Előfizetés

Újabb amerikai vakcinát vizsgál az Európai Gyógyszerügynökség

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.04. 13:16

Fotó: Hakan Nural/Anadolu Agency / AFP
A Novavax oltóanyag a koronavírus eredeti változatával szemben 95,6 százalékos, az új brit variánssal szemben pedig 85,6 százalékos hatékonyságú lehet a gyártó cég szerint.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte a Novavax amerikai gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni oltóanyagának felülvizsgálati eljárását – közölte szerdán az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség. A közlemény szerint a laboratóriumi vizsgálatok és a klinikai tesztek kezdeti eredményei alapján az uniós ügynökség úgy döntött, hogy megindítja a gördülő felülvizsgálati eljárást (rolling review). Ez azt jelenti, hogy a tesztek adatait és eredményeit még a forgalomba hozatali engedély iránti hivatalos kérelem benyújtása előtt értékeli az ügynökség, lerövidítve ezzel a folyamatot. A Novavax még nem nyújtott be hivatalos forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet az EMA-hoz. A vakcina európai uniós forgalmazását a benyújtást követő vizsgálat eredménye alapján az EMA pozitív ajánlásával az Európai Bizottságnak kell hivatalosan engedélyeznie. Az Európai Bizottság december közepén zárta le a Novavax vállalattal a koronavírus elleni lehetséges oltóanyaga beszerzéséről folytatott megbeszéléseket, a tervezett szerződés lehetővé tenné az Európai Unió számára 100 millió adag, illetve akár további 100 millió adag oltóanyag megvásárlását. Az amerikai vállalat január végén ismertetett közleménye szerint a koronavírus eredeti változatával szemben a vakcina 95,6 százalékos, az új brit variánssal szemben 85,6 százalékos hatékonyságú lehet. A cég számítási módszertana alapján a Novavax oltóanyagának hatékonysága a vizsgálati csoport összességére vetítve 89,3 százalékos. Információk szerint a Novavax oltóanyaga azonban kevésbé hatékony a vírus dél-afrikai változatával szemben. Eddig a Pfizer/BioNTech, a Moderna és AstraZeneca vakcinái váltak elérhetővé az Európai Unió 27 tagállamában. A Szputnyik V fejlesztői január 20-án kérték az oltóanyag európai bejegyzését, a Covid-19 elleni első orosz vakcina fokozatos szakvizsgálatának folyamata februárban kezdődhet meg. 

104 millió felett a koronavírusos esetek száma a világon

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.04. 09:58

Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
A járvány halálos áldozatainak a száma majdnem 16 ezerrel nőtt egy nap alatt.
A világon 104 411 671 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 269 120, a gyógyultaké 58 021 466 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük.   Egy nappal korábban az intézet 103 866 068 fertőzöttet, 2 253 170 halottat és 57 671 339 felgyógyultat tartott nyilván. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 26 554 792 fertőzött volt eddig a napig, és 450 681-en haltak meg. Indiában 10 790 183 fertőzöttet, 154 703 halálos áldozatot és 10 480 455 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 9 339 420 fertőzöttről, 227 563 halálos áldozatról és 8 311 881 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban 3 882 972 a fertőzöttek száma, és 109 547-en haltak meg a betegségben. Oroszországban 3 858 367-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 73 497-re, a gyógyultaké pedig 3 328 696-ra emelkedett. Franciaországban 3 310 051 fertőzöttet és 77 741 halálos áldozatot regisztráltak. Spanyolországban 2 883 465 fertőzöttet és 60 370 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 2 583 790 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 89 820, és 2 059 248-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 501 079 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos közlés szerint 26 354. Németországban 2 252 504 a fertőzöttek száma, 59 776 a halottaké, 2 003 831-en meggyógyultak. Kolumbiában 2 125 622 fertőzöttet és 54 877 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 952 744 a fertőzöttek és 48 539 a halottak száma. Mexikóban 1 886 245 az igazolt vírusbetegek és 161 240 a halottak száma. Lengyelországban 1 527 016 a regisztrált fertőzöttek, 37 897 a halálos áldozatok és 1 283 698 a meggyógyultak száma. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 463 016 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 45 344-en meghaltak, 1 323 680-an pedig felgyógyultak. Iránban 1 438 286 fertőzöttet, 58 189 halálesetet és 1 229 391 gyógyultat tartanak számon. Ukrajnában 1 270 001 fertőzöttet jegyeztek fel, 24 276 a halottak száma és 1 082 144 a meggyógyultaké. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 100 226 fertőzéses esetet tartottak nyilván csütörtök reggel, valamint 4821 halálos áldozatot és 93 280 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el. 

Egyre nagyobb a vita az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése körül

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.04. 09:00

Fotó: BERND WUSTNECK / DPA / AFP
Párizs szerint le kellene állítani az North Stream 2 gázvezeték építését Alekszej Navalnij börtönbüntetésre ítélése miatt. Németországban azonban a felhívás süket fülekre talált.
Nem lesz feszültségmentes a német-francia biztonsági és védelmi tanács pénteki ülése. Párizs és Berlin között ugyanis egyre nagyobb vita alakul ki az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyében. Franciaország feketén-fehéren felszólította Berlint arra, mondja fel az oroszokkal kötött megállapodást. Biztosra vehető, hogy Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron francia elnök digitális formában tartandó tárgyalásain központi szerepet játszik majd ez a téma. Annál is inkább, mert a kérdésről a napokban szót ejtett Jean Yves Le Drian, aki szintén jelen lesz a virtuális találkozón. A francia külügyminiszter az Európai Unió és Oroszország jövőbeni kapcsolatairól is tárgyalt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel. Egyetértettek abban: Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető letartóztatása után új helyzet állt elő. Párizs eddig – egyebek mellett Lengyelországgal szemben – tartózkodott az Északi Áramlat 2 nyílt bírálatától. A vezeték mögött álló, jórészt állami tulajdonban lévő Gazprom Vlagyimir Putyin rezsimjének egyik fontos tartóoszlopa, ami még kellemetlenebbé teszi az ügyet. Abban, hogy Párizs már nem rejti véka alá a véleményét az orosz gázvezetékről, komoly szerepe van az új amerikai vezetésnek. Mert bár Donald Trump adminisztrációja szankciókkal is megfenyegette Berlint az Északi Áramlat 2 befejezése, illetve üzembe helyezése esetén, a francia adminisztráció aligha állt volna szívesen az Európában példátlanul népszerűtlen Trump mellé régi szövetségesével szemben. Nemrégiben azonban Joe Biden amerikai elnök is úgy fogalmazott, hogy ez rossz megállapodás az Európai Unió szempontjából. Ráadásul Franciaország igazságérzetét eddig is bántotta az egész projekt. 2015 augusztusában ugyanis, 18 hónapig tartó hezitálás után, Francois Hollande akkori francia elnök felmondta a Mistral helikopterhordozók Oroszországnak való szállításáról szóló szerződést. A franciák ezért korábbi vállalásukkal szemben mégsem szállítottak Moszkvának két hordozót, az addig átutalt 1,1 milliárd eurós vételárat pedig visszafizették. A megállapodás még 2011-ben született a két ország között, de a Krím annexiója, valamint Moszkvának az ukrán válságban tanúsított szerepvállalása miatt nagy nemzetközi nyomás nehezedett Párizsra, mondja fel a szerződést, hiszen ebben a helyzetben nem éppen az EU érdekeit szolgálná, ha az orosz hadipotenciált erősítené. Franciaország meg is hozta a nehéz döntést, ami igen fájdalmasan érintette az akkori francia köztársasági elnököt. Most azonban hasonló helyzetben találja magát Angela Merkel. A kancellárra már ősszel is nyomást gyakoroltak egyes német politikusok a gázvezeték kapcsán, amikor a berlini Charité kórházban gyógykezelték a novicsokkal megmérgezett Navalnijt. Először Heiko Maas külügyminiszter követelt ellenlépéseket Moszkvával szemben. Merkel akkor nem is zárta ki a lehetőségét annak, hogy Berlin elrendeli a gázvezeték építésének befagyasztását. Hamar kiderült azonban, hogy a kérdést illetően nagyon megosztott a nagykoalíció mindkét pártja, a CDU/CSU és az SPD is. Norbert Walter-Borjans, a szociáldemokraták társelnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket nem zárta ki ugyan, de nem támogatta a gázvezeték építésének leállítását. Mint a Spiegelnek elmondta, ez olyan, mint egy híd, amiből már csak az utolsó kő hiányzik. Többen már akkor figyelmeztettek arra: az Északi Áramlat 2 befagyasztása mind pénzügyi, mind jogi szempontból nehézkes lenne. A gázvezetékből ugyanis – két nyomvonalon - már 2460 kilométernyi szakasz készült el. A működéshez már minden érintett ország megadta a szükséges engedélyeket. Szakértők pedig figyelmeztetnek arra, egy építési stoppal a német kormány épp a Bundestag által elfogadott törvényt sértene meg. Másrészt ebben az esetben Németországnak súlyos kártérítést kellene fizetnie. A beruházás költségei elérik a 10 milliárd eurót, amit felerészt az orosz gázóriás, a Gazprom finanszíroz, a fennmaradó összeget pedig egy sor nyugati cég. Ezeket a legkevésbé sem érdekli, hogy Navalnij sorsa milyen erkölcsi kérdéseket vet fel, s mindenáron ragaszkodnának a kártérítéshez. A német kereszténydemokraták elnökválasztása sem úgy alakult, ahogy a gázvezeték befagyasztását követelők remélték: azt az Armin Laschetet választották meg a CDU elnökének, aki mindig nagyon visszafogott, ha Oroszország bírálatáról van szó, ráadásul kifejezetten ellenezte is az Északi Áramlat 2 projektjének befagyasztását. Az Európai Unió már a Krím Oroszország általi elfoglalása után szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, a büntetőintézkedéseket aztán tavaly októberben, Navalnij megmérgezése miatt terjesztették ki. Bár kizárt, hogy az EU bármiféle lépést tegyen Németország beleegyezése nélkül Oroszországgal szemben, de mind több fővárosban követelhetik Berlintől a gázvezeték építésének befagyasztását. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter rámutatott, nem elegendőek az érvényben lévő Moszkva elleni szankciók. Az  Északi Áramlat 2-vel szembeni egyelőre óvatos francia diplomáciai offenzívát aligha koronázza siker. Párizs felhívását feltűnően hűvösen fogadta Berlin. A német külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy múlt hétfőn, az uniós külügyminiszterek ülésén a diplomácia vezetője, Heiko Maas nyitottnak mutatkozott a „személyeket érintő” uniós szankciók kiterjesztésére, de – amint megjegyezte – az Északi Áramlat 2 gazdasági projekt, amelyet „nem közvetlenül a német szövetségi kormány irányít és más európai országok vállalatai is érintettek benne”. A berlini kormányszóvivő azt közölte, a kormány álláspontja nem változott, de készek "új szankciók" meghozatalára. A szociáldemokrata Olaf Scholz német szövetségi pénzügyminiszter a napokban szintén úgy foglalt állást: megépítik a vezetéket. Kínos volt a szociáldemokratáknak, amikor kiderült: Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia miniszterelnöke olyan környezetvédelmi alapítványban vállalt vezető szerepet, amelyet épp az Északi Áramlat 2 finanszíroz. Természetesen a berlini politikusok is tudják, hogy Putyin nem demokrata, de az orosz tőke számukra így is csábító. Változás nem is várható a német irányvonalban, legfeljebb csak akkor, ha a szeptemberi német parlamenti választás után a Zöldek bekerülnek az új kormányba, amire jó esély is van. A környezetvédők ugyanis hevesen követelik a gázvezeték megépítésének felfüggesztését. Persze látott már olyat a világ, hogy egy párt mást mondott ellenzékben és mást a kormányban.