Előfizetés

Bezár a párizsi madárpiac

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.04. 11:41

Fotó: Yves Talensac / AFP
A feketekereskedelem felszámolása érdekében és egy állatvédő egyesület kérésére döntött így a francia főváros közgyűlése.
Működési zavarok miatt, valamint az állatvédők kérésére végleg bezár a párizsi madárpiac a francia főváros közgyűlésének szerdai döntése alapján. A vasárnaponként nyitva tartó madárpiac Párizs belvárosában, a Cité-szigeten a XIX. század vége óta létezik. Christophe Najdovski, az állatok tartási körülményeiért felelős párizsi alpolgármester a közgyűlési vitában elmondta: a madárpiac évekkel ezelőtt a Párizs környéki Ile-de-France régió madárcsempészeti központjává vált, és a konkrét intézkedések ellenére a feketekereskedelem a mai napig tart. A városvezető szerint a mai elvárások szerint már elfogadhatatlan az, ahogy a madarakat tartják a piacon, ezért a szomszédos virágpiac felújítása alkalmából az önkormányzat megtiltja a madarak és más állatok árusítását a helyszínen. A piacon működő tizenkét árus közül tízen forgalmaznak még madarakat vagy más kisállatokat. A párizsi állatvédő egyesület, a PAZ január elején kérte a létesítmény bezárását, és az ennek érdekében indított petíciót több mint 2400-an írták alá. Közleményük szerint „a madarak elzárása kegyetlen és archaikus”. Az állattartási körülmények kérdése évek óta vezető téma a francia sajtóban, elsősorban az állatvédő egyesületek által közzétett felvételek nyomán. Két évvel ezelőtt a párizsi önkormányzat jelezte, hogy nem ad ki több engedélyt 2020-tól olyan cirkuszok felállítására, amelyek előadásaiban vadállatok is szerepelnek. Január végén a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta az állatok védelméről és kíméletes bánásmódjáról szóló törvénytervezetet.

Utak építésére hasznosíthatók a kidobott maszkok

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.04. 11:22

Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto / AFP
Egy kétsávos út egy kilométerének elkészítéséhez mintegy hárommillió arcmaszkot lehet felhasználni egy ausztrál kutatás szerint.
Utak építéséhez hasznosíthatók újra a használt arcmaszkok egy ausztrál kutatás szerint, így csökkentve a koronavírus-járvány által termelt többlethulladékot. A melbourne-i RMIT Egyetem kutatói által kitalált 
kétsávos út egy kilométerének elkészítéséhez mintegy hárommillió arcmaszkot lehet felhasználni, amely 93 tonnányival csökkentené a szeméttelepre kerülő hulladék mennyiségét

– írta a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az utak és járdák alaprétegeként szolgáló új anyag bezúzott egyszerhasználatos maszkok és feldolgozott építési törmelék keverékéből áll. Az elemzések szerint a maszkok a végtermék merevségét és erejét növelik. A Science of the Total Environment című tudományos lapban megjelent tanulmány az első kutatás, amely az eldobható orvosi maszkok lehetséges építőipari felhasználását vizsgálja. A PPE-maszkok használata drámaian megnövekedett a koronavírus-járvány miatt, 
világszerte mintegy 6,8 milliárd darabot használnak naponta.

Mohammad Saberian, a tanulmány vezető szerzője szerint multidiszciplináris és együttműködésen alapuló megközelítésekre van szükség a Covid-19 környezeti hatásainak mérsékléséhez, különösen a használt PPE-maszkok felszámolásához. „A kutatás eredeti célja az egyszerhasználatos maszkok útépítésben való alkalmazhatóságának vizsgálata volt, de aztán nagy örömünkre kiderült, hogy nemcsak egyszerűen használható, valódi építészeti haszna is van” – mondta Saberian. Az utak négy rétegből állnak: védőréteg, alapréteg, kötőréteg és kopóréteg (aszfalt). Mindegyik rétegnek egyszerre kell erősnek és rugalmasnak is lennie, hogy ellenálljanak a nehéz járművek nyomásának és ne repedjenek meg. A feldolgozott építési törmelék potenciálisan az első három alaprétegben használható. A legoptimálisabb arány egy százaléknyi arcmaszk és 99 százaléknyi törmelék – állapították meg a szakértők. Más kutatások a használt maszkok fertőtlenítésének és sterilizálásának lehetőségét vizsgálták.

94 százalékos pontossággal szagolják ki a koronavírust a betanított kutyák

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.04. 10:10

Fotó: Ole Spata/dpa Picture-Alliance / AFP
A vírusnak nincs szaga, de a megváltoztatott sejtanyagcsere alapján azonosítják a fertőzést.
Egy német állatklinikán betanított kutyák az emberi nyálból vagy a légutak váladékából 94 százalékos pontossággal szagolják ki az új koronavírus, a SARS-CoV-2 okozta betegséget. „A fertőzött emberek sejtjeiből származó illat kiszimatolására tanítottuk be a kutyákat” – mondta el Esther Schalke, a német fegyveres erők kutyáinak egyik állatorvosa. Filou, a hároméves belgajuhász és Joe Cocker, az egyéves cocker spániel is a Hannoveri Egyetem kisállatklinikáján kapta a kiképzést. „Elvégeztünk egy tesztet, amelyen koronavírusos páciensek mintáit szagoltattuk a kutyákkal, és az 1012 nyál- vagy légútiváladék-mintából 94 százalékos biztonsággal azonosították a fertőzöttséget. Tehát a kutyák valóban képesek kiszimatolni, hogy egy ember fertőzött-e vagy sem” – mondta Holger Volk, a klinika vezetője. 
A vírus nem bocsát ki szagot, de megváltoztatja az érintett emberi sejtek anyagcseréjét, amely alapján a kutyák ki tudják szagolni a kóros eseteket

– tette hozzá.

Stephan Weilt, Alsó-Szászország miniszterelnökét meggyőzte a kutatás, és megvalósíthatósági tanulmányokat kért, mielőtt a kutyákat a mindennapi életben, például koncertek előtt is bevetnék. „Most néhány kiválasztott esemény előtt kell tesztelnünk őket” – tette hozzá a politikus, aki szerint például kisebb rendezvények megtartását vagy az étteremlátogatást lehetne biztonságosabbá tenni a kutyák segítségével, és be lehetne vetni őket a határátkelőhelyeken, repülőtereken is. Finnországban a betanított kutyák szeptemberben kezdték próbaképpen Helsinki Vantaa repülőterén az utasok mintáinak szimatolását más szűrési módszerek mellett. Chilében a santiagói nemzetközi repülőtéren is igénybe veszik az állati segítséget.