Előfizetés

A junta levágta Mianmart a világhálóról - több ezren tüntettek

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.06. 16:27

Fotó: YE AUNG THU / AFP
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala is felszólította a junta vezetőit, hogy állítsák helyre a kommunikációs szolgáltatásokat
A mianmari junta az egész internetet lezárta szombaton az országban, míg előző nap még csak a közösségi médiát nem lehetett használni. Újabb, több ezres tüntetés volt napközben a legnagyobb városban, Rangunban a hadsereg hatalomátvétele miatt és az országot eddig ténylegesen vezető, most már őrizetben tartott Aung Szan Szú Kjí szabadon engedéséért.

- írja az MTI.

Az állami média híre szerint estére Rangunban fesztivál hangulat alakult ki. Egy többezer fős tömeg tartott a városháza pompás épülete felé, amelyben a városi önkormányzat székel. Az emberek énekeltek táncoltak, kürtöltek. Sok autós is szinte folyamatosan nyomta a dudát a Reuters hírügynökség tudósítása szerint. Az internetes és mobilszolgáltatók utasítást kaptak csütörtökön a puccsista kormánytól, hogy blokkolják a Facebookot, majd pénteken hogy a Twittert és az Instagramot is, "további rendelkezésig". 
Ennek ellenére a virtuális magánhálózatokon meg tudtak szerveződni az újabb tüntetések, ezért a katonai vezetés az egész internetet - a vezetékes és a mobilhálózatot is - lezárta az országban a NetBlocks Internet Observatory nevű megfigyelőcsoport szerint.

A Facebook közölte szombaton, hogy aggasztó az internet - ezen belül a közösségi médiumok - teljes zárlata, mert a mianmariaknak most "nagy szüksége van arra, hogy kapcsolatba tudjanak lépni hozzátartozóikkal". Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala is felszólította a junta vezetőit, hogy állítsák helyre a kommunikációs szolgáltatásokat, mert az embereknek joguk van a szólásszabadsághoz és információk megismeréséhez.
A hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, Mianmar de facto vezetőjét, valamint több más magas rangú politikust. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaságnak a feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira. A hatóságok szombaton őrizetbe vették Sean Turnell ausztrál közgazdászt, Aung Szan Szú Kjí gazdasági tanácsadóját. Turnell a Reuters-nek küldött üzenetében ezt megerősítette, de nem tudja megmondani, hogy mivel vádolják. Közölte, hogy jól van, és nem követett el semmilyen bűncselekményt. A hírügynökség szerint a február elsején végrehajtott katonai puccs óta Turnell az első ismert külföldi, akivel szemben intézkedtek a hatóságok. Az ausztrál külügyminisztérium ugyanakkor nevek említése nélkül szombaton közleményt adott ki, amelyben mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ausztrál és más külföldi állampolgárokat tartóztatnak le önkényesen Mianmarban.

Kína engedélyezte a Sinovac vakcinájának széles körű alkalmazását

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.06. 14:13

Fotó: CHAIDEER MAHYUDDIN / AFP
Ez már a második, piaci forgalomba kerülő kínai vakcina a Sinopharm oltóanyaga után.
A kínai gyógyszeripari felügyelet engedélyezte a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyár által kifejlesztett vakcina széles körű alkalmazását. A felügyelet a honlapján szombaton közzétett közleményében tájékoztatott erről. A Sinovac már a második, piaci forgalomba kerülő kínai vakcina a Sinopharm oltóanyaga után. A Sinovacot eddig csak sürgősségi felhasználásra alkalmazták Kínában elsősorban a legveszélyeztetettebbek, orvosok, rendőrök, a vámhatóságok alkalmazottjai és az államapparátusban dolgozók számára. A pekingi székhelyű Sinovac Biotech tavaly közölte, hogy több mint ötszázmillió dollárt fektet be, hogy évente hatszázmillió vakcinát gyárthasson. A Sinovac oltóanyaga a Törökországban végzett klinikai tesztek alapján 91,25 százalékos, a Brazíliában végzettek alapján pedig 50,65 százalékos hatékonysággal véd a koronavírus-fertőzés ellen, két dózis beadását követően. A Sinovac sürgősségi használatát már engedélyezték Indonéziában, Törökországban, Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, Uruguayban és Laoszban. Kínában eddig egy belföldi fejlesztésű vakcina kapott piaci engedélyt, a Sinopharm nevű állami gyógyszergyár oltóanyaga, amelynek a hatékonysága a klinikai tesztek alapján 79 százalékos. A Sinopharm és a Sinovac oltóanyaga egyaránt inaktív, vagyis az emberi szervezetben szaporodásra képtelen vírust tartalmaz. A hivatalos adatok szerint Kínában már 31,23 millió embert oltottak be a koronavírus által okozott Covid-19 betegség ellen. A koronavírus-járvány a kínai Vuhan városából indult el 2019 végén, és vált világjárvánnyá néhány hónap leforgása alatt. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint ennek ellenére a világ legnépesebb országa a Covid-19 terjedését nyomon követő lista közepén helyezkedik el: a járvány kezdete óta 100 318 ezer kapta el a fertőzést, és 4822-en haltak bele a Covid-19 szövődményeibe.

