Előfizetés

A kormány hallani sem akar az idősotthonok bővítéséről

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.27. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A magyar állam nem akar szembenézni a hétköznapi valósággal és egy idealizált jövőkép alapján kizárólag az otthoni, legfeljebb a nappali idősgondozás feltételeiről hajlandó tárgyalni.
Miközben egyre többet beszélünk az európai és így a magyar társadalom idősödéséről és az egyre magasabb kort megélők ellátási igényéről, a magyar állam nem akar szembenézni a hétköznapi valósággal és egy idealizált jövőkép alapján kizárólag az otthoni, legfeljebb a nappali idősgondozás feltételeiről hajlandó tárgyalni. Pedig az önkormányzatok egy része ma is túllép az állam által finanszírozott kereteken például az idős családtagokat gondozók támogatásában és készen állna bentlakásos otthonokat is nyitni, vagy a meglévőket bővíteni, ha engedélyt kapna rá. Így összegezhetők röviden a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Idősügyi Hálózatának tegnapi online egyeztetésén elhangzottak. A hálózatot a szövetség azért hozta létre tavaly ősszel, hogy alkalmat teremtsen a jó idősgondozási gyakorlatok bemutatására, a tapasztalatok kicserélésére, mert szerte az országban minden településen kénytelenek új megoldásokon törni a fejüket az önkormányzati vezetők, akkora a lakossági igény a megfizethető ellátási formákra. A TÖOSZ ezt a tudásmegosztást nemzetközi szintre is emeli azzal, hogy a magyar ötleteket bekapcsolja egy uniós programba a tíz Duna menti ország hasonló törekvései mellé. „Az állam nem látja el megfelelően a gondozási szükségleteket. Leginkább azok az idősek maradnak ellátatlanul, akik nem tudják megvásárolni a piaci alapon működő egyes szolgáltatásokat” – vázolta a helyzetet a Jegyző és Közigazgatás című folyóiratban nemrég a TÖOSZ főtitkára. Gyergyák Ferenc kiemelte: a hálózathoz csatlakozó településekkel minden politikai szint számára ajánlásokat akarnak megfogalmazni az idősgondozás fejlesztéséhez. Felhívásukra majdnem 300 önkormányzat jelezte, hogy csatlakozna a programokhoz. A tegnapi találkozón a humántárca uniós tervezésekkel foglalkozó főosztályvezetője a most induló hétéves közösségi költségvetési ciklusban tervezett öt nagy hazai program ismertetésekor kitért a szociális biztonságot erősítő fejlesztésekre is. Lengyel Zoltán új szolgáltatási formákat és a hozzáférés javítását ígérte, csak éppen közbevetette, hogy a szociális államtitkárság új bentlakásos férőhelyek létesítéséről hallani sem akar. Ilyen otthonok fenntartása a jelenlegi szabályok értelmében csak a 30 ezer fő fölötti településeken elvárás, de a hétszáz lelkes szabolcsi Szamossályi polgármestere bemutatta, hogy egy ekkora kistelepülésen is megoldható a fenntartásuk. Bíróné Dienes Csilla hangsúlyozta, mekkora tévedés azt gondolni, hogy az otthonokba unatkozó nyugdíjasok akarnak bekerülni, akik amúgy el tudnák látni magukat a saját lakásukban is. „Ezek az idős emberek nem viccből akarnak beköltözni, etetést és mosdatást, állandó segítséget igényelnek” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a várólistákon országszerte hasonló állapotban lévők könyörögnek elhelyezésért, a lakossági nyomás egyre nagyobb a településeken. Mivel a bentlakásos helyek bővítését nem engedi a kormány, most a demensek nappali gondozásának lehetőségét akarják megteremteni a faluban. A polgármesterrel együtt még sok hozzászóló fogalmazott úgy, hogy ezt a társadalmi igényt meg kellene hallani a kormányban is, egyre romlik a helyzet, muszáj új férőhelyeket kialakítani. A kistelepüléseken ráadásul egy ilyen intézmény kiváló kereseti lehetőséget jelent, még az alacsony szociális bérek is jócskán a közmunkás bér fölött vannak, ipari vagy más piaci munkahely viszont nincs.  
Kapcsolódó
Elakadt az idősek oltása

