Egyik fél sem állította, hogy barátságos lett volna a hangvétel, de azt igen, hogy találtak közös pontokat. Joe Biden és Vlagyimir Putyin első telefonbeszélgetése rögtön eredményt hozott: meghosszabbították a stratégiai nukleáris fegyverek számát korlátozó START egyezményt, amely enélkül pénteken lejárt volna. Biden ezzel együtt felrótta Putyinnak mindazt, amiről Donald Trump nem beszélt: Alekszej Navalnij megmérgezését és fogva tartását, a mellette tüntetők tömeges őrizetbe vételét, az orosz hekkerek betörését az amerikai kormányzat és a nagy cégek számítógépes hálózataiba, illetve az Afganisztánban az amerikai katonák fejére kitűzött orosz vérdíjat. A Fehér Ház új szóvivője, Jen Psaki szerint Biden tudatta Putyinnal, hogy az Egyesült Államok határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, illetve fel fog lépni az amerikai nemzeti érdekek és a szövetségesek védelmében, a rosszindulatú orosz akciókkal szemben. Mindez a Kreml közleménye szerint „tárgyszerű és őszinte” beszélgetés során történt. Az orosz szöveg nem tesz említést Navalnijról, Ukrajna problémáját pedig az országon belüli ügyként említi.
A szenátus kedden 78:22 arányú szavazással jóváhagyta Antony Blinken külügyminiszteri kinevezését. Az amerikai külpolitika változására utal, hogy az Egyesült Államok az ENSZ-ben bejelentette a Palesztin Hatóságnak folyósított segély felújítását és a két éve megszakadt kapcsolatok felvételét. Washington visszatér a „két állam” elvéhez, azaz ahhoz, hogy Izrael mellett jöjjön létre az önálló palesztin állam. Erre egyelőre kevés az esély és Biden sem fogja visszavonni Trump intézkedését, amellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el és Tel-Avivból odaköltöztette az amerikai nagykövetséget.
Az új amerikai külpolitikában központi helyet fog elfoglalni a klímaváltozás elleni összefogás. John Kerry elnöki különmegbízott a párizsi klímaegyezményben megfogalmazottnál jóval nagyratörőbb célokat tűzött maga elé, de Kína máris jelezte, hogy előbb a saját háza előtt kellene sepernie, mielőtt másoktól vár új kötelezettségvállalást. Biden a szénhidrogént égető erőművek helyett a szélenergiát részesíti előnyben, a szövetségi földeken már meg is tiltotta a kutatófúrásokat, az amerikai ipar fellendítését pedig az elektromos autók gyártásától reméli. Azt szeretné, ha a kínai cégek helyett a Ford és a General Motors válna a legnagyobb gyártóvá és az Egyesült Államokban gyorsan kiépülne a távolsági elektromos autózáshoz szükséges infrastruktúra.
Az elnök bejelentette, hogy a szövetségi kormány további 200 millió adag Covid-19 elleni védőoltást vesz a Pfizertől és a Modernától, amivel már összesen 900 millió dózisra, azaz az Egyesült Államok lakossága másfélszeresének elég vakcinára van szerződés. Becslések szerint a nyár végére minden amerikai megkaphatja az oltást.
A kormányzat első lépéseitől azonban elvonja a figyelmet a korábbi elnök elleni közjogi eljárás. A szenátusban csupán öt republikánus támogatta az impeachment második, ítélő szakaszának lefolytatását. Az 55:45 arányú szavazás azonban azt jelenti, hogy tíz nap múlva megkezdődik a lázadás szításával vádolt Donald Trump ügyének tárgyalása. Az elítéléshez 67 voks kellene, ami még úgy sem tűnik reálisnak, hogy az első menetben ellenvetéssel élők közül néhányan jelezték, ezzel még nem kötelezték el magukat a végső kérdést, Trump bűnösségét illetően. Ha a szenátus végül nem ítéli el Trumpot, felmerül az alkotmány 14. kiegészítése szerinti eljárás lehetősége. Ennek során 60 szavazat kell ahhoz, hogy - eddig példátlan módon - megrovásban részesítsék a volt elnököt és eltiltsák a jövendőbeli tisztségviseléstől, így a 2024-es elnökválasztáson való indulástól.
