Előfizetés

Visszavonul Berki Krisztián olimpiai bajnok

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.04. 13:08

Fotó: Népszava
Mostantól ő tölti be a szövetség tavaly decemberben létrehozott sportigazgatói posztját.
Berki Krisztián olimpiai, háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok tornász bejelentette visszavonulását a magyar szövetség (MATSZ) csütörtöki online sajtótájékoztatóján. A 35 éves sportoló az évek óta tartó vállsérülésével indokolta döntését, amelyet tavaly decemberben hozott meg. Magyar Zoltán, a MATSZ elnöke bejelentette, hogy 
mostantól Berki tölti be a szövetség tavaly decemberben létrehozott sportigazgatói posztját.

Berki a KSI SE versenyzőjeként 2002-ben nyerte első felnőtt magyar bajnoki aranyérmét, a junior Európa-bajnokságon pedig második lett lólengésben. Addig hat szeren tornázott, de egy bokasérülés miatt lólengés-specialista lett. Első sikereit 2004-ben érte el a felnőtt nemzetközi mezőnyben: Rio de Janeiróban világkupa-versenyt nyert, a ljubljanai Európa-bajnokságon pedig bronzérmes lett. Legutóbb a 2017-es kolozsvári kontinensviadalon állt rajthoz, ahol ezüstérmet szerzett, ám ezt követően megsérült a válla, amit eddig öt alkalommal kellett megoperálni.  Magyar Zoltán és Sivadó János után ő a harmadik magyar tornász, akiről a nemzetközi szövetség tornaelemet nevezett el – 2016-ban – lólengésben. Berki felidézte, minden vágya az volt, hogy egy versenyen búcsúzhasson el a közönségtől és a pályafutásától, de a válla nem bírja tovább a terhelést.  
– Nagyon sokszor elmentünk a maximumig, vagy még azon is túl, hiszen a vállam lassan két éve olyan állapotban van, hogy az orvosok is azt mondták, hogy nem fogom tudni terhelni. A civil életben tökéletesen elvagyok vele, de az élsportra már nem alkalmas. Hosszú időbe telt, hogy ezt elfogadjam

– nyilatkozta.

Berki a 2017-es kolozsvári Európa-bajnokságon
Fotó: Catalin Soare / AFP
Berki leszögezte, nincs miért panaszkodnia, nem lehet benne szomorúság, a jövőben pedig más szerepkörben szeretné segíteni a tornasportot. Ennek érdekében tavaly diplomát szerzett a Debreceni Egyetem sportszervezés szakán. Pályafutása csúcsának a 2012-es londoni olimpiát nevezte, ahol aranyérmet nyert, de megemlítette, hogy a szívéhez legközelebb a 2005-ös debreceni Európa-bajnokság áll. Elárulta, 15 éves korában fogalmazódott meg benne először, hogy olimpiai bajnok akar lenni, de a sajtótájékoztatón felidézte, hogy a 2008-as pekingi, a 2016-os Rio de Janeiró-i, és az idén nyárra halasztott tokiói ötkarikás játékokra sem jutott ki. Kovács István – aki 1993 óta volt Berki edzője – úgy fogalmazott, versenyzője nagyon nyugodt volt és nagyon fegyelmezetten betartotta az edzői utasításokat, megbízott benne, és amit mondott neki, azt mindig megpróbálta megcsinálni, ez volt a sikerei titka. Magyar Zoltán elmondta, biztos benne, hogy Berki sportigazgatóként nagyon sokat tud segíteni a szövetségben, és a neve, illetve a hozzáállása nagyot fog lendíteni a magyar tornasporton.
– Abban is biztos vagyok, hogy mindannyiunk számára nagyon előnyös lesz a fiatalsága, a motiváltsága és a tudása. Ez a státusz nagyon összetett. Van egy munkaköri leírása, de már mondtam Krisztiánnak, hogy ennél sokkal többet kell csinálnia

– fogalmazott a MATSZ elnöke.

Berki erre úgy reagált, hogy új pályafutás kezdődik számára, ami talán még több kihívást tartogat, mint a sportolói karrierje, hiszen az összes szakágra rá kell látnia.  – Nagyon várom a közös munkát és a feladatokat, hiszen sokszor elmondtam, hogy szeretnék a sportág közelében maradni. Továbbra is mindent megteszek, hogy a magyar tornasport a megérdemelt helyén legyen – nyilatkozta.

Klubvilágbajnokság: Lecsökkent létszám a nagy reform előtt

Korom Milán
Publikálás dátuma
2021.02.04. 11:00

Fotó: KARIM JAAFAR / AFP
Minden bizonnyal utoljára rendezik meg ebben a formátumban a labdarúgó tornát, amelyen legközelebb már 24 csapat vesz majd részt.
Katarban decemberben kellett volna megrendezni a 2020-as labdarúgó-klubvilágbajnokságot, ám azt a koronavírus-járvány miatt januárra halasztották. A rendhagyó módon csak hat részvevős torna csütörtökön veszi kezdetét a mexikói UANL és a dél-koreai Ulszan Hyundai elődöntőbe jutásért kiírt mérkőzésével. A klubvilágbajnokságon a hat kontinens legrangosabb klubsorozatának győztese, valamint a házigazda szerepel, ugyanakkor a mostani viadalon a szokottnál eggyel kevesebb mérkőzést rendeznek, mivel Óceánia képviseletében az Auckland City az új-zélandi karanténszabályok visszalépett – így a házigazdaként résztevő al-Duhail elleni selejtező elmaradt. A hét találkozót az Ahmed bin Ali Stadionban és az Education City Stadionban játsszák le, mindkettő a jövő évi világbajnokság egyik helyszíne. A klubvilágbajnokság két nagy esélyese, a Bajnokok Ligája-győztes Bayern München és a Libertadores Kupa-címvédő Palmeiras kiemeltként csak a vasárnapi és hétfői elődöntőben lép pályára a tornán, amely nagy reformok előtt áll. Ennek hátterében elsősorban pénzügyi megfontolások állhatnak, ugyanakkor az sem mellékes, hogy elmúlt években nyomasztó az európai résztvevők fölénye: az előző hét kiírást egyaránt a BL-győztes nyerte, ahogy az elmúlt 13 alkalomból 12-szer. A klub-vb 2005-ben váltotta fel a klub világkupát, amelyen kizárólag Európa és Dél-Amerika legjobb együttese csapott össze. A megváltozott rendszer ellenére továbbra is kizárólag Dél-Amerikából és Európából került ki a győztes, olyan is csak négyszer - 2010-ben, 2013-ban, 2016-ban és 2018-ban - fordult elő a kongói Mazembe, a marokkói Raja Casablanca, a japán Kashima Antlers és az egyesült arab emírségekbeli al-Ain révén, hogy más kontinenst képviselő csapat került fináléba. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) ismét a sorozat megreformálása mellett döntött, amely átveszi a megszűnő Konföderációs Kupa helyét, és az eddigi éves rendezés helyett négyévente, a világbajnokságok előtti évben rendeznék meg, a vb-k főpróbájaként. A 24 csapatos tornán Európát nyolc együttes: a Bajnokok Ligája és az Európa-liga legutóbbi négy, a klubvilágbajnokságot megelőző kiírásának győztese fogja képviselni. Címvédés esetén pedig ranglista alapján dől el, mely csapatokkal töltik fel a fennmaradó helyeket. Afrikából, Ázsiából és Észak-Amerikából egyaránt három, míg a Dél-Amerikából hat csapat kvalifikálja magát a tornára. A klubvilágbajnokság reformja nagy felháborodást keltett az európai sztárcsapatok körében, ugyanis a nyári torna meggátolná a játékosok megfelelő regenerálódását a fárasztó szezont követően. Az első 24 résztvevős viadalnak idén nyáron Kína adott volna otthont, azonban az elhalasztott Európa-bajnokság és az olimpia miatt erre 2021-ben erre nem kerülhet sor, az új időpontról pedig még nem született döntés. Az új formátum minden bizonnyal annak apropóján született meg, hogy 2018-ben egy befektetőcsoport 25 milliárd dolláros ajánlatot tett a klubvilágbajnokság megvásárlására – írta meg a The New York Times című amerikai lap. Ez az üzlet nem köttetett meg, ugyanakkor valamilyen formában egyezség születhetett. Már csak azért is, mert az új formátum jóval nagyobb pénzdíjat biztosítana a résztvevők számára. Míg legutóbb a győztes 5 millió dollárt tehetett zsebre, addig a jövőben a részvételért járna 40-50 millió. A Financial Times című brit nemzetközi, gazdasággal és pénzüggyel foglalkozó napilap szerint a japán Softbank nevű konzorcium és szaúdi pénzemberek állnak a támogatás mögött. A befektetők 25 milliárdos ajánlatának részét képezte egy jelenleg még nem létező sorozat létrehozása is, amely az európai Nemzetek Ligája mintájára egy hasonló világtorna lenne – ennek létrejöttéről azonban azóta nincsenek hitelt érdemlő információk. 

Nem lesznek üresek a lelátók

A stadionok befogadóképességének 30 százalékát foglalhatják el a szurkolók, akiket három kategóriába sorolnak. Az elsőbe azok tartoznak, akik már mindkét oltást megkapták a koronavírus ellen, ők ugyanúgy teszt nélkül bemehetnek, mint a második kategóriába tartozók, akik október elseje után betegedtek meg és felépültek. A „harmadik kategóriásoknak” minden mérkőzés előtt legfeljebb 72 órával PCR- vagy antigén-teszten kell átesniük, és csak negatív eredménnyel léphetnek be a stadionba.

Péntekre halasztották a sorsolást, hétfőn kezdődik az Australian Open

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.04. 08:52

Fotó: PATRICK HAMILTON/BELGA / AFP
Csütörtökön befejezik az 520, újra karanténba került résztvevő tesztelését.
Koronavírus-fertőzés után elrendelt tesztelések miatt csütörtökről péntekre halasztották a hétfőn rajtoló ausztrál nyílt teniszbajnokság sorsolását. A szervezők bejelentették, hogy a melbourne-i egészségügyi tisztviselők csütörtökön befejezik az 520 játékos, stábtag és hivatalos személy tesztelését, miután szerdán pozitív lett egy szállodai alkalmazott koronavírustesztje. Az érintettek addig karanténban maradnak. A jelenleg zajló hat Melbourne Park-i felvezető torna csütörtöki versenynapját törölték. Craig Tiley versenyigazgató hangsúlyozta: a terveknek megfelelően hétfőn megkezdődik az Australian Open, ebben teljesen biztosak. Az év első Grand Slam-tornáján három magyar szerepel: Fucsovics Márton, Balázs Attila és a párosban címvédő Babos Tímea. Utóbbi azonban nem Kristina Mladenoviccsal indul, mivel a francia játékos lábsérülésére hivatkozva visszalépett. A magyar teniszezőnek így másik partnert kell találnia a pároshoz.