Előfizetés

Covid-vakcina-biztos lett a külügyminiszter

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.29. 06:40

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP or licensors
A Népszava már jelezte, hogy olyan módosításra készül a kormány, ami után egyes covid-elleni vakcinák hazai alkalmazásához már a hazai gyógyszerhatóság előzetes vizsgálata sem kell.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter erősítette meg lapunk információját, amikor arról beszélt, hogy minden a világban alkalmazott vakcinát, amivel több mint egymillió embert beoltottak, Magyarországon is ideiglenes vészhelyzeti engedélyt kaphatnak. A miniszter hozzátette: e vakcinákat még a felhasználás előtt ellenőrzi a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Azt a kormányzat már korábban jelezte, hogy az orosz oltóanyagból februártól áprilisig egymillió embernek elegendőt rendelnének. Mint arról beszámoltunk: e vakcina is erős kormányzati sürgetés után, a külső szakértők aggályai ellenére kapott felhasználási engedélyt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI). Emellé érkezhet a jogszabály-módosítás után a kínai Sinopharm oltóanyag, amelynek a hazai engedélyezése korábban megakadt. A vakcina dokumentációját hónapok óta hiába várják a magyar engedélyező hatóságok. Viszont sikerült most a kormányrendeletet a kínai vakcina testére szabni, ugyanis azzal már oltanak Bahreimben, Szerbiában, a Seychelle-szigeteken, az Egyesült Arab Emírségekben. A szóvivői tájékoztató után rögtön megjelent a Magyar Közlönyben az erről szóló kormányrendelet módosítás. Míg a korábbi szöveg azt vette számba, hogy milyen speciális esetekben adhat forgalombahozatali engedélyt a gyógyszerhatóság a vészhelyzetre való tekintettel, az új változat már kijelentő módban beszél az engedély megadásáról. E speciális esetek közé pedig bekerült az is, amikor legalább három, köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt államban a betegek számára hozzáférhetővé tették a vakcinát. Ebben az esetben csak annyi a megszorítás, hogy azt már legalább egymilió embernél kellett alkalmazni. Az utóbbi feltétel teljesülésének igazolását a külpolitikáért felelős miniszter feladatává teszi a rendelet. E jogszabály módosítással az OGYÉI-nek nincs is mérlegelési lehetősége, az engedélyt ki kell adnia. Igencsak feltűnő, hogy csak egy oltás-beadási számot állított feltételként a jogszabály, viszont a következményekkel kapcsolatban semmilyen követelményt nem támaszt. Ezért egyebek mellett megkérdeztük az OGYÉI-től, hogy a hivatal szerint kellően biztonságos eljárás-e az, ha egymillió embert már beoltottak, de nincsenek dokumentumaink arról, hogy annak milyen hatása volt az érintettek egészségére? Kérdéseinkre ezúttal sem kaptunk választ.  Érdeklődtünk a Magyar Orvosi Kamaránál is, hogy az ilyen feltételekkel Magyarországra érkező vakcinát szabad-e az orvosoknak alkalmazni? Mit gondol erről az orvosi kamara? A köztesület csak annyit közölt: ebben a kérdésben nem kívánnak nyilatkozni. Kökény Mihály egykori egészségügyi miniszter Facebook-bejegyzésében azt írta: "Mit jelent ez? Nem kell már semmilyen hatósági engedély, jöhet a Sinopharm vakcina. Elég, ha Szijjártó igazolja, hogy az oltóanyagot három országban alkalmazzák és egyikük legalább uniós tagjelölt (pl. Szerbia); illetve egymillió ember már megkapta (Kína azt állítja), máris zöld utat kap." S egyebek mellett azt firtatta: vajon tájékoztatják-e a pácienseket, hogy sem az Európai Unióban, sem Magyarországon hatósági jóváhagyást nem kapott készítménnyel oltanak? Valamint, hogy nem kellene-e az egészségügyért felelős miniszternek, államtitkárnak, a tisztifőorvosnak és az OGYÉI vezetőinek lemondaniuk?

A fideszesek jobban bíznak a kínai vakcinában

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.01.29. 06:20

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A kormánypárt szimpatizánsainak 55 százaléka beadatná magának az orosz oltóanyagot is. Rajtuk kívül a társadalomban nagyobb kételyek vannak.
A megkérdezettek mindössze 35 százaléka adatna be magának orosz vakcinát, a kínai oltóanyagok elfogadottsága pedig még ennél is rosszabb, a válaszadók 27 százaléka vállalkozna arra, hogy a távol-keleti ország laboratóriumaiban kifejlesztett készítménnyel oltsák be - ez derül ki a Publicus Intézet Népszava kérésére készített januári reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés eredménye azért is aggasztó, mert az Orbán-kormány az uniós vakcinabeszerzésen túl kínai és orosz vakcinát is tervez nagy tételben vásárolni. Ehhez jelentős kormányzati kommunikációs kampány is társul, illetve - amint azt lapunk megírta - rendeletmódosítással tennék lehetővé az uniós és már a magyar gyógyszerhatóság kikerülésével ezen készítmények tömeges felhasználhatóságát.  Tekintettel arra, hogy az orosz és kínai vakcina az egyik leginkább átpolitizált kérdés lett, a készítményt elfogadók és elutasítók ennek megfelelően jól behatárolhatók párthovatartozás szerint. A Publicus által megkérdezettek közül a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 55 százaléka adatná be magának az orosz oltóanyagot, míg az ellenzéken belül ez az arány mindössze 22 százalék, illetve a bizonytalan szavazók között is csak 29 százalék. Az MSZP (4 százalék) és a Momentum (10 százalék) szavazói a leginkább szkeptikus csoportok az orosz vakcinával szemben, de a Jobbik (18 százalék) és a DK (24 százalék) körében is jelentős az elutasítottság mértéke. Egy kínai vakcinát a fideszesek fele (50 százalék) adatna be magának, míg az ellenzéki táborban csupán 8 százalék választaná, sőt, az MSZP és DK hívei közül senki sem. Ezzel szemben az unió által engedélyezett oltóanyagok közül a Pfizer-Biontech vakcináját 91 százalék választaná, a Moderna készítményét pedig 77 százalék adatná be magának.
A magyar lakosság 59 százaléka egyébként beoltatná magát az engedéllyel rendelkező vakcinákkal. A megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy biztosan az oltást választja, illetve 9 százalék valószínűnek nevezte, hogy beoltatja magát. További 6 százalék inkább nem kéri az oltást, illetve 28 százalék határozottan elutasítja azt. Ez az arány javulást jelent a tavaly novemberi helyzethez képest, amikor legfeljebb 38 százalék választotta volna az oltást. Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lakosság 60-70 százalékának átoltását tartotta megfelelőnek a nyájimmunitás eléréséhez, ám a közelmúltban megjelent új brit, dél-afrikai és brazil vírusvariánsok nagyobb fertőzőképessége miatt már 80 százalékos átoltottságot javasolnak az országoknak. Magyarországon Müller Cecília országos tiszti főrovos tájékoztatása szerint néhány esetben azonosították az brit változatot. A Publicus felmérése szerint az oltást leginkább a 30-44 éves korosztály utasítja el, 49:44 arányban kisebbségben vannak az oltást támogatók. Ezen kívül viszont az összes korcsoportban 60 százalék feletti az oltások támogatottsága. Lakhely szerint minél kisebb településről van szó, annál nagyobb az oltásszkeptikusok aránya. Budapesten 80 százalék választaná a vakcinát, megyeszékhelyeken 63 százalék, városokban 53 százalék, községekben már csupán 49 százalék. Az egyéni élethelyezetek is alaposan befolyásolják az oltásra való hajlandóságot. A valamilyen alapbetegséggel rendelkezők 70 százaléka egyértelműen oltáspárti, míg a lakosság egészségesebb csoportjában ez az arány csupán 51 százalék. Akik elveszítették valamelyik családtagjukat, ismerősüket a koronavírus miatt, azoknak 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát. 56 százalék ugyanakkor vakcinapárti azok közül, akik környezetében nem okozott súlyos betegséget a járvány. Az anyagi helyzet tekintetében már nem tapasztalható látványos különbség: 61 százalék az oltás mellettiek arányszáma azok között, akiknek a pandémia miatt romlott a helyzete, és 57 százalék azoknál, akiknek nem.