Történészek állnak bíróság előtt Lengyelországban

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.02.06. 09:30

Lengyelország nem mindenre akar emlékezni abból, ami a világháború idején történt, úgyhogy beperelte az igazságot.
Két nemzetközileg elismert történész áll a lengyel bíróság előtt. Az ítélethirdetést február 9-re ígérték. Vajon a törvényszék képes-e ilyen kérdésekben dönteni, kimondani, hogy a kutatók által összegyűjtött, rendszerezett és kiadott második világháborús vallomások „sértik a lengyel nemzet becsületét”? A történet nem most kezdődött, pár éve adta ki a Lengyel Tudományos Akadémia Holocaust-kutató Központja Barbara Engelking és Jan Grabowski túlélők vallomásaiból, elbeszéléseiből álló kötetét, amelynek címe hevenyészett fordításban: Vég nélküli éjszaka. A két kutató egyetemi tanár, a lengyel vészkorszak szakértője, s a könyv számtalan elképesztő és brutális történetet tartalmaz. Sok szó esik benne az embermentés nagyszerű hőseiről, de még több azokról, akik részt vettek a zsidók elleni hajszában: feljelentettek, öltek, raboltak. Ezek az esetek nem illenek a mai lengyel politikai vonalba. Törvényt is hoztak, amely súlyos büntetést kilátásba azok ellen, akik lengyeleknek tulajdonítják a német hitleristák által elkövetett tetteket. Az ügy pár éve komoly nemzetközi politikai és tudományos vihart kavart és a lengyel állam kénytelen volt visszavonulni, módosították a Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) működéséről hozott friss törvényt. Ezzel együtt a tendencia tovább tart, ahogy létezik az az intézmény is, amelyet a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzó szélsőkonzervatív párthoz közeli politikusok alapítottak. Ez a társaság magát „lengyel rágalmazásellenes ligának” aposztrofálja – utalva az amerikai zsidók antiszemitizmussal küzdő szervezetére. Alapító vezetője Maciej Swirski PiS-közeli vállalkozó, akit a kormánypárt tekintélyes állásokba helyez. Volt a Lengyel Nemzeti Alapítvány alelnöke, most éppen a Lengyel Rádió felügyelőbizottságát vezeti. Ő találta meg a könyv egyik szereplőjének, a kelet-lengyelországi Malinowo falu elöljárójának 80 éves unokahúgát, aki nagybátyja, Edward Malinowski becsületének védelmében hajlandó volt rágalmazás címén feljelentést tenni. Filomena Leszczynski hazugságnak tartja azt, amit a kilencvenes években egy Estere Drogicka nevű túlélő mondott el Engelkingnek. Az asszony elmesélte, hogy Malinowski elvette kevéske megmaradt holmiját, amikor kiszökött a felszámolásra ítélt gettóból. Ugyanakkor az elöljáró segítette őt abban, hogy munkást vállaljon a birodalom területén, sőt még üzleteltek is együtt. Drogicka azt is elmondta, hogy amikor Malinowski megtudta, hogy huszonkét zsidó bujkál az erdőben, a csendőrségnél feljelentette őket. A háború után Malinowskit a helyiek feljelentették, de Drogicka és két másik túlélő is mellette tanúskodott. Most az ő háború utáni vallomására hivