Előfizetés

Szabad szemmel: házi készítésű válsággal került szembe az EU

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.27. 06:47

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 27.
FT A kommentár azt ajánlja Bidennek, hogy vesse be a hozzáértést, ha sikeres politikát akar, mert a Köztársaság Párt mindent el fog követni, hogy meghiúsítsa törekvéseit. Az elnöknek mindenekelőtt a rendet kell helyreállítania a közéletben. Ahhoz pedig tarthatatlanná kell tenni a republikánusok jelenlegi irányvonalát. Ám ha ez nem megy, akkor reménytelen bízni az amerikai demokratikus stabilitás és az USA világhatalmi szerepének visszaállításában. Az elemzés nagyszerűnek tartja, amit a politikus a beiktatásakor mondott, hogy ti. a demokrácia értékes és felülkerekedett az urnáknál. Ám továbbra is jelen vannak azok az erők, amelyek hatalomra segítették Trumpot. Márpedig, ahogy Jan-Werner Müller megfogalmazta: az előző elnöknél okosabb populisták lassan, jogi és alkotmányos machinációkkal fojtják meg a jogállamot. Az pedig különösen veszedelmes, amikor a nagytőke összebútorozik a fanatizmussal. A Trump alatt eluralkodott megtévesztés, hozzá nem értés, kiszámíthatatlanság, közönyösség és idegengyűlölet sokat ártott a szövetségesek körében a bizalomnak, egyúttal rombolta a tiszteletet az USA ellenfelei részéről. Biden csak akkor boldogul, ha enyhíti a hatalmas belső egyenlőtlenségeket. Ehhez jó kiinduló pont a javasolt 1,9 billiós segélycsomag. De a másik nagy párt mindent elkövet, hogy megfúrja. A siker azonban sürgős, mert már jövőre időszaki szenátusi választások jönnek. De összejöhet, hogy eredményesnek bizonyul a tömeges oltás és beindul a gazdaság. A világ mindeközben sokat nem tehet, azon kívül, hogy szurkol, mert az Egyesült Államok helyzetközi pozíciója attól függ, mi történik odahaza. És a kilátások igen rosszak, ha a Köztársasági Párt nem szakít a hazugságokkal és a jobboldali-populista fantazmagóriákkal. Viszont sokat segíthet, ha Biden sebesen bizonyítja a kormányzat rátermettségét. Mert a szabadság legfontosabb biztosítéka az, hogy az emberek bízzanak a tisztességes demokratikus vezetésben. Ehhez azonban nem maradhat tétlen az üzleti világ és a tehetősek rétege, mert láthatták, mekkora veszélyt jelent, ha érdekeiket összeházasítják a jobboldali populizmussal, amely éppen felemészti a republikánusokat. Ha van bennük egy cseppnyi tisztesség, akkor ennek véget vetnek, mert itt nem játékról van szó. Lehet ugyanis, hogy Biden az amerikai demokrácia utolsó esélye.
Der Standard Noam Chomsky bátorítónak tartja Biden első lépéseit, bár az elnöknek rengeteg gonddal kell megbirkóznia és programja nem elegendő az egész emberiség fenyegető veszélyek elhárítására, mint az atomháború vagy a környezeti katasztrófa. A legendás nyelvész és filozófus, a Massachusetts Egyetem tiszteletbeli professzora tragikusnak tartja, hogy Trump szétverte a gondosan felépített fegyverzetkorlátozási rendszert. Ugyanakkor beindította minden eddiginél pusztítóbb nukleáris harceszközök fejlesztését, amit provokációval körített a világ jó pár részén, és ez igencsak megnövelte az atomkonfliktus esélyét. A baloldali aktivista azonban örömmel konstatálja, hogy a világ az új amerikai kormányzat alatt valamivel biztonságosabb lett, mert az előző elnök kiszámíthatatlan volt. Részéről most azt várja, hogy Trump árnyékkabinetet hoz létre és azt fogja szajkózni, hogy ő az Egyesült Államok törvényes vezetője. Ebben egyetért vele a republikánus tábor jó része. A szakértő ugyanakkor nem gondolja, hogy sok esélye volna az alkotmányos vádemelési eljárásnak, így 3 év múlva megint jön Trump, illetve ha nem ő, akkor olyasvalaki, akinek politikája nagyon hasonló lesz. Ugyanakkor nem látja jelét, hogy Biden újra egyesíteni tudná az országot. Mint rámutat, a demokrácia lebontása roppant veszélyes, mert csak egy eleven jogállam tud megoldani olyan gondokat, mint az atomháború vagy a környezet megóvása az összeomlástól. Ugyanakkor amit Trump csinált, az a fasizmust idézi. Puccsot kísérelt meg az állam ellen. Európát Chomsky ugyanakkor arra figyelmezteti, hogy vegye komolyan a koronaválságot és tanúsítson szolidaritást, mert különben nagy baj lesz.
FT A vezércikk azt sürgeti, hogy a Nyugat dolgozzon ki közös álláspontot Oroszország ügyében, mert az legalább annyira fontos, mint Kína esetében, miután Navalnij és támogatói megérdemlik a támogatást. Az ellenzéki vezető rendkívüli bátorságot árult el, amikor hazatért, de példája bátorítóan hatott sok tízezer emberre. Ezt tanúsították a hétvégi tüntetések 110 városban, dacolva az erőszakkal, a letartóztatásokkal és a helyenként mínusz 50 fokos hideggel. Megmutatták a Kremlnek, hogy elegük van, de egyben jelezték, hogy a Nyugatnak ki kell találnia valamit Navalnij és az orosz demokrácia érdekében, hiszen szinte bizonyos, hogy a politikus hosszabb időre börtönben marad. Annál is inkább, mert nagy hatása volt a luxuspalotáról készített filmjének, eddig 87 millióan nézték meg. Nagyon úgy áll, hogy az elnök 9 éve hiába próbálta leszerelni a középosztály elégedetlenségét a két legnagyobb városban, az most párosul a vidéken tapasztalható lázongással és ez megrázta a Kremlt. Navalnij őrizetbe vétele hiba volt, de Moszkvának főtt a feje, hogy mitévő legyen. Ha a bíróság a jövő hónapban helybenhagyja a teljesen hamis korrupciós vádakon alapuló három és fél éves ítéletet, akkor a politikus még inkább mártír lesz. Ha elengednék, az ugyanakkor a gyengeség jeleként hatna, ezért inkább az első változat a valószínű. Sok múlik azon, a Nyugat mennyire számoltatja el az orosz elnököt, amiért az lecsukatja Navalnijt, illetve a híveivel szemben alkalmazott bánásmódért. Alapvető, hogy Biden közösen lépjen fel Európával. Kína hosszabb távon nagyobb kihívást jelent, Oroszország viszont rövid távon fenyeget. De az új amerikai elnöknek először odahaza kell megerősítenie a demokráciát, ám sokat ártana az elszánt orosz ellenzéknek, ha közben nem figyelne oda, hogy mennyire fontos másutt a politikai választás szabadsága.
The Times A Bizottság volt szóvivője sajnálattal állapítja meg, hogy a vírus elleni szer körül kirobbant vita lerombolja az európai szolidaritást. Nigel Gardner emlékeztet arra, hogy a vakcina nacionalizmus zsákutcába vezet, ugyanakkor Brüsszel jajveszékel és a fogát csikorgatja, mert fogynak a meglévő készletek, közben pedig Magyarország kitáncol a sorból, amikor közösségi felhatalmazás nélkül üzletel Oroszországgal. Ezért az EU házi készítésű válsággal került szembe. A lassú engedélyezés miatt az unió hátrányban van Nagy-Britanniához vagy az USA-hoz képest, most pedig hajba kapnak a tagállamok, mert nem jön elég ellenszer. Az Orbán-kormány, amely a jogállam és az alapvető szabadságjogok miatt már amúgy is tengelyt akasztott Brüsszellel, felvásárolja az orosz Szputnyik V-t, habár arra az illetékes európai hatóság még nem is bólintott rá. Nagyon úgy néz ki, hogy ebbe a versenybe nem csupán a régi kelet-nyugati vetélkedés nyelve szivárog be. Vannak olyan vélemények, hogy a franciák azért késlekednek a beszerzéssel, mert várják, hogy saját cégük elkészüljön az oltóanyaggal, és állítólag ebben támogatja Párizst az EU is. Ugyanakkor az illetékes biztos az amerikai Astrazenecát támadja, noha a közös gyógyszerhatóság még nem is engedélyezte a készítményt. A totojázás, a zűrzavar és a felelősség tologatása persze megszokott az unióban. Ám a veszély nem csupán az, hogy ennek emberek esnek áldozatul, hanem azt is mutatja: mennyire nincs szolidaritás a tagok között. Úgyhogy a múlt heti csúcson már felvetődött a határok lezárása is, jóllehet itt az egyik alapvető vívmányról van szó. A földrész hosszú, nehéz és megosztó télnek néz elébe.

Antony Blinken lett az Egyesült Államok új külügyminisztere

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.27. 06:45
Antony Blinken
Fotó: GRAEME JENNINGS / AFP
A politikus azt ígéri, hogy helyreállítja az USA jó viszonyát a szövetségesekkel, ugyanakkor véget vet a tárcánál tapasztalható csüggedésnek.
Az amerikai Szenátus jóváhagyta, hogy Antony Blinken legyen az új külügyminiszter - írja a Washington Post.
A politikus azt ígéri, hogy helyreállítja az USA jó viszonyát a szövetségesekkel, ugyanakkor véget vet a tárcánál tapasztalható csüggedésnek.

A jelentés idézi azt az üzenetet, amelyet az új kormánytag a jelölésekor tett közzé, és amely azt hangsúlyozza, hogy nagyszülei, szülei nem is olyan régen vándoroltak be az Egyesült Államokba, akárcsak néhai nevelőapja, aki túlélte Auschwitzot. Számukra az Új világ az utolsó esélyt jelentette, amikor az elnyomás és erőszak elől menekültek. Ő pedig tőlük tanulta meg, hogy mit is jelent Amerika a világ számára, ha a legjobb formáját nyújtja. Blinken pontosan ezért kíván dolgozni új posztján.
Kinevezését a felsőház 78-22 arányban fogadta el, de a republikánusok csaknem fele ellene voksolt, ami idáig az új adminisztráció egyik tagjánál sem fordult elő.

Az amerikai diplomácia 58 éves új első embere ritka karriert fut be, mert eddig nemigen fordult elő, hogy valaki a házon belül kezdte pályáját és a végén a miniszterségig vitte. 1993-ban Európa-szakértőként vették fel, majd bekerült Clinton Nemzetbiztonsági Tanácsába, ahol szintén az öreg kontinens ügyeivel foglalkozott. Az ifjabb Bush megválasztása után váltott: a Szenátus Külügyi Bizottságához igazolt át, annak vezetője akkor éppen Biden volt. Obama idején a mostani elnök, akkori alelnök fő külpolitikai tanácsadójaként dolgozott, majd a Fehér Ház stábjában helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó lett. 2015-től Kerry alatt, két éven át, helyettes államtitkári teendőket látott el a Külügyben.

Beszáll a Sanofi a Pfizer-vakcina gyártásába

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.26. 22:24

Fotó: JOEL SAGET / AFP
Egyre nagyobb az oltóanyaggyártó vállalatokon a nyomás azért, hogy gyorsítsák fel a koronavírus elleni vakcina kiszállítását.
A Sanofi besegít a Pfizer-BioNTech konzorciumnak a koronavírus elleni oltóanyaga gyártásába, a francia gyógyszergyár több mint 100 millió adagot szállít le az Európai Uniónak 2021 végéig – jelentette be kedden Paul Hudson vezérigazgató a Le Figaro című napilapnak adott interjúban. A francia gyógyszergyártó maga is két oltóanyag kifejlesztésén dolgozik, de a legfőbb projektje, a GlaxoSmithKline (GSK) brit székhelyű multinacionális gyógyszeripari vállalattal együtt fejlesztett oltóanyag késedelmet szenvedett, és csak 2021 végére lesz kész. A francia kormány ezért az elmúlt hetekben folyamatosan nyomást gyakorolt a Sanofira annak érdekében, hogy vizsgálja meg annak a lehetőséget, miként tudná a gyártósorait a már forgalomban lévő vakcinák gyártására átengedni. Paul Hudson elmondta: 
kedden írt alá szerződést arról, hogy a Sanofi a frankfurti üzemében fogja júliustól kezdve a konkurensei által rendelkezésre bocsátott oltóanyagot gyártani.

– Ez a gyártótelep közel van a BioNTechnek a Mayence-ban található székhelyéhez, ez megkönnyíti a dolgokat. Az itt gyártott termékek az Európai Unióba mennek, így részben Franciaországba – mondta a francia cég vezetője. Az oltóanyaggyártó vállalatokra, így a Pfizer-BioNTechre is, egyre nagyobb nyomás nehezedik az európai országok részéről az EU-val kötött szerződésekben foglaltak teljesítésére és a koronavírus elleni vakcina kiszállításának felgyorsítására. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió milliárdokat fektetett be a koronavírus-elleni vakcinák kifejlesztésébe, és leszögezte, hogy az oltóanyaggyártóknak vállalniuk kell az EU-val kötött szerződéseikben foglaltakat, ki kell szállítaniuk a megrendelt vakcinákat megfelelő időben és mennyiségben. A Sanofi saját fejlesztésű vakcináiról Paul Hudson elmondta, hogy jól haladnak a néhány hónapos késés ellenére, és 2021 utolsó negyedévében kerülhetnek forgalomba. A francia vállalat egy az influenza elleni vakcinájához hasonló hagyományos oltóanyagot, és egy, a már forgalomban lévő Pfizer-BioNtechéhez és Modernáéhoz hasonlóan hírvivő RNS (mRNS) molekulákon alapuló oltóanyagot is tervez piacra dobni a koronavírus ellen.