojális üzletemberek kerülnek. Ám ha áttekintjük az elmúlt tíz év, sőt az azt megelőző időszak történéseit, talán nem is lesz annyira meglepő a végkifejlet. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy az Orbán-rendszer uralni akarja sok minden más mellett a felsőoktatást is. Ehhez viszont meg kellett gyengítenie az egyetemi autonómiát. Az egyik első lépés volt a szabad rektorválasztás megszüntetése, ami ellen az azóta megszelídített Magyar Rektori Konferencia is hevesen tiltakozott. Akkor – 2013 tavaszán – még úgy vélték, ha az egyetemek nem választhatják meg maguk felelős vezetőiket – helyettük a felsőoktatásért felelős miniszter dönt –, az akár morális válságot is előidézhet az intézmények irányításában. A miniszteri önkény egyik legékesebb példája a Debreceni Egyetem jelenlegi rektora, Szilvássy Zoltán 2013-as megbízása volt, akinek kinevezését Balogh Zoltán miniszter annak ellenére terjesztette a köztársasági elnök elé, hogy az egyetem szenátusának kétharmada a másik jelölt, Paragh György pályázatát támogatta. Előrelátó döntés volt: a Debreceni Egyetem most szó nélkül veti alá magát a kormányzati akaratnak. Majd jött a kancellári rendszer, ami kettős irányítást hozott létre az egyetemek élén: a rektor csak az „akadémiai ügyekért” felel, minden más – az intézmény működtetése, gazdasági, pénzügyi helyzete, jogi, igazgatási, munkaügyi tevékenysége – a miniszter által kijelölt kancellár hatáskörébe tartozik. Mindezt úgy kényszerítették rá a felsőoktatásra, hogy a Fidesz 2005-ben – amikor Magyar Bálint SZDSZ-es tárcavezető gazdasági tanácsokat akart a szenátusok mellé – az autonómiát védve hevesen ellenezte, hogy az egyetemeken külön szerv foglalkozzon a vagyongazdálkodással. Tíz évvel később viszont már nem elégedtek meg a kancellári rendszer bevezetésével, az egyetemek nyakába ültették az öttagú konzisztóriumokat is, amelyekbe három tagot – a rektor és a kancellár mellé – a felsőoktatásért felelős miniszter delegál. Még ezen felül is akadt jó pár, az egyetemi autonómia felszámolásának irányába tett „apróbb” lépés, mint a tandíjmentes férőhelyszámok központi meghatározása; szakok, képzések törvényi erővel, ideológiai alapon történő megszüntetése; a felsőoktatás minőségbiztosításáért felelő Magyar Akkreditációs Bizottság szerepének gyengítése, a kormány világnézetével ellentétes értékeket valló Közép-európai Egyetem (CEU) elüldözése. A közvetlen politikai-állami befolyás azonban még mindig nem lehetett teljes; a rektorok például még mindig inkább egyetemi emberek, mint politikusok. Így jutottunk el odáig, hogy nemsokára az állami egyetemek többsége az Orbán-kormány által alapított vagyonkezelő alapítványok kezében kerül, amelyek legfőbb döntéshozó testületeiben, a kuratóriumokban ott ülhetnek egykori és jelenlegi fideszes miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok, polgármesterek, országgyűlési képviselők, a kormány holdudvarába tartozó gazdasági szereplők (erről lásd keretes írásunkat). Ha még visszább lapozunk a legújabb kori politikatörténet könyvében, kiderül: az egyetemek elfoglalásával a miniszterelnök egy több évtizedes hibát korrigál. Orbán Viktor 2002-ben megjelent politikai életrajzában – amit Debreczeni József írt – olvasható egy részlet, amelyből kiderül, hogy a Fidesz első embere már 1994-ben is hibának tartotta, hogy Antall József miniszterelnök a rendszerváltás után nem épített ki egy „világos infrastruktúrát a jobbközép politikának”, amely a kormány bukása esetén – ami be is következett 1994-ben – „materiális örökségül” szolgálhatott volna. „Nincs egy tanszék ebben a nyavalyás országban, ahol azok az emberek ülnének ma, akik szellemileg egy kormányváltást elő tudnának készíteni. Nincs egy lap. (...) Nincs se rádió, se tévécsatorna. Egy sincs” – panaszolta Orbán Debreczeninek 1994 nyarán. Tanult a hibából: akár lesz jövőre kormányváltás, akár nem, most már van lap is, rádió is, tévé is, „tanszék” is. Nem is egy. 

