„Amerika visszatért! A diplomácia visszatért!” – jelentette ki a washingtoni külügyminisztériumban tartott beszédében Joe Biden. A szenátorként és alelnökként hosszú külpolitikai tapasztalatot szerzett elnök szerint elmúltak azok az idők, amikor az Egyesült Államok meghunyászkodott Oroszország agresszív akciói előtt és többé nem fogja hagyni, hogy Moszkva beavatkozzon a demokratikus választási folyamatba, illetve behatoljon a számítógépes hálózatokba. Mint mondta, erről első, telefonos tárgyalásuk során nyíltan beszélt Vlagyimir Putyin elnökkel.
Kínáról Biden viszonylag keveset mondott, de hangsúlyozta, hogy helyre akarja állítani az Egyesült Államok korábbi szövetségesi rendszereit. Az új amerikai külpolitika már nem támogatja Szaúd-Arábia közvetve Irán ellen irányuló jemeni háborúját, mert az humanitárius és stratégiai értelemben is katasztrofális következményekkel járt. „Ennek a háborúnak véget kell vetni” – mondta Biden. Az új kormányzat a Németországban állomásozó amerikai csapatok csökkentésére irányuló korábbi tervet is visszavonja.
Biden formálisan a frissen belépő 165 fiatal diplomata kedvéért kereste fel a külügyminisztériumot, amelynek mintegy 70 ezer alkalmazottját erősen megviselte az elmúlt négy év. Az elnök most azt ígérte, hogy „védeni fogja a hátukat”. Egyszer sem nevezte néven az elődjét, de félreérthetetlen volt, miért hangsúlyozza, hogy „a demokrácia egészségéhez elengedhetetlen a szabad sajtó”. Trump alatt a külügy csöndben elfektette a kelet-európai független sajtó támogatására szánt 700 ezer dolláros tervet.
A változó washingtoni széljárás másik jeleként a szenátus pénteken hajnalban megszavazta Biden 1900 milliárd dolláros, a járvány leküzdésére, a lakosság és a vállalkozások kárainak enyhítésére, a gazdaság beindítására irányuló intézkedéseinek gyorsított eljárásban való tárgyalását. A republikánus ellenzék oldaláról senki sem támogatta a javaslatot, így 50:50 arányú egyensúly alakult ki, reggel fél 6-kor végül Kamala Harris alelnök szavazata döntött. Mindez azt jelenti, hogy adott esetben a végszavazásnál is hasonló lehet az eredmény.
Donald Trump ügyvédei jelezték, hogy a bukott elnök nem kíván tanúskodni az ellene irányuló impeachment eljárás kedden induló második, szenátusi szakaszában. Ezt a lehetőséget egyelőre csak a demokrata párti „impeachment menedzserek” kínálták fel neki, de később előfordulhat, hogy kötelező idézést kap. Az AP megrendelésére készült friss felmérés szerint az amerikaiak 47 százaléka véli úgy, hogy a szenátusnak el kell ítélnie Trumpot, 40 százalék támogatja a felmentését, 12 százalék nem tud dönteni.
2.7 milliárd dolláros rágalmazási és kártérítési pert indított a FoxNews televízió, több műsorvezető, illetve a Trump mellett érvelő Rudy Giuliani és Sidney Powell ügyvédek ellen a választási számítógépes rendszereket gyártó Smartmatic vállalat. A cég szerint a róluk terjesztett valótlanságok már a vállalkozás puszta létét fenyegetik. A rivális CNN-nél nem kis kárörömmel jegyezték meg, hogy a gigászi összegű fenyegetés véget vethet a trumpista tévés személyiségek eddigi felelőtlen hazudozásának.
