Előfizetés

Orbán Viktor: Március 15-re minden 60 évnél idősebb embert beoltunk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.05. 08:54

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A kormányfő szerint az orosz és a kínai vakcinákkal jóval a nyár előtt véget érhetnek a korlátozások, de most inkább romlanak a járványügyi adatok.
Amennyiben Magyarországon lesz engedélyezett orosz és kínai vakcina is, akkor akár jóval a nyár előtt is véget érhetnek a koronavírus-járvány miatti korlátozások, ám ha az Európai Unió vakcinabeszerzései alapján, a jelenlegi ütemben megy az oltás, a legkorábban a nyár végére, ősz elejére lehet vége – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában. A kormányfő az Operatív Törzs üléséről érkezve a legfrissebb járványügyi adatok alapján rossz hírekkel szolgált a hallgatóinak:
„Péntekre 1576 új fertőzöttet találtak, meghalt 98 ember, 3638 beteget kórházban ápolnak, közülük 302-en pedig lélegeztetőgépen vannak. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 4 napban megállt a helyzet javulása, stagnálás, sőt némi romlás tapasztalható.”

Ugyanakkor Orbán Viktor leszögezte:  Magyarországon 264 530 ezer ember már megkapta az oltást, sőt 92 ezren már a második adagot is. – Fordulópont állt be a járványhelyzetben: „mi támadunk, a vírus védekezik – mondta, s azt ígérte: 
„Március 15-re minden 60 év fölötti, regisztrált magyar állampolgár legalább egyszer be lesz oltva. Ha a kínai vakcinával is tudunk oltani, akkor áprilisra a beoltottak és a hat hónapnál nem régebben fertőzöttek – tehát a védett személyek – száma meg fogja haladni a kétmilliót.”

  A miniszterelnök azt is kijelentette:  
„A jövő héten már orosz vakcinával is oltunk, a kínait még vizsgálni kell.”

A hazánkban is nagy vitát kiváltó, a szakembereket is megosztó, keletről érkező oltóanyagokkal kapcsolatban a kormányfő azt is megjegyezte, hogy „Szerbiában jó tapasztalatok vannak mindkettőnél”, s ezt szerinte az ottani magyarok is megerősítik. A Kossuth Rádió riportere kérdezés helyett szinte Orbán Viktor szájába adta, hogyan kell szapulni az ellenzéket: Hadházy Ákost – nevének említése nélkül –, mint az engedélyező hatóság hitelességét megkérdőjelező, az intézetet a magyarok megfertőzésével vádoló független képviselőt emlegette és idesorolta a DK-t, mint pártot is. Erre a kormányfő úgy reagált:
„A világban van egy csata, gyógyszergyártók csatája is zajlik. A három vakcina, az amerikai, az orosz és kínai gyártói egymással is vetélkednek. Ezt mi, potenciális betegek nem értjük, ez nekünk ellenszenves. Pontosan tudom, melyik magyar képviselő kinek az érdekeit képviseli…”

A gondolatot továbbfűzve, az ellenzéket egységesen baloldalnak nevezve, azt állította, hogy úgy akarnak a jelenlegi kormány helyére „beülni”, hogy ha nem működik a kormányzat, nem sikerül megállítani a járványt, fellendíteni a gazdaságot.
„Ez elfogadhatatlan! A baloldal, az ellenzék emberiességi szempontból túl messzire ment, átlépett egy határt”

– fogalmazott.

Ismét megkapta a magét „Brüsszel” is, ahol a „bürokraták” miatt halad lassan a vakcinabeszerzés, de nekünk, magyaroknak és más népeknek az „élet számít és nem a pénz”. Orbán Viktor a csütörtökön bejelentett újabb nemzeti konzultációval kapcsolatban azt mondta, hogy érzi az emberek sürgetését, és megérti a vendéglátósokat is, akik mielőbb nyitni szeretnének, hogy mindenki visszakapja a régi, „polgári” életét. 
„Édesanyám is mondta nekem, végre csináljak már valamit”

– támasztotta alá, hogy milyen jó ismerője a népléleknek.