Drága lehet a Frontex kivonulása

Batka Zoltán, Halmai Katalin
Publikálás dátuma
2021.01.29. 06:00

Fotó: Rosta Tibor / MTI
A migrációs ügyekért felelős biztos azt várja Magyarországtól, hogy végrehajtsa a bírósági ítéletet és beengedje területére a menedékkérőket.
A Frontex távozása Magyarországról megalapozhatja az EU költségvetési érdekeinek védelmét szolgáló jogállami feltételrendszer bevetését, vagyis végső soron pénzügyi szankciók kiszabását. A határőrizeti ügynökség kivonulása ugyanis kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a magyar hatóságok megsértik az uniós szerződésekbe foglalt alapvető jogokat - mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő emberi jogi szakértő. A Frontex szerdán jelentette be, hogy ideiglenesen befejezi magyarországi tevékenységét, mert a nemzeti hatóságok nem hajtották végre az Európai Unió Bíróságának tavaly decemberi ítéletét, és folytatják a menedékkérők illegális visszatoloncolását Szerbiába. Ezzel kapcsolatban Ylva Johansson migrációs ügyekért felelős biztos szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette: azt várja Magyarországtól, hogy hajtsa végre az EU Bíróságának ítéletét, és engedje be a területére a menedékjogot kérvényező embereket.
A Frontex létrehozásáról szóló rendelet 46. cikke világosan felsorolja, mely esetekben lehet felfüggeszteni vagy megszüntetni a hivatal tevékenységét, és az okok között szerepel az alapvető jogok súlyos megsértése. A magyar kormányt pont amiatt marasztalta el az uniós bíróság, hogy nem tartotta tiszteletben a menedékkérelemre való jogot, ami alapvető emberi jog. Mivel az ügynökség magyarországi tevékenységét a közösségi büdzséből finanszírozzák, a jogsértés egyenes következménye lehet a támogatás megvonása az idén januártól hatályos jogállami rendelet alapján. E jogszabály szerint azok a tagállamok, amelyek úgy költik el az uniós pénzeket, hogy közben megszegik az EU demokratikus normáit, pénzbüntetéssel sújthatók. Jogi forrásaink szerint a Frontex kivonulását előidéző okok megfelelnek az előírásnak. A jogállamisági eljárás azonban leghamarabb a jövő év elején kezdődhet el, mivel az állam- és kormányfők tavaly decemberben a magyar-lengyel vétónak engedve a rendelet alkalmazásának elhalasztásában állapodtak meg. A jogállami “fék” következményeire utalhatott Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő Twitter bejegyzésében, amelyben arról írt, hogy Brüsszel még azt a keveset is elveheti, amit a külső határvédelemre adott. - Reméljük, ez nem annak a jele, hogy valakik vissza akarják tartani a forrásokat azoktól az országoktól, amelyek kitartóan védik a határokat - jegyezte meg. Chris Borowski, a Frontex szóvivője lapunknak azt mondta, hogy az ügynökség körülbelül 40 külföldi határőrt foglalkoztatott Magyarországon, akiknek fő feladata a határátlépők ellenőrzése és a zöld határ őrizete volt, amihez például járőrautókat is biztosítottak. A Belügyminisztérium lapunk megkeresésére azt közölte:  a szervezet által Magyarországra akkreditált támogató erők átlagos havi létszáma 2020-ban 25 fő alatt volt. „A költségvetésre vonatkozóan a Frontex rendelkezik információval” – tették hozzá.
Chris Borowski ugyanakkor szintén nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy az EU pontosan mennyit költött a Frontex magyarországi műveletére, mert az a határvédelem támogatására szánt nagyobb pénzügyi csomag része volt.
- A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) fellépése után döntött úgy a Frontex, hogy felfüggeszti magyarországi tevékenységét - mondta Léderer András, a jogvédő szervezet főmunkatársa. Az MHB ugyanis év elején arról tájékoztatta a Frontex főigazgatóját, hogy - az Európai Unió Bíróságának decemberi döntése ellenére - továbbra is visszatoloncolják a menekülteket Szerbiába. Éppen ezért arra kérték az uniós szervezetet, hogy ne vegyenek részt az itteni jogsértő tevékenységben. Léderer András elmondta: a magyar hatóságok 2016 óta csaknem 60 ezer, a decemberi döntés óta pedig összesen 4504 embert küldtek vissza, köztük gyerekeket, öregeket, betegeket, háborús menekülteket. (A szervezet már évekkel korábban is jelezte a szabálytalanságokat. Chris Borowski azzal magyarázta, hogy nem volt következménye ezeknek a bejelentéseknek, hogy a hivataluknak nincs nyomozati jogköre, felvetéseikre pedig a magyar szervek mindig azt válaszolták, hogy nem történtek jogsértések. A felfüggesztésról szóló döntéshez az kellett, hogy az Európai Unió Bírósága kimondja: többrendbeli jogsértés történt - tette hozzá.) A Magyar Helsinki Bizottság az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) is írt egy levelet, ebben pedig az iránt érdeklődtek, hogy mikor hajtják végre az előírt, menekültügyi eljárásra vonatkozó változtatásokat. Az ORFK nem válaszolt a civil szervezetnek, de a Frontex igazgatója a múlt héten jelezte feléjük: megvizsgálják a kérdést. Léderer András szerint egyértelmű, hogy a Frontex végül azért döntött a kivonulás mellett, mert a magyar hatóság nem hajtott végre egy kötelező érvényű uniós döntést, így a nemzetközi szervezet is uniós jogsértést követett volna el, ha marad. A Frontex alapszabálya kimondja, a szervezetnek meg kell szüntetnie tevékenységét ott, ahol súlyos uniós alapjogsértést követnek el. - Még soha nem fordult elő a Frontex történetében, hogy kivonult volna egy tagországból – jegyezte meg Léderer András.     
Szinte senki sem jut át a bürokrácia-kerítésen Mindössze egyetlen olyan családról tudnak a Magyar Helsinki Bizottságnál (MHB), amely fél év alatt eljutott odáig, hogy beadhassa a menekültkérelmét a magyar hatóságnak. Összesen 26 ember tudott menekültkérelemre vonatkozó szándéknyilatkozatot tenni a belgrádi magyar nagykövetségen, ám esetükben a kérelmeket indoklás nélkül elutasították. A rendkívül alacsony szám azzal magyarázható, hogy a tavaly nyáron kialakított új rendszer rendkívül bürokratikussá tette a menekültügyi eljárást. A kormány az uniós bíróság döntése után bezárta a tranzitzónákat, majd bevezette a szándéknyilatkozati rendszert. Ennek következtében a menekülteknek előbb a kijevi vagy belgrádi nagykövetségeken kell nyilatkozniuk arról, hogy Magyarországra akarnak lépni és menekültkérelmet akarnak benyújtani. Erről a kérelemről két hónap alatt kell dönteniük a magyar hatóságoknak, és miután a szándéknyilatkozat nem számít kérelemnek, így ez idő alatt nem jár a menekültnek ellátás. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa lapunknak elmondta, a rendszer bevezetése eltelt időben sikerült tovább szigorítani az eljárást: a netről letölthető, kitöltött szándéknyilatkozat leadásához ugyanis külön időpontot kell kérni a nagykövetségen. Van aki egy-két hónap után bejuthat, de Léderer András szerint van olyan, aki július óta vár arra, hogy leadhassa a kitöltött szándéknyilatkozatát. Ezt követően a budapesti hatóság csak a törvény adta hatvanadik napon dönti el, hogy a menekült beutazhat-e az országba vagy sem. A válasz többségében nem, ezt pedig egy rövid e-mailben, indoklás nélkül közlik az érintettekkel.