Alapítványosított egyetemek kuratóriumainak tagjai

Budapesti Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány - Hernádi Zsolt kuratóriumi elnök, MOL elnök-vezérigazgató - György László, ITM államtitkár - Lánczi András rektor - Martonyi János, volt külügyminiszter - Palotai Dániel, MNB volt ügyvezető igazgatója - Csák János, a MOL-csoport korábbi elnöke, volt nagykövet (2011-2014) Állatorvostudományi Egyetem Marek József Alapítvány - Náray-Szabó Gábor kuratóriumi elnök, akadémikus - Bajkai István, országgyűlési képviselő (Fidesz) - Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter - Gönczi Gábor, Állatorvosi Kamara elnöke - Sótonyi Péter rektor Miskolci Egyetem Universitas Miskolcinensis Alapítvány - Varga Judit kuratóriumi elnök, igazságügyi miniszter - Kriza Ákos, korábbi miskolci polgármester (Fidesz) – elhunyt - Marie-Theres Thiell, ELMÜ-ÉMÁSZ igazgatósági elnök - Kovács Erika, MNB Pénzügyi Békéltető testület elnöke - Fükő László, BOSCH gyárigazgató Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány - Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnök, a (korábban állami) Design Terminal innovációs ügynökség vezetője - Fülöp József rektor, a hazai kreatívipar miniszteri biztosa - Kopek Gábor fotográfus, miniszteri biztos, a MOME korábbi rektora - Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója - Szemerey Szabolcs, a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. korábbi vezérigazgatója, Kecskemét polgármesterének, Pataki Klaudiának (Fidesz) férje Neumann János Egyetem Neumann János Egyetemért Alapítvány - Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök, a Nemzetgazdasági minisztérium egykori államtitkára, az MNB korábbi ügyvezető igazgatója - Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (Fidesz) - Gaál József, Kecskemét alpolgármestere (Fidesz) - Nagy Zoltán közgazdász, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ügyvezetője - Bánkuty Tamás József, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi osztályvezetője Soproni Egyetem Soproni Egyetemért Alapítvány - Csányi Sándor kuratóriumi elnök, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója - Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár - Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója - Macsek Lajos, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója - Csóka Péter, a FAO Erdészeti Bizottságának elnöke Széchenyi István Egyetem Széchenyi István Egyetemért Alapítvány - Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök, az Audi Hungaria Zrt. személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - Dézsi Csaba, Győr polgármestere (Fidesz) - Bokor József, az MTA tagja - Sárai-Szabó Tamás, a győri Szent Mór Bencés Perjelség perjele Színház- és Filmművészeti Egyetem Színház- és Filmművészetért Alapítvány - Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök, a Nemzeti Színház igazgatója - Világi Oszkár, a MOL igazgatósági tagja - Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója - Rátóti Zoltán színész, rendező, az M1 és a Duna TV „hangja” - Lajos Tamás operatőr, producer Szent István Egyetem (februártól: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány - Csányi Sándor kuratóriumi elnök, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója - Nagy István agrárminiszter - Lázár János kormánybiztos, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter - Bedő Zoltán agrármérnök, akadémikus - Horn Péter agrármérnök, akadémikus, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora 

Földdel együtt vihetik az egyetemet

A Debreceni Egyetem vezetése – a vidéki tudományegyetemek közül elsőként – múlt pénteken jelentette be, hogy az egyetemi szenátus ellenszavazat nélkül elfogadta a modellváltás kezdeményezéséről szóló javaslatot. Vagyis az intézmény már idén alapítványi fenntartásba kerülhet. Ha ez megtörténik, egy hatalmas állami földterület is magántulajdonba kerül: úgy tudjuk, hogy az itteni agrárképzésnek és kutatásnak köszönhetően maga az egyetem több száz hektáros földterülettel rendelkezik, ami jelentős értéket képvisel. Tehát a magánosítással ezek a földek is kikerülnének az állam fennhatósága alól. Fábián István, az egyetem korábbi rektora, jelenleg tanára – hangsúlyozva, hogy nem konkrétan Debrecenre, hanem általában a felsőoktatásban most zajló folyamatokra reflektál – lapunknak azt mondta: az átláthatatlanság az egyik legnagyobb gond az egyetemek alapítványba adásával, s az, hogy a jelenlegi hatalom évtizedekre bebetonozza magát az intézményekben.

