A tájékoztatás szerint az elnöki rendeletek főbb célként tűzik ki a szövetségi tulajdonban lévő szárazföldi és vízi területek legalább 30 százalékának megőrzését az élővilág védelme érdekében.
Emellett visszavágják a fosszilis energiahordozók számára nyújtott támogatásokat. Egyelőre nem teljesen világos, hogy ez pontosan melyik szubvenciókra vonatkozhat, az iparági adókedvezmények egy jelentős részének eltörléséhez ugyanis kongresszusi jóváhagyás szükséges.
Biden ideiglenes tilalmat hirdetett arra vonatkozóan, hogy újabb szövetségi területeken engedélyezzék a kőolaj- és földgáz-kitermelést.
Továbbá támogatni kívánják a tiszta energiára való átállást, elektromos autókra cserélnék a kormányzat járműparkját, elő akarják segíteni a tudományos kutatásokot, illetve megsegítenék az ipari szennyezés által leginkább érintett, jellemzően alacsony jövedelemmel rendelkező, kisebbségi közösségeket.
Az elnök április 22-re, a Föld napjára nemzetközi klímaügyi csúcstalálkozót hívott össze.
Ezt szolgálja az is, hogy tárcaközi munkacsoportot hoznak létre Gina McCarthy, az új elnöki csapat éghajlatügyi vezetőjének irányításával.
A Fehér Ház leszögezte: mind rövid, mind hosszú távon határozott fellépésre van szükség ahhoz, hogy a világ elkerülje a katasztrófát.
A nemzetközi közösség és a környezetvédelmi szervezetek üdvözölték, a nagy amerikai olajvállalatok azonban élesen ellenzik Biden klímavédelmi terveit, utóbbiak szerint a tervezett új előírások munkahelyek millióiba és dollármilliárdokba fog kerülni az országnak. Az intézkedések támogatói viszont úgy vélekednek, hogy a zöld energiafordulat több munkahelyet fog teremteni, mint amennyit felszámol.
Joe Biden az elnökválasztási kampány során azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok gazdaságát 2050-re karbonsemlegessé kell tenni.