Mindezzel magyarázta, hogy miért indítják el az online konzultációt, és szerinte hasznos volt a tavaly nyári is, amikor az emberek a munkahelyek, az óvodák, bölcsődék és általános iskolák bezárását kibírhatatlannak tartották. – Azt, hogy a védekezés sikeres volt, mutatja: 2020 decemberében kicsivel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A hangsúly továbbra is a munkán és nem a segélyen van. Április elején meghozzuk a gazdaságvédelmi döntéseket, a felsőfokú oktatásra 1500-2000 milliárd forintot fordítunk, július elején pedig döntünk a teljes magyar energiarendszer kiépítéséről, egy teljesen új agrár- és vidékfejlesztési programról, és októberre, novemberre minden program el lesz indítva – magyarázta Orbán Viktor. Hozzáfűzte még:
„A válságkezelés nem néz ki rosszul, messze az élvonalban vagyunk, visszaesés tekintetében az osztrákok messze mögöttünk vannak, kicsivel a németek is, és hamarosan a cseheket is utolérjük.”

Miközben a miniszterelnök az elmúlt héten többször is tüntető vendéglátósoknak megígérte, hogy februárban minden bértámogatást előlegben, utólagos elszámolással kézhez vehetnek majd, hosszú távú víziót is vázolt a magyaroknak. Azzal a felütéssel kezdte, hogy szerinte 2010-hez képest nagy eredményeket ért el Magyarország „az öntudatra ébredés és az önbecsülés” terén: 
„Több a házasság, több a gyermek, a szépen nevelt gyermek, és a családokon keresztül lehet látni, hogy jobb állapotban van a nemzetünk, mint tíz éve. (…) Én nem választási ciklusokban, hanem nemzedékekben gondolkodom. Ezért folytatjuk a családok támogatását, és a cigány honfitársainknak is fontos, hogy a támogatást munka után kapják. Eddigi intézkedéseink nyomán 115 ezerrel több gyerek született meg.”

Orbán és felesége szexuális hajlamaiktól függetlenül szeretnék gyermekeiket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.05. 08:34

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A Der Stern című német hetilap interjút közölt Orbán Viktorral, amit az MTI csütörtökön szemlézett, de a miniszterelnök.hu-ra feltöltött eredeti szöveg még számos érdekességgel szolgál.
Az MTI szemléjéből nem derült ki, hogy a magyar kormányfőt nemcsak úgy általában kérdezték arról, milyen értékeket képvisel politikusként, hanem arra is kíváncsiak voltak, apaként mit tenne, ha az iszlám befolyás térnyerése, a szexuális kisebbségek elleni harca esetleg saját gyermekeit is érintené. Orbán Viktor a német újságírók kérdésére, mi lenne, ha valamelyik gyermeke bevallaná neki, hogy homoszexuális, őszintén felelt.  
"Nagy próbatétel lenne, de ettől eddig a Jóisten megkímélt. A feleségem és én a gyermekeinket természetesen mindig szeretnénk, a hajlamaiktól teljesen függetlenül."

Ha homoszexuális gyereke örökbe akarna fogadni, Lévai Anikóval elgondolkodnának, hogyan tudnak segíteni neki.  "Keresztények vagyunk, és minden Istennél van: az ítélet, a büntetés és a kegyelem is."  Ugyanakkor egyértelművé tette,
ez nem befolyásolná politikáját, esküt tett az alkotmányra, amiben immár az áll, hogy a család nőből és férfiból áll.

Amikor a kormányfőt a vallásszabadság kapcsán arról kérdezik, az iszlám befolyás térnyerését ellenző politikusként mi lenne, ha egyik lánya a muszlim barátjával állna elé, azt feleli, gyermekeit úgy nevelte, hogy életük fontos döntéseit maguk hozzák. Próbálta olyan tudással felvértezni őket, hogy képesek legyenek meghozni a számukra megfelelő döntéseket.  
Valószínűleg még azt is megkérdezném: jól megfontoltad? És amennyiben a válasz »igen«, azzal véget is érne az én feladatom. A szülők nem élhetik a gyermekeik életét. Valószínűleg azt gondolnám magamban, hogy a Jóisten hozta a döntést. Az ember attól függetlenül szereti a gyerekeit, hogy azok milyen utat választanak maguknak.

A kisebbségeket, mint a homoszexuálisokat megjelentető Meseország mindenkié című gyerekkönyv "ledarálását" követően Orbán úgy nyilvánult meg: „Hagyják békén a gyermekeinket!” Mit akar Ön ezzel mondani? - tette fel a kérdést a lap. "A gyermekek felvilágosítása a szülők feladata; az óvodákban és az alsó tagozatos osztályokban lévő gyermekeket nem szabad szexuális propagandának kitenni, azért, hogy a gyerekek szabadon és beavatkozás nélkül fejlődhessenek, és bontakozhasson ki saját önazonosságuk és szexuális identitásuk." Az interjú felvezetőjében a Der Stern újságírói azzal helyezték képbe német olvasóikat, hogy leírták, Orbán Viktor egy olyan helyről kormányoz, ahol egykor királyok ültek a trónon. Felidézték az I. világháború előtt ábrázoló földgömbjét, amellyel szerintük a magyar miniszterelnök mindenkinek azt üzeni: nézzétek, kik vagyunk mi valójában, illetve azt is, hogy a beszélgetésre 1 órát kaptak mert utána kezdődött a kormányülés, mégis 3 órás lett. Orbán nevetve mondta: ő a miniszterelnök. Ha késik, megvárják.
Kapcsolódó
Orbán: Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról

Szépkor helyett csak kiszolgáltatottság jut

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.05. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Egyre csökken Európa munkaképes korú lakossága, ráadásul az időskor nem jelent feltétlenül boldog nyugdíjaséveket, hazánkban biztosan nem.
Amikor hátrányos megkülönböztetésről beszélünk, nem feltétlenül a társadalom egyik legszélesebb réteget, a 65 év felettiek jutnak eszünkbe, pedig jelentős többségük egyre inkább szenved a mellőzéstől. A járvány miatt elrendelt szigorítások ennek a korosztálynak az életét is megváltoztatták, ahogy Talyigás Katalin szociológus nemrég lapunknak elmondta: „a félelem és a bizonytalanság érzése lett úrrá az időseken, a magárahagyottság, a kiszolgáltatottság és az elesettség, amit nagyon erőteljesen megtapasztaltunk”. A mostani helyzet ráirányította a figyelmet az egészségügyi és a szociális ellátás megoldatlanságaira, a nyugdíjrendszerek hibáira, a digitális korlátokra, de még a közlekedésszervezés hiányosságaira, a vidék elszigeteltségére is. 
Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság épp a napokban tette nyilvánossá a kontinens lakosságának öregedéséről szóló Zöld Könyvet, amelyben arra keresi a választ, hogyan lehet erősíteni a nemzedékek közötti szolidaritást, a társadalmi felelősségvállalást. A tanulmány bevezetője szerint politikai vitát szeretnének generálni az idősödés kihívásairól, a megoldásokról, hogy segítsék a tagállamokat saját válaszaik kidolgozásában. Az egyik legfontosabb megállapításuk ezzel kapcsolatban, hogy a mindenki által vágyott egészséges és aktív időskor, valamint az időskori elbutulás ellenszereként számon tartott egész életen át tartó tanulás nem üres szlogen, és megvalósításuk nem csak az egyén döntésein múlik. Akkor érhetők el, ha kisgyermekkortól esélyt kapunk az aktív időskorra. Amikor tehát arról beszélünk, hogy nálunk 12 százalékos a korai iskolaelhagyók aránya – a roma fiatalok körében pedig 63 százalékos –, akkor azt is kimondhatjuk, hogy ezek a fiatalok egész életükben vesztesek lesznek, kevés pénzért rossz munkát fognak végezni, korán öregszenek és sok betegséggel küzdenek majd. Idős korukban pedig kevés nyugdíjból élnek és biztosan szociális segítségre szorulnak. Mindent összevetve sokkal többe kerülnek majd az államnak, mint ha most esélyt kapnának a tanulásra.
Az Európai Unió munkaképes korú lakossága egy évtizede csökken – mutat rá a bizottsági dokumentum -, mégis 50 éves kor fölött szinte minden országban megnő a tartós munkanélküliség kockázata. Nálunk 2019-ben ugyan kevesebb mint 30 ezer 50 év feletti regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, de a munka és ellátás nélkül élők száma nem ismert. Azt azonban még a kormányközeli Nézőpont Intézet tavaly októberben készített időskutatása is elismerte, hogy a 65 év fölöttiek „nyugdíja nem vagy csak szűkös körülmények között biztosítja a megélhetést”, de rossz egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy még a nyugdíj mellett is munkát vállaljanak. A KSH adatai szerint 2019-ben csak kevéssel több mint 76 ezer 65 éves kort már betöltött ember dolgozott Magyarországon. Megoldás lehet az uniós szakértők szerint az aktivitás megtartásában egy vállalkozás indítása, bár aki ezt korábban nem próbálta, nehezen szánja rá magát erre a feladatra néhány évvel a nyugdíjkorhatár előtt. Hasonló állapotkonzerváló vagy javító lehet az önkéntesség. Ahhoz pedig, hogy csökkenjen az idősek kiszolgáltatottsága, tisztes nyugdíjakra lenne szükség, de többségük – a 65 év felettiek 2 milliós táborából 1 millió 945 ezer idős ember – a tavalyi nettó 265 ezer forintos átlagbérnél kevesebb pénzt kap havonta, 1,2 millióan pedig 140 ezernél is kevesebből próbálnak megélni. Nem véletlen, hogy információink szerint a hét idősszervezetet tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) tagjai szakértőkkel egy új, igazságosabb nyugdíjrendszer javaslatán dolgoznak.

Súlyos ellátási hiányosságok

Ahogy az unió valamennyi tagállamában, Magyarországon is fokozatosan nő az idős népesség aránya: 1990-ben a lakosság 13,2 százaléka volt 65 évesnél idősebb, becslések szerint 2050-re már 29,4 százalékos lesz ez az arány, s az idős korosztályban jelentősen megnő a 80 év fölöttiek aránya. Közben tovább csökken a népesség, vagyis egyre kevesebben lesznek, akik az idősek szükségleteit képesek ellátni, veszélyben a nyugdíjrendszer. Tavaly év végén a NYUSZET felkérésére Rauh Edit szociálpolitikus készített egy helyzetjelentést. Az egykori szakállamtitkár kiemelte, hogy nálunk 60 év fölött már 80 százalékos a krónikus betegségek megjelenésének gyakorisága. Pontos hazai adat ugyan nincs, de a nemzetközi minták alapján valószínűsíthető, hogy a 65 év felettiek 60-70 százaléka már több egészségügyi bajjal is küzd, 80 év felett ennek esélye 75-80 százalékos. Ezzel párhuzamosan nagyon magas azok aránya, akiknek az önellátás gondot okoz: a 65 év felettiek majdnem 57 százaléka, 900 ezer ember szorul valamilyen segítségre. Ennek ellenére a kormány nem hajlandó emelni a bentlakásos intézmények számát, pedig idősotthonba ma csak a korosztály 3 százaléka jut be. Bár részletes magyarországi felmérés nincs, nemzetközi minták alapján a szakemberek úgy számolnak, hogy csak minden ötödik demenst diagnosztizálják és gondozzák idehaza. Jelenleg világszerte 130-150 millió embert érint a demencia, 2050-re pedig megháromszorozódik ez a szám. A megoldás keresése az egész társadalom ügye, nem csak a szakembereké, eredményt pedig csak akkor tudunk felmutatni, ha összehangoljuk a meglévő egészségügyi és szociális szolgáltatásokat – hangsúlyozta értékelésében Rauh Edit. Az EU-s politikai vitairat kitér még az akadálymentesítésre és a vidékfejlesztés kérdéseire is mondván: az orvos, iskola, üzletek, bankok nélkül maradt leszakadó térségekben megnő az idős emberek kiszolgáltatottsága. Ezen pedig csak új szemlélettel, például digitális, mobil megoldásokkal lehet segíteni – fogalmaznak a szerzők, akik január 27-től számítva 12 hétig várják a véleményeket az idősödésről szóló vitaanyaghoz. 

A minőségi időskor feltételei

A rendszerváltás után bekövetkezett társadalmi folyamatok mára nyilvánvalóvá tették, hogy a korábbi évtizedekben kialakult nyugdíj- és időspolitikai rendszer egyre nehezebben tartható fenn, az idősek egy része emberhez méltatlan körülmények közé került – olvasható abban a javaslatcsomagban, amit a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) társadalompolitikai szakértője küldött meg a Népszavának. Köteles Lajos szerint az „aktuális pártpolitikai érdekektől vezérelt, vagy a gazdaság pillanatnyi állapotából kiinduló reform-elképzelések nem felelnek meg sem a nyugdíjasoknak, sem a társadalom más csoportjainak. Lépni kell, mert egy-két évtized múlva a fennálló rendszer működése végképpen ellehetetlenül, ami a jelenlegi fiatal és aktív korú generációk időskori biztonságát is kétségessé teszi”. Korábbi kutatásai alapján is azt hangsúlyozza a szakember, hogy átfogó társadalmi-gazdasági paradigmaváltásra van szükség az időspolitikában. Magyarországnak az elmúlt 30 évben nem sikerült felzárkóznia a fejlett világhoz, a sikertelenség fő oka az kormányzás alacsony minősége, a demokrácia és a közmegegyezés elsorvadása – hangzik a tanulmány szerzőjének összegzése. A szakember úgy látja, ha a sikeres országok közé akarunk kerülni, akkor egy új, magas életminőséget biztosító demokráciát kell teremteni. A NYOSZ szakértője kiemelte, az átfogó stratégiaalkotás egyik legfontosabb része, az első lépések egyike egy szegénységellenes alkotmánymódosítás kellene legyen, amely garantálná az állami szociális ellátási minimum visszaállítását, a szociális biztonság alapjoggá minősítését, rögzítené az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és a nyugdíjba vonulás felső korhatárát. Köteles Lajos szerint cél a minőségi időskor komplex feltételeinek megteremtése, ennek elérése érdekében pedig meghatározná az állami támogatások kötelező minimumát, fenntartható és humánus nyugdíjrendszert hozna létre, visszaállítaná a nyugdíj alkotmányos védelmét, kidolgozná a nyugdíjemelés igazságosabb rendszerét, visszahozná a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét. Továbbá integrált és differenciált idősügyi ellátó rendszert hozna létre, az időskori egészségvédelmet pedig nemzeti prioritássá nyilvánítaná. A NYOSZ tagjai számára készített dokumentumot azzal zárja a szerző: „nem kergetünk álmokat, nem gondoljuk, hogy mindez egyik napról a másikra megvalósítható. Inkább világító toronyhoz hasonlítható, amely jelzi a hajóknak, merre kell menniük, hogy épségben maradjanak”. Az utóbbi időben több ilyen dokumentum is született az idős-szervezetek megrendelésére, ami jelzi az elégedetlenséget az állam időspolitikájával szemben.