Az összeomlás szélére kerültek a kórházak Portugáliában

„A helyzet nem rossz, hanem borzalmas” – ismerte el António Costa miniszterelnök.

A járvány első hullámában Portugáliát mintának tartották a koronavírus elleni küzdelemben, különösen Spanyolországgal összehasonlítva. Mostanra azonban teljesen megváltozott a helyzet. 2021 elején ugyanis a lakosság arányát tekintve az ibériai államban a legmagasabb az új fertőzések száma. A nagyobb kórházak előtt drámai jelenetek játszódnak le: tucatnyi mentőautó várakozik covidos betegekkel, hogy a felszabaduló ágyakra befektethessék a fertőzötteket. Az észak-lisszaboni Szent Mária Kórház előtt még tegnap is 30 rohammentő vesztegelt. Súlyos problémát jelent, hogy több kórházban elfogyott az orvosi oxigén, ami elengedhetetlen lenne a súlyos állapotban lévők számára.

Hozzátette, nem ringatja magát illúziókba, arra számít, hogy még hetekig a szörnyű állapotokkal kell megküzdeniük. Szakértők abból indulnak ki, hogy a járvány csak február közepén kerül platófázisba, ekkortól remélik az új fertőzések számának stagnálását, majd lassú csökkenését.

Az egészségügyi rendszert a teljes összeomlás fenyegeti. Az orvosok túlterheltek, s egyre magasabb közöttük a fertőzöttek aránya, mind kevésbé tudják ellátni a betegeket, ráadásul egyelőre nem pislákol fény az alagút végén. Igaz, némi reménysugár, hogy csütörtökön az előző napokhoz képest kevesebben kerültek kórházba. Az egészségügyi alkalmazottak fizetését mindenesetre a kormány 50 százalékkal emeli és az egészségügyi hatóság szakképesítés nélküli személyeket is felvesz. Marta Temido egészségügyi miniszter a parlamentben elmondta,

A napi halálos áldozatok száma is folyamatosan emelkedik. Míg január 17-én még 152-en haltak meg a járvány következtében, január 24-én már 275-en, 28-án csütörtökön pedig 303-an. A lakosságarányos halálozások tekintetében – a pandémia kezdete óta – Portugália a 22. helyre került fel a világon, igaz, a 14. helyen álló Magyarország e tekintetben még mindig jócskán megelőzi.

Portugáliában azért is tört ki pánik, mert az ország eddig elkerülte a járvány tombolását. Csak január 15-én kellett kijárási tilalmat bevezetni 20 óra és hajnali 5 óra között, ami a lisszaboni parlament csütörtöki döntése értelmében legalább február 14-ig tart majd. Csak a mindennapi létszükségletet biztosító voltok maradtak nyitva, kötelezővé tették a távoktatást azon cégek számára, legalábbis ahol ez megoldható. Az iskolákban az oktatás egyelőre szünetel, de február 8-tól távoktatásra állnak át. A kormány péntektől elrendelte a spanyol határszakasz lezárását legalább két hétre. Az Európai Unió államai közül Magyarország, Finnország, Norvégia, Dánia és Belgium mellett Portugália zárta le határait.

Miként kerülhetett ilyen helyzetbe Portugália? Két oka lehetett ennek. Egyrészt az, hogy karácsony idején több szigorítást oldottak fel, másrészt pedig, hogy az országban is megjelent a koronavírus sokkal fertőzőbb brit mutációja. António Costa önkritikusan elismerte, hibázott (akad olyan uniós ország, ahol a vezetés sosem ismerné be), ő sem magyarázta el kellőképpen az embereknek, milyen veszéllyel van dolguk.

Utólag egyre többen vethetik fel azt a kérdést is: jó ötlet volt-e megrendezni múlt vasárnap az elnökválasztást, amelyet a népszerű szociáldemokrata (Portugáliában ez jobbközép párt) Marcelo Rebelo de Sousa nagy fölénnyel nyert meg. Bár történelmien alacsony volt a részvétel, a tengerentúli szavazókat nem számítva Portugáliában így is a választók 45,45 százaléka járult az urnákhoz. Ugyanakkor a parlamenti pártok egységesen döntöttek a voksolás mellett, mert a halasztás megszervezése túl bonyolult, alkotmánymódosításra lett volna szükség hozzá.

Csütörtökön este a régi-új elnök televíziós szózatában utalt arra, a korlátozások márciusig maradhatnak érvényben.