felsőoktatás;modellváltás;közpénz;

2021-02-04 06:20:52

A nagy vagyonlenyúlás

Ha minden a tervek szerint halad, a magyar állami egyetemek többsége hamarosan magánalapítványok kezébe kerül. Hivatalosan vagyonkezelő alapítványoknak nevezik őket, ám céljukat tekintve sokkal helyénvalóbb lenne a vagyonlenyúló alapítvány elnevezés. Miután a Fidesz kormányzása alatt a közpénz soha nem látott gyorsasággal veszíti el közpénz jellegét, nincs mit csodálni azon, hogy az egyetemek rohamléptékű és minden szakmaiságot nélkülöző fenntartóváltása épp akkor kezdődött el, amikor a kabinet kiszagolta, hogy az az átkozott Brüsszel óriási összegekkel kívánja támogatni a hazai felsőoktatást.

A közvélemény csak az elmúlt napokban értesülhetett arról, hogy ez egész pontosan 1509 milliárd forint uniós támogatást jelent, ami négyszer akkora összeg, mint az EU előző költségvetési időszakában. Vétek lenne hagyni, hogy kelekótya professzorok és teszetosza rektorok maguk döntsenek arról, milyen egyetemi fejlesztésekre lehetne költeni ezt a sok pénzt. Kellenek melléjük valakik, akik sokkal jártasabbak a közpénzek „hatékony” felhasználásában. Így kerülhettek be az alapítványi kuratóriumokba és kaphattak teljhatalmat olyan alkalmasságukat már több téren is bizonyító káderek, mint Varga Judit igazságügyi miniszter vagy a fürkészők és portyázók nagymestere, Szijjártó Péter külügyminiszter. A sort hosszan lehetne folytatni: nincs olyan kuratórium a frissen alapítványosított egyetemek élén, amelyben ne ülnek fideszes politikusok vagy a kormányhoz ezer szállal kötődő gazdasági szereplők.

Az 1509 milliárd forintos uniós támogatás, illetve az a néhány tíz- vagy százmilliárd, amit ebből egy-egy egyetem kaphat, persze csak hab a tortán. Az egyetemek vagyona (értékes ingatlanok, saját bevételek, stb.) mind a fideszes kezekben tartott magánalapítványokhoz kerülnek, nem is beszélve a magyar adófizetők pénzéből fizetett működési támogatásokról, amelyek az alapítványi fenntartás ellenére sem fognak elapadni. Mindezt a derék rektorok és más „felelős” egyetemi vezetők közreműködésével. Többségüknek egy szava sincs, sőt jónéhányan még tapsikolnak is hozzá. Talán még azt is elhiszik, hogy most fog beköszönteni a magyar felsőoktatás aranykora. Tény, valakiknek valóban aranykor lesz.

Ugyanakkor a fideszes alapítványok nemcsak az egyetemek lerablásában érdekeltek. Ha már ott vannak, miért ne mondhatnák meg, ki oktathat, mit oktathat, hogyan oktathat? Ki nyerhet felvételt, ki kaphat ösztöndíjat, kinek kell tandíjat fizetnie? Kinek hogyan kell viselkednie? A Színház- és Filmművészeti Egyetemnél láthatjuk, mit is gondolnak az egyetemek új urai a szabad felsőoktatásról, mit tesznek azokkal az oktatókkal, hallgatókkal, akiket az elmúlt évek során még nem sikerült birkaüzemmódba kapcsolniuk. A legaljasabb, legpiszkosabb módon, a pártállami időkre emlékeztető módszerekkel próbálnak elbánni azokkal, akik ellenállnának a megfélemlítésnek és a zsarolásnak. És sikerrel járnak, mert az elmúlt években nem egyszer megmutattuk nekik: a magyar ember szemlesütve, orrát befogva bármit képes lenyelni.