Előfizetés

Még mindig túl sok műanyagot termel és használ Európa

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.29. 14:00

Fotó: Valentino Belloni/Hans Lucas / AFP
A pandémia és a klímaváltozás még inkább a figyelem középpontjába emelte a műanyagszemét okozta válságot, viszont a járvány elleni védekezésben nagy szerepet játszanak az egyszer használatos anyagok. Ezek azonban az óceánokat szennyezik.
Bár nő az európai emberek klíma- és környezettudatossága, még mindig túl sok műanyagot termel és használ a társadalom, túl gyakori az egyszer használatos műanyag termékek alkalmazása – állapította meg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).  A koppenhágai székhelyű szervezet jelentése szerint Európában 2018-ban 61,8 millió tonnányi műanyagot használtak el. Ez a mennyiség viszonylag stabil, miközben más földrészeken folyamatosan növekszenek az értékek. A nyugat-európaiak fejenként évente háromszor annyi műanyagot használnak, mint a globális átlag. A közép-európai felhasználást nem közölte a jelentés.
„A műanyag okozta kihívások nagyrészt arra vezethetők vissza, hogy termelői és fogyasztói rendszereink nem fenntarthatók”

- mondta Hans Bruyninckx, az EEA főigazgatója. A szakértők szerint a pandémia és a klímaváltozás még inkább a figyelem középpontjába emelte a műanyagszemét okozta válságot. Viszont éppen a járvány elleni védekezésben nagy szerepet játszik a műanyag: a maszkok jelentősen hozzájárulnak a vírus terjedésének megakadályozásához. Az éttermek egy része házhozszállítási szolgáltatásra állt át, amit többnyire műanyagból készült eldobható dobozokkal oldanak meg. Megnövekedett az online vásárlások száma és így a házhoz szállított csomagok száma is. Mindezek veszélyeztethetik az Európai Uniónak a műanyagszemét csökkentése érdekében tett erőfeszítéseinek sikerét. A szakértők szerint a legjobb módszer egy alapvetően fenntartható és körforgásban lévő műanyaggazdaság, amelyben az anyagokat okosabban és jobban használják fel és hasznosítják újra. Emellett a műanyagokat fenntartható nyersanyagokból kellene előállítani. 

1,56 milliárd maszk már az óceánokat szennyezi

Tavaly összesen 52 milliárd eldobható maszkot gyártottak a világon, egy friss tanulmány becslései szerint ebből 1,56 milliárd már az óceánokat szennyezi. Ez a korábbiakhoz képest további körülbelül 4680-6240 tonna tengeri műanyagszennyezést jelent. A becslések szerint összesen 8-12 tonna műanyag jut az óceánokba – írta a Magyar Mezőgazdaság az OceansAsia tengervédő szervezet tanulmánya alapján. Az évek óta folyamatosan növekvő műanyagfogyasztás a Covid-19 járvány következtében még tovább nőtt. 
Az maszkmennyiség, amely 2020-ban nagy valószínűséggel az óceánjainkba került, csak a jéghegy csúcsa

– mondta Teale Phelps Bondaroff, a szervezet kutatási igazgatója és a jelentés vezető szerzője. Az egyszer használatos arcmaszkok különféle olvadékfúvásos műanyagokból készülnek, és összetételük, valamint a szennyezés és a fertőzés veszélye miatt nehéz az újrahasznosítás. Ha a hulladékgazdálkodási rendszerek nem megfelelőek, túlterheltek vagy nem is léteznek, az óceánokba kerülnek. Lebomlási idejük 450 év, a folyamat során lassan mikroplasztikká alakulnak, közben ártanak a tengeri élővilágnak és az ökoszisztémáknak. A műanyag szennyezés miatt becslések szerint évente mintegy 100 ezer tengeri emlős és teknős, több mint egymillió tengeri madár, és még nagyobb számú hal, gerinctelenek és más állat pusztul el. Ez a negatív hatással van a halászatra és az idegenforgalomra és a becslések szerint a globális gazdaság évi 13 milliárd dollárjába kerül. 

Minihüllőt fedeztek fel Madagaszkáron

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.29. 13:30

Fotó: Frank Glaw
A kutatók szerint az apró hím kaméleonnak a testéhez viszonyítva méretes a nemi szerve.
A világ vélhetőleg legkisebb hüllőfajának egy képviselőjét fedezték fel a kutatók Madagaszkáron, akik szerint az apró hím kaméleon a testéhez viszonyítva méretes nemi szervvel rendelkezik. A Münchenben lévő bajor állami zoológiai gyűjtemény szerint a mindössze 13,5 milliméteres hüllőt egy német-madagaszkári expedíció tagjai fedezték fel Madagaszkár északi részén. Frank Glaw, a gyűjtemény munkatársa szerint a Brookesia nana névre keresztelt faj képviselője az eddig ismert csaknem 11 500 hüllőfaj legkisebb hím egyede. A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány szerint ugyanakkor a miniatűr kaméleon nemi szerve testének 18,5 százalékával egyenlő hosszúságú. Glaw szerint általában az apró kaméleonfajok egyedei rendelkeznek a legnagyobb párzószervvel – úgynevezett hemipénisszel - a testhosszukhoz viszonyítva. Ezt a megállapítást 51 kaméleonfaj összehasonlítására alapozzák a kutatók. Ennek egyik lehetséges magyarázata a nemek közötti méretbeli különbség lehet, ugyanis ezeknél a kisméretű fajoknál a nőstények általában nagyobbak a hímeknél. A kutatók a Brookesia nana egy nőstény példányát is azonosították, amelynek testhossza 19 milliméter volt. „A rendkívül apró hímeknek viszonylag nagyobb nemi szervre van szükségük a náluk jóval méretesebb nőstényekkel való sikeres párzáshoz” – magyarázta Miguel Vences, a Braunschweigi Műszaki Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt. A szakembereknek mindössze két példányt sikerült felfedezniük az apró kaméleonfajból. Ezeknek a miniatűr teremtményeknek a természetes élőhelye gyakran nagyon kicsi, mindössze néhány négyzetkilométerre korlátozódik. 

Elmozdult a csípőprotézis, újra kell műteni a brookfieldi állatkert szibériai tigrisét (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.29. 12:50
Illusztráció
Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
A műtét akár évekkel is meghosszabbíthatja az állat életét.
Újabb műtétre van szüksége az ízületi gyulladása miatt csípőprotézist kapó szibériai tigrisnek, a tízéves Malena combcsontjában ugyanis elmozdult az implantátum, miután az állat mozogni kezdett – közölte a Chicago közelében lévő brookfieldi állatkert. A tigrist szombaton ismételten megműtik, eltávolítják az implantátumot. Egy alternatív eljárást alkalmaznak az állaton, amely lehetővé teszi a rostos ízületek képződését és segíti a lábizmait, hogy megfelelő stabilitást nyújtsanak az ízület számára. Mike Adkesson, a chicagói állatorvosok egyesületének tagja elmondta, az állatorvosok tudták, hogy a komoly műtétnél fennáll a komplikációk kockázata. „Úgy vágtunk neki a műtétnek, hogy tudtuk, ha nem sikerül, van egy második opció, amellyel enyhíthetünk a kellemetlenségein” – tette hozzá. A szakértők remélik, Malena képes lesz kényelmesen, fájdalom nélkül mozogni. A brookfieldi állatkert orvosai elmondták, az emberhez hasonlóan az állatoknál is ízületi problémák alakulnak ki az öregedéssel. Amikor Malena tavaly megérkezett az intézménybe, rögtön diagnosztizálták a csípőízületi gyulladást, amelyet fájdalomcsillapítókkal enyhítettek. A CT-felvételek alapján egyértelmű volt, hogy az állat csípője műtét nélkül nem kezelhető. A műtét 6,5 órán át tartott, tovább, mint tervezték, de James Cook, a Missouri Egyetem ortopéd sebésze, az orvoscsoport vezetője sikeresnek értékelte a beavatkozást. A floridai központú Arthrex orvosieszköz-gyártó készített a tigris CT-felvételei nyomán testre szabott implantátumot. Nem Malena az első nagymacska, amely csípőprotézist kapott. Korábban nem méretre készült implantátumokkal próbálkoztak egy hópárduc, egy gepárd és tigris műtétjével, vegyes sikerrel. A szibériai tigris hajdan a mai Oroszország és Kína területén vadászott, ma már veszélyeztetettnek számít, a becslések szerint mindössze 500-600 maradt belőlük a vadonban.