A megkérdezettek mindössze 35 százaléka adatna be magának orosz vakcinát, a kínai oltóanyagok elfogadottsága pedig még ennél is rosszabb, a válaszadók 27 százaléka vállalkozna arra, hogy a távol-keleti ország laboratóriumaiban kifejlesztett készítménnyel oltsák be - ez derül ki a Publicus Intézet Népszava kérésére készített januári reprezentatív közvélemény-kutatásából. A felmérés eredménye azért is aggasztó, mert az Orbán-kormány az uniós vakcinabeszerzésen túl kínai és orosz vakcinát is tervez nagy tételben vásárolni. Ehhez jelentős kormányzati kommunikációs kampány is társul, illetve - amint azt lapunk megírta - rendeletmódosítással tennék lehetővé az uniós és már a magyar gyógyszerhatóság kikerülésével ezen készítmények tömeges felhasználhatóságát.
Tekintettel arra, hogy az orosz és kínai vakcina az egyik leginkább átpolitizált kérdés lett, a készítményt elfogadók és elutasítók ennek megfelelően jól behatárolhatók párthovatartozás szerint. A Publicus által megkérdezettek közül a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 55 százaléka adatná be magának az orosz oltóanyagot, míg az ellenzéken belül ez az arány mindössze 22 százalék, illetve a bizonytalan szavazók között is csak 29 százalék. Az MSZP (4 százalék) és a Momentum (10 százalék) szavazói a leginkább szkeptikus csoportok az orosz vakcinával szemben, de a Jobbik (18 százalék) és a DK (24 százalék) körében is jelentős az elutasítottság mértéke. Egy kínai vakcinát a fideszesek fele (50 százalék) adatna be magának, míg az ellenzéki táborban csupán 8 százalék választaná, sőt, az MSZP és DK hívei közül senki sem.
Ezzel szemben az unió által engedélyezett oltóanyagok közül a Pfizer-Biontech vakcináját 91 százalék választaná, a Moderna készítményét pedig 77 százalék adatná be magának.
A magyar lakosság 59 százaléka egyébként beoltatná magát az engedéllyel rendelkező vakcinákkal. A megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy biztosan az oltást választja, illetve 9 százalék valószínűnek nevezte, hogy beoltatja magát. További 6 százalék inkább nem kéri az oltást, illetve 28 százalék határozottan elutasítja azt. Ez az arány javulást jelent a tavaly novemberi helyzethez képest, amikor legfeljebb 38 százalék választotta volna az oltást.
Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lakosság 60-70 százalékának átoltását tartotta megfelelőnek a nyájimmunitás eléréséhez, ám a közelmúltban megjelent új brit, dél-afrikai és brazil vírusvariánsok nagyobb fertőzőképessége miatt már 80 százalékos átoltottságot javasolnak az országoknak. Magyarországon Müller Cecília országos tiszti főrovos tájékoztatása szerint néhány esetben azonosították az brit változatot.
A Publicus felmérése szerint az oltást leginkább a 30-44 éves korosztály utasítja el, 49:44 arányban kisebbségben vannak az oltást támogatók. Ezen kívül viszont az összes korcsoportban 60 százalék feletti az oltások támogatottsága. Lakhely szerint minél kisebb településről van szó, annál nagyobb az oltásszkeptikusok aránya. Budapesten 80 százalék választaná a vakcinát, megyeszékhelyeken 63 százalék, városokban 53 százalék, községekben már csupán 49 százalék.
Az egyéni élethelyezetek is alaposan befolyásolják az oltásra való hajlandóságot. A valamilyen alapbetegséggel rendelkezők 70 százaléka egyértelműen oltáspárti, míg a lakosság egészségesebb csoportjában ez az arány csupán 51 százalék. Akik elveszítették valamelyik családtagjukat, ismerősüket a koronavírus miatt, azoknak 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát. 56 százalék ugyanakkor vakcinapárti azok közül, akik környezetében nem okozott súlyos betegséget a járvány.
Az anyagi helyzet tekintetében már nem tapasztalható látványos különbség: 61 százalék az oltás mellettiek arányszáma azok között, akiknek a pandémia miatt romlott a helyzete, és 57 százalék azoknál, akiknek nem.
