Különösen nehéz helyzetbe kerültek a szakképző intézmények a koronavírus-járvány megjelenésével, hiszen a szakmát tanuló diákok számára nemcsak az elméleti oktatást, hanem a gyakorlati képzést is biztosítaniuk kell. Míg előbbit többé-kevésbé meg lehet oldani a digitális munkarend keretében, a szakmai gyakorlatok megszervezése már sokszor nehézségekbe ütközik, különösen az új szakképzési törvény miatt, ami a gyakorlati oktatást elsősorban külső képzőhelyeken – cégeknél, vállalatoknál – valósítaná meg.
Csakhogy a járvány, illetve a kormány által elrendelt szigorítások miatt sok olyan cég helyzete is bizonytalanná vált, akik a megújuló szakképzés „csodafegyvereként” is emlegetett duális képzés keretében vállalták, hogy külsős képzőhelyként diákokat fogadnak. Ezt most egyáltalán nem vagy csak részben tudják megtenni.
A Népszava értesülései szerint ilyen helyzetbe került a Szegedi Szakképzési Centrum is. Egy lapunkhoz eljutott levél szerint az egyik szegedi szakképző iskola partnerei kifejezetten azt kérték, hogy az iskolában is legyen párhuzamosan a tanulóknak szakmai gyakorlat, mert a külső képzőhelyek nem szeretnék 100 százalékban vállalni a diákok szakmai felkészítését. Úgy tudjuk, egy tavaly decemberi szakmai egyeztetésen a gyakorlati képzőhelyekkel meg is egyeztek abban, hogy a gyakorlati oktatás egy részét megpróbálják iskolai keretek között megszervezni.
Ugyanakkor ez eredetileg nem volt betervezve a centrum költségvetésébe, így az érintett gyakorlatok költségeit (például a szakács, cukrász tanulóknál a nyersanyagköltséget) úgy próbálnák meg biztosítani, hogy a cégektől – egy külön szerződés megkötése után – negyedévenként visszakérnék annak a pénznek egy részét, amit a tanulók után az állami normatívából kapnak. Ez egyrészt jogos követelésnek tűnhet, másrészt viszont további érvágást jelent a diákokat vállaló cégeknek.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint a járvány és az egyre romló gazdasági helyzet miatt már tavaly tavasszal tartani lehetett attól, hogy egyre kevesebb tanulót tudnak majd fogadni a vállalatok. A szakképző intézményeknek ráadásul azzal is szembe kell nézniük, hogy miután a kormány évek óta a duális képzést erőltetni, az iskolai tanműhelyeket nem fejlesztették, sőt inkább hagyták őket lepusztulni. Mindemellett a járványügyi szabályokat is nehezebb lesz betartani, ha az eddiginél több diáknak kell iskolán belül megszervezni a gyakorlati képzését.
Szerettük volna megtudni a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumtól egyebek mellett azt, hogy pontosan mennyi vállalat vesz részt a duális képzésben, s közülük mennyinek akadtak problémái idén a diákok fogadásával, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adataiból viszont kiderült, hogy a külsős gyakorlati helyeken tanulószerződéssel rendelkező diákok száma jelentősen lecsökkent: míg 2019 decemberében mintegy 50,3 ezer tanulószerződést tartottak számon, 2020 decemberében 37,5 ezret.