Az iskolák, óvodák harmada fertőzött volt karácsony előtt

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.27. 06:20

Fotó: Mészáros János / MTVA
A köznevelési intézmények feladatellátási helyeinek száma országosan mintegy 13,5 ezer, vagyis karácsony előtt legalább ötezer helyszínen kellett intézkedni.
Decemberben az összes óvodai és iskolai feladatellátási hely 37 százalékában volt szükség tanügyi intézkedésekre (rendkívüli szünet, digitális munkarend elrendelése) koronavírusos megbetegedések miatt – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött adataiból. A köznevelési intézmények feladatellátási helyeinek száma országosan mintegy 13,5 ezer, vagyis karácsony előtt legalább ötezer helyszínen kellett intézkedni. Az Emmi szerint a helyzet most kedvezőbb, kedden például az óvodák csupán 2,1 százalékában és az általános iskolák 3,6 százalékában volt rendkívüli szünet vagy tantermen kívüli digitális munkarend. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint a 37 százalékos decemberi fertőzöttségi arány meglepően magas, különösen úgy, hogy a középiskolák novembertől egységesen áttértek a távoktatásra. Totyik Tamás szerint nem meglepő, hogy a nyitva maradó általános iskolákban fertőződött meg a legtöbb pedagógus. A PSZ friss, reprezentatív felméréséből – amit a 21 Kutatóközpont segítségével készítettek – ugyanis kiderült: az általános iskolai tanárok 22 százaléka igazoltan elkapta a koronavírust az őszi járványhullámban. A kutatás adatai szerint összességében a tanárok 19 százalékának – vagyis majdnem minden ötödik pedagógusnak – volt már pozitív koronavírustesztje. Totyik Tamás elmondta, ez nagyjából 30 ezer pedagógust jelent. Azt meglepőnek találta, hogy nem az idősebb tanárok voltak többen a fertőzöttek között: a fiatalabb korosztályhoz (18-29 évesek) tartozó pedagógusok negyede (24 százalék), a 30-59 évesek 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltő pedagógusok 15 százaléka kapta már el a betegséget. Szerinte ez azt mutatja, hogy az idősebb pedagógusok jobban vigyáztak magukra. A kutatás kitért a sokat vitatott 100 százalékos táppénz kérdésére is. Emlékezetes, Kásler Miklós miniszter még tavaly szeptemberben ígérte meg, hogy minden, iskolában megfertőződött pedagógus 100 százalékos táppénzt kap. Ehhez képest a PSZ felmérésében az érintettek csupán 19 százaléka számolt be arról, hogy táppénzként megkapta bérének 100 százalékát. Totyik Tamás szerint ez 5-6 ezer pedagógust jelent. Hozzátette: közérdekű adatigényléssel fordultak a tankerületi központokhoz, a szakképzési centrumokhoz, valamint a Magyar Államkincstárhoz, hogy pontos számot kapjanak a 100 százalékos táppénzben részesülő pedagógusokról.  

Gimiben nagyobb az oltási kedv

A PSZ és a 21 Kutatóközpont felmérésből az is kiderült, hogy a pedagógusok 43 százaléka beadatná a koronavírus elleni védőoltást, 36 százalékuk még nem tudja, 21 százalékuk pedig nem adatná be. A legnagyobb arányban (64 százalék) a gimnáziumokban tanítók adatnák be maguknak a vakcinát, legkevésbé (27 százalék) pedig az óvodapedagógusok. Az is igaz, hogy a bizonytalanok aránya náluk a legmagasabb (47 százalék). 

Szputnyik: elhallgatott kétségek

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.27. 06:00

Fotó: Rostislav Netisov / AFP
A kisebb adagokban és a tömegtermelés során készülő vakcina nem teljesen egyezik – értesüléseink szerint ezt is kifogásolták szakértők az orosz szer hazai engedélyezése során.
A klinikai vizsgálatban nem ugyanolyan összetételű készítménnyel dolgoztak, mint ami most forgalomba kerülhet; A kisebb mennyiségű készítmény és a tömegtermelés során előállított vakcina nem teljesen egyezik az iratok szerint – a Népszava értesülései szerint ezekre a felvetésekre is választ várt több szakértő, amikor az orosz Szputnyik V vakcina engedélyezése során kikérte álláspontjukat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Forrásaink szerint más azt nehezményezte: az OGYÉI szakértői mindössze néhány órát kaptak a gyártás ellenőrzésére. Amikor ezt kifogásolták, akkor azzal próbálták nyugtatni őket, hogy több időt kapnak majd erre a szakértők. Árnyalja viszont képet, hogy ezt az ígéretet nem sokkal az engedélyezés előtt tették. Mindez alátámasztja, hogy – miként arról tegnap elsőként a Telex és 444 beszámolt – a Szputnyik V vakcina gyors magyarországi engedélyezése még az eljárásban megkérdezett külső szakértők körében sem oszlatott el minden aggályt. Ezért éppen a segítségül hívott külső specialistákat lephette meg legjobban az OGYÉI feltételek nélküli múlt heti jóváhagyása. Információink szerint ugyanis a szakértők még az OGYÉI pozitív döntése előtt szóvá tették az orosz dokumentáció ellentmondásait, és azok alapján egy sor olyan kérdést vetettek fel, amely bizonytalanná teheti, hogy a Magyarországra érkező vakcina valóban használható-e az egyes célcsoportokban, illetve az alkalmazása milyen egészségügyi kockázatokkal járna. A felkért tanácsadókat meglepte az is, hogy aggályaik tisztázása előtt, azokat lényegében eltagadva beszélt az OGYÉI főigazgatója arról, hogy az orosz vakcina dokumentációja megfelelő. Szentiványi Mátyás azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy rekordidő alatt, a megszokott 210 nap helyett bő két hónap alatt, megfeszített munkával vizsgálták a Szputnyik V-t. Átnézték a vaskos dossziét, videókonferenciát tartottak, helyszíni szemlén is részt vettek. „Összességében elmondható, sok kérdést tettünk föl – s ha nem feleltek volna rá, akkor most nem számolhatnánk be arról, hogy lezártuk az érintett vakcina vizsgálatát” – mondta akkor Szentiványi. Hozzátette: "Az OGYÉI engedélye sem jelez mást, mint hogy a dokumentáció megfelelő. S még valami, amit nem lehet eleget hangsúlyozni: világosan ki kell mondani, hogy az OGYÉI szakmai szervezet, s bár az elmúlt időszakban – különösen az orosz vakcina kapcsán – a politika célkeresztjébe került, ennek ellenére itt csak és kizárólag tudományos munka folyik.” Az engedély kiadása után volt olyan professzor, aki ki is lépett a vakcina értékelését végző a testületből, mert látva a következményeket feleslegesnek érezte a munkáját. Őt megkerestük, megkérdeztük, de aggályait nem kívánta a nyilvánossággal megosztani. Azt írta: ezzel kapcsolatban nincs mondanivalója. Az OGYÉI-től megkérdeztük: miért adta ki ennek ellenére is a felhasználási engedélyt, hogy külső szakértői erős kétségeket fogalmaztak meg az orosz vakcina engedélyezési eljárása, az adatok, és a vakcina klinikai próbáival kapcsolatban? A cikk megjelenéséig nem kaptunk a kérdésre választ.

Eddig öt szállítmány érkezett

Magyarországra eddig összesen 165 ezer ember oltására elég vakcina érkezett, öt Pfizer- és egy Moderna-szállítmány. Vasárnap várható Moderna készítményéből 9 ezer ember oltására elegendő vakcina érkezik Tegnapig 149 676 embert oltottak be, közülük 12 629-en már a második oltást is megkapták. Az eddig beoltottak többsége egészségügyi dolgozó. Lassan lezárul az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása – közölte kedden Müller Cecília országos tisztifőorvos. A védőoltásra már több mint 1,7 millióan regisztráltak. Meghalt 89 beteg, az elhunytak száma 12 113-ra emelkedett – közölte a koronavirus.gov.hu kedden.