A Frontex távozása Magyarországról megalapozhatja az EU költségvetési érdekeinek védelmét szolgáló jogállami feltételrendszer bevetését, vagyis végső soron pénzügyi szankciók kiszabását. A határőrizeti ügynökség kivonulása ugyanis kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a magyar hatóságok megsértik az uniós szerződésekbe foglalt alapvető jogokat - mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő emberi jogi szakértő.
A Frontex szerdán jelentette be, hogy ideiglenesen befejezi magyarországi tevékenységét, mert a nemzeti hatóságok nem hajtották végre az Európai Unió Bíróságának tavaly decemberi ítéletét, és folytatják a menedékkérők illegális visszatoloncolását Szerbiába. Ezzel kapcsolatban Ylva Johansson migrációs ügyekért felelős biztos szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette: azt várja Magyarországtól, hogy hajtsa végre az EU Bíróságának ítéletét, és engedje be a területére a menedékjogot kérvényező embereket.
A Frontex létrehozásáról szóló rendelet 46. cikke világosan felsorolja, mely esetekben lehet felfüggeszteni vagy megszüntetni a hivatal tevékenységét, és az okok között szerepel az alapvető jogok súlyos megsértése. A magyar kormányt pont amiatt marasztalta el az uniós bíróság, hogy nem tartotta tiszteletben a menedékkérelemre való jogot, ami alapvető emberi jog. Mivel az ügynökség magyarországi tevékenységét a közösségi büdzséből finanszírozzák, a jogsértés egyenes következménye lehet a támogatás megvonása az idén januártól hatályos jogállami rendelet alapján. E jogszabály szerint azok a tagállamok, amelyek úgy költik el az uniós pénzeket, hogy közben megszegik az EU demokratikus normáit, pénzbüntetéssel sújthatók. Jogi forrásaink szerint a Frontex kivonulását előidéző okok megfelelnek az előírásnak. A jogállamisági eljárás azonban leghamarabb a jövő év elején kezdődhet el, mivel az állam- és kormányfők tavaly decemberben a magyar-lengyel vétónak engedve a rendelet alkalmazásának elhalasztásában állapodtak meg.
A jogállami “fék” következményeire utalhatott Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő Twitter bejegyzésében, amelyben arról írt, hogy Brüsszel még azt a keveset is elveheti, amit a külső határvédelemre adott. - Reméljük, ez nem annak a jele, hogy valakik vissza akarják tartani a forrásokat azoktól az országoktól, amelyek kitartóan védik a határokat - jegyezte meg.
Chris Borowski, a Frontex szóvivője lapunknak azt mondta, hogy az ügynökség körülbelül 40 külföldi határőrt foglalkoztatott Magyarországon, akiknek fő feladata a határátlépők ellenőrzése és a zöld határ őrizete volt, amihez például járőrautókat is biztosítottak. A Belügyminisztérium lapunk megkeresésére azt közölte: a szervezet által Magyarországra akkreditált támogató erők átlagos havi létszáma 2020-ban 25 fő alatt volt. „A költségvetésre vonatkozóan a Frontex rendelkezik információval” – tették hozzá.
Chris Borowski ugyanakkor szintén nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy az EU pontosan mennyit költött a Frontex magyarországi műveletére, mert az a határvédelem támogatására szánt nagyobb pénzügyi csomag része volt.
- A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) fellépése után döntött úgy a Frontex, hogy felfüggeszti magyarországi tevékenységét - mondta Léderer András, a jogvédő szervezet főmunkatársa. Az MHB ugyanis év elején arról tájékoztatta a Frontex főigazgatóját, hogy - az Európai Unió Bíróságának decemberi döntése ellenére - továbbra is visszatoloncolják a menekülteket Szerbiába. Éppen ezért arra kérték az uniós szervezetet, hogy ne vegyenek részt az itteni jogsértő tevékenységben. Léderer András elmondta: a magyar hatóságok 2016 óta csaknem 60 ezer, a decemberi döntés óta pedig összesen 4504 embert küldtek vissza, köztük gyerekeket, öregeket, betegeket, háborús menekülteket. (A szervezet már évekkel korábban is jelezte a szabálytalanságokat. Chris Borowski azzal magyarázta, hogy nem volt következménye ezeknek a bejelentéseknek, hogy a hivataluknak nincs nyomozati jogköre, felvetéseikre pedig a magyar szervek mindig azt válaszolták, hogy nem történtek jogsértések. A felfüggesztésról szóló döntéshez az kellett, hogy az Európai Unió Bírósága kimondja: többrendbeli jogsértés történt - tette hozzá.)
A Magyar Helsinki Bizottság az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) is írt egy levelet, ebben pedig az iránt érdeklődtek, hogy mikor hajtják végre az előírt, menekültügyi eljárásra vonatkozó változtatásokat. Az ORFK nem válaszolt a civil szervezetnek, de a Frontex igazgatója a múlt héten jelezte feléjük: megvizsgálják a kérdést.
Léderer András szerint egyértelmű, hogy a Frontex végül azért döntött a kivonulás mellett, mert a magyar hatóság nem hajtott végre egy kötelező érvényű uniós döntést, így a nemzetközi szervezet is uniós jogsértést követett volna el, ha marad. A Frontex alapszabálya kimondja, a szervezetnek meg kell szüntetnie tevékenységét ott, ahol súlyos uniós alapjogsértést követnek el. - Még soha nem fordult elő a Frontex történetében, hogy kivonult volna egy tagországból – jegyezte meg Léderer András.
Szinte senki sem jut át a bürokrácia-kerítésen
Mindössze egyetlen olyan családról tudnak a Magyar Helsinki Bizottságnál (MHB), amely fél év alatt eljutott odáig, hogy beadhassa a menekültkérelmét a magyar hatóságnak. Összesen 26 ember tudott menekültkérelemre vonatkozó szándéknyilatkozatot tenni a belgrádi magyar nagykövetségen, ám esetükben a kérelmeket indoklás nélkül elutasították.
A rendkívül alacsony szám azzal magyarázható, hogy a tavaly nyáron kialakított új rendszer rendkívül bürokratikussá tette a menekültügyi eljárást. A kormány az uniós bíróság döntése után bezárta a tranzitzónákat, majd bevezette a szándéknyilatkozati rendszert. Ennek következtében a menekülteknek előbb a kijevi vagy belgrádi nagykövetségeken kell nyilatkozniuk arról, hogy Magyarországra akarnak lépni és menekültkérelmet akarnak benyújtani. Erről a kérelemről két hónap alatt kell dönteniük a magyar hatóságoknak, és miután a szándéknyilatkozat nem számít kérelemnek, így ez idő alatt nem jár a menekültnek ellátás.
Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa lapunknak elmondta, a rendszer bevezetése eltelt időben sikerült tovább szigorítani az eljárást: a netről letölthető, kitöltött szándéknyilatkozat leadásához ugyanis külön időpontot kell kérni a nagykövetségen. Van aki egy-két hónap után bejuthat, de Léderer András szerint van olyan, aki július óta vár arra, hogy leadhassa a kitöltött szándéknyilatkozatát. Ezt követően a budapesti hatóság csak a törvény adta hatvanadik napon dönti el, hogy a menekült beutazhat-e az országba vagy sem. A válasz többségében nem, ezt pedig egy rövid e-mailben, indoklás nélkül közlik az érintettekkel.