Százmilliós tétel lesz a nagykanizsai aréna működtetése

Vas András
Publikálás dátuma
2021.01.25. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Kihasználatlan lesz a 15 milliárdba kerülő nagykanizsai aréna a helyi ellenzék szerint, a puszta fenntartása is sokba kerül majd. A fideszes polgármester szerint segít felvirágoztatni a város keleti részét.
– Konkrét összegről még nem tudunk, de más városok adatai alapján százmilliós tétel lesz a működtetés, amire fogalmam sincs, honnan lesz forrásunk – mondta az épülő, s az őszre elvileg elkészülő nagykanizsai sport- és rendezvénycsarnokról Fodor Csaba, a zalai város közgyűlésének ellenzéki frakcióvezetője. – És persze azt sem tudjuk, kik fogják használni, mert a bérleti díja bizonyosan sokkal magasabb lesz, mint a város többi tornacsarnokáé. Orbán Viktor kormányfő 2015 júniusában, a Modern Városok Program (MVP) nagykanizsai szerződésének aláírásakor jelentette be, hogy többek között egy 3000 fő befogazására alkalmas, multifunkcionális csarnokkal gazdagodik a település. Az MVP keretében több városban is hasonló sportcsarnoképítéseket helyezett kilátásba a kormány, volt, ahol indokkal, másutt még a helybéliek is kissé értetlenül fogadták a gigabeuházás tervét. Például Nagykanizsán, ahol éppenséggel nincs olyan teremsport csapat, amely érdemben ki tudna használni egy ekkora létesítményt. A férfi és a női kézilabda-csapat az NB II-ben, azaz a harmadik vonalban, a futsalosok a másodosztályban szerepelnek, a női kosárlabdázók pedig az Amatőr NB I-ben. Ehhez képest az eredendően 8,8 milliárd forintba kerülő csarnokról 2019-ben – amikorra már állnia kellett volna, de még el sem kezdődtek a munkálatok – kiderült, 15 milliárdért épülhet meg. A tendert a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nyerte. Fodor Csaba azt mondta, a sportra, az egészséges életmódra hivatkozva „teljesen értelmetlen beruházásokat valósít meg a kormány a nagyobb városokban”, a valós cél szerinte nem is ez, hanem az építtető cégek extraprofitja. Balogh László, Nagykanizsa Fidesz-KDNP-s polgármestere ezzel szemben úgy véli, az új rendezvénycsarnok a város keleti részének új központja lehet, amelyet a helyi sportegyesületeken kívül koncertekre, kulturális eseményekre, vásárokra tudnak majd használni. – Valamilyen hasznosítási tanulmány készült, de nem meggyőző, nincsenek benne konkrétumok – mondta erről Fodor Csaba. – Megkerestem a szóba jöhető klubokat, melyek a TAO miatt egyáltalán szóba kerülhetnek, mint majdani bérlők, de egyelőre óvatosan nyilatkoztak róla, használnák-e a csarnokot. A sporton kívüli hasznosításról pedig senki sem beszél érdemben, pedig már el kellett volna kezdeni a szervezést. De hát el lehet képzelni, mennyire rendezettek a viszonyok, amikor például a városnak kellett kifizetnie két ledfalat, mert kiderült, a tervezésnél kifelejtették őket. Profi csapatok híján tehát amatőröknek kellene erőteljesen beszállniuk a fenntartási költségekbe, ám éppen az anyagi háttér az egyik oka, hogy Nagykanizsának nincsenek első osztályú csapatai. A klubok a jelen költségvetésüknek megfelelő termekben edzenek és játsszák mérkőzéseiket, s a közönség érdeklődése sem akkora, hogy a bajnoki találkozókat érdemes legyen átvinniük egy többezres arénába. Melynek a bérleti díja – a hasonló dunántúli létesítmények tarifái alapján – legalább 30 ezer forint lehet majd óránként. – Miután nem lehet tudni semmit a majdani bérleti díjról, s a várostól sem keresett meg bennünket senki, hogy vázolja a lehetőségeket, egyelőre nem tervezünk az új létesítménnyel – mondta megkeresésünkre Farkas Tibor, a kézilabdaklub elnöke. – Ráadásul van saját csarnokunk, melyet TAO-ból újítottunk fel, s ezzel kötelezettséget vállaltunk, hogy hosszabb távon használjuk. Azaz akkor sem hurcolkodhatnánk át az arénába, ha anyagilag megtehetnénk. Arra már gondoltunk, hogy a felnőtt csapatok ott játsszák a mérkőzéseiket, de akkor már néhány edzést is át kellene vinni, ami viszont anyagilag megterhelő lehet. Jelenleg úgy 150-en járnak a meccseinkre, ami nem indokolja a több ezres csarnokot, melynek megtöltéséhez magasabb osztályban szereplő, jó csapat kellene. Ez viszont megint csak pénzkérdés. A futsalosok viszont bizonyosan birtokba veszik majd az új arénát: a csapatnak nincs saját csarnoka, ráadásul a szurkolótáboruk is nagyobb, mint a kéziseké, így amint lehet, költöznének. – Váltanunk kell mindenképpen már csak a szakmai előrelépés miatt is – magyarázta Horváth Tamás, a futsalklub tulajdonosa. – Hosszabb távon szeretnénk feljutni és megragadni az első osztályba, s ehhez minőségi körülmények kellenek. Természetesen nem mindegy, mekkora lesz a bérleti díj, de a bajnokikat, s néhány edzést mindenképpen az új csarnokba tervezünk. A váltás a bevételi oldalon is jelentkezhet, ugyanis nem kizárt, hogy akár ezer nézőnk is lenne, ami nagyobb jegybevétel, ráadásul a támogatóknak is vonzóbb lehet reklám szempontjából az aréna, mint a mostani termünk. – Ha valaki ismeri a helyi viszonyokat, pontosan tudja, hogy egy ekkora városnak ilyen háttérrel elég lett volna egy kisebb, viszont olcsóbb és jobban kihasználhatóbb csarnok – vélekedett Fodor Csaba. – Ráadásul nem tudjuk az üzemeltetési paramétereket, mekkora lesz a várható rezsi, hány embert kell alkalmazni, csak annyit tudtunk meg, hogy egy hasonló aréna fenntartása százmilliós tétel, amit, ha tetszik, ha nem, az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia.

150 milliárdnyi közpénzből állítaná maga mellé az ifjúságot a Fidesz

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.01.25. 06:00
ORBÁN Viktor
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Közel 150 milliárdnyi közpénzt áldoz jövőre a Fidesz arra, hogy a maga oldalára állítson egy szűkebb csoportot. Ám ezen a rétegen múlhat a voksolás eredménye.
Nagyjából 370-390 ezer új választópolgár kap lehetőséget 2022-ben arra, hogy először adja le voksát országgyűlési választáson, továbbá hozzávetőlegesen 600 ezerrel csökken a 2018-ban még szavazati joggal bírók száma az elhalálozások miatt. Ez olyan demográfiai változás, amely szoros verseny esetén döntő hatással lehet a voksolás kimenetelére. Márpedig a felmérések szerint a közösen induló pártok jelentette összefogás beérte a Fidesz-KDNP-t, és a nem kormánypárti közvélemény-kutatók (Medián, Publicus, Závecz Research – ZRI) Népszava által elkért adatai szerint a hatalmon lévő erők nem túl népszerűek a fiatalok körében. A Median novemberi mérése szerint a 18-29-es korosztályban 19, a Publicus október-decemberi adatsora szerint a 18-25 éves csoportban 16, a ZRI szerint a 18-25 éves rétegben legalább 8 százalékpont a lemaradásuk. Ráadásul egy évek óta tartó trendről van szó. – A Fidesz átlagos támogatottságtól való lemaradása a 25 év alattiak körében a két választás között jelentős mértékben nőtt: 4 százalékpontról 11 százalékpontra, s ez a különbség mostanáig maradt – mondta lapunknak Závecz Tibor. Okkal dobta be Orbán Viktor az szja elengedését a 25 év alattiaknak: információink szerint az ötlet mögött rafinált taktikázás húzodik meg.  A három intézet felméréseit alapul véve az ellenzéki tábor 300-335 ezer 18-25 éves szavazóval, a Fidesz-KDNP 160-180 ezerrel számolhat 2022-ben (ez a tábor nagyobb, mint az első szavazók száma – a szerk.). Bár a kabinetnek dolgozó Nézőpont Csoport kutatási igazgatója, Nagy Dániel az elmúlt napokban több Fideszhez húzó lapban is azt hangoztatta, hogy pánikra nincs ok, mert az ellenzéki közös lista – rajta Gyurcsány Ferenccel – a baloldali fiatalokat taszítja, a jobboldaliakat pedig aktivizálja, a kormánypártok a 2019-es önkormányzati voksolás óta számos lépést tettek az ifjúság visszahódítása érdekében. Azaz ők is érzik a veszélyt. Pár hónappal a választás után külön helyettes államtitkárt neveztek ki az ifjúságpolitikai ügyek intézésére a 23 éves Rácz Zsófia személyében. Folyamatosan bővítik a családalapítás dotációját – másfél éve indították a 18-35 éves korosztályt célzó babaváró támogatást –, miniszterré léptették elő a terület felelősét, a médiában igen sokat szereplő Novák Katalint. Tavaly októberben a 31 éves Koncz Zsófiát indították a borsodi időközi voksoláson – aki meg is nyerte azt.  
Megalapították az ifjúságot célzó Pesti Tv-t. Megújították a legnézettebb kormánypárti online orgánumot, az Origót: a fejlesztés külön fiatalokra célzó kampányt kapott, miközben fő vetélytársának, az Indexnek a stábja – Fidesz-közeli üzletemberek nyomására – felmondott. Ám a felmérések azt mutatják, e lépéseknek tavaly nem volt érdemi hatása a Fidesz népszerűségére a fiatalok körében. Nem meglepő, hogy január közepén maga a miniszterelnök állt elő egy újabb ötlettel. Orbán Viktor bejelentette: a választás évében elengedik a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadóját, ő úgy becsülte, ez 130-150 milliárdos kiesést jelent a büdzsének. Számításaink szerint – s ezt fideszes forrásaink is megerősítették – ezzel tulajdonképpen lemondtak arról, hogy a fiatalság nagy többségét győzzék meg, ennél precízebben céloznak. A párt vezetésében is tisztában vannak azzal, hogy nem mindegyikük vesz majd részt a választásokon. – A mi adataink szerint a fiatalok 63 százaléka menne el szavazni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy inkább jó 10 százalékkal alacsonyabb szokott lenni a részvételük egy tényleges választáson – jegyezte meg Pulai András, a Publicus ügyvezető igazgatója. A ZRI mérése szerint a 18-25 évesek 32 százaléka biztosan, 23 százalék „inkább elmenne” szavazni, a Medián 64 százalékra mérte novemberben a korosztály aktivitását. Érdemes ezen a ponton Nagy Dániel okfejtésére figyelni, aki szerint az adócsökkentés előnyeit a gazdaságilag aktívak – tehát akik dolgoznak és nem feltétlenül tanulnak tovább –, a 18-24 éves fiatalok 46 százaléka élvezheti majd. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 30 év alattiak körében a legfeljebb 8 általánost végzettek 43 százaléka támogatja a kormánypártot. Ám kérdés, hogy ők politikailag mennyire aktívak, elmennek-e 2022-ben szavazni. Szabó Andrea, az MTA kutatója által 2019-ben készített Aktív Fiatalok kutatásában megállapította: főleg azok érdeklődnek a közélet iránt, akikre a Fidesz kevésbé számíthat. Így az egyetemisták körében a nem szavazók tábora 26 százalékra csökkent – hozzátesszük, a tavaly kezdődött válság, a színiegyetem ügye, a felsőoktatás most felpörgő átalakítása aligha hűti a kedélyeket körükben. Minden jel szerint a Fidesz a 150 milliárdos kampányfegyverrel egy jóval kisebb rétegre lő, mint a 18-25 évesek csoportja, amely 2022-ben becslések szerint 776 ezer főt fog kitenni. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Publicus azt mérte, a fideszes fiatalok aránya a fővárosban mindössze 18 százalék, a megyeszékhelyeken 22 százalék, városokban 24 százalék, a falvakban pedig már 30 százalék. A Népszava augusztusi mandátum-kalkulációja pedig arra jutott, hogy jövőre 4 olyan billegő, illetve 15 olyan Fidesz által szorosan nyerhető választókerület (evk) lesz, ahol a kisebb települések és az alacsonyabb iskolázottság a meghatározó. Még ha a listák versenyében veszít is a Fidesz, ezekkel az evk-kal megőrizheti parlamenti többségét. (A cikk megírásában közreműködött M. László Ferenc és Kósa András.)   

Óriási banánhéj

A fideszes tervnek lehetnek még buktatói. A Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont két kutatója, Köllő János és Reizer Balázs friss elemzése szerint a 15-29 éves pályakezdők foglalkoztatási aránya 32 százalékot esett 2020 nyaráig, valamint a kevés diplomást foglalkoztató cégek érezték meg leginkább a visszaesést, és nem biztos, hogy egyáltalán talpra tudnak még állni. Márpedig ha nincs valakinek bevétele, akkor az szja csökkentéséből semmit sem érzékel. Így az a fő kérdés, hogy a válság V alakú lesz, azaz a választásig beindul-e a gazdaság és felfut-e a foglalkoztatottság. U. Gy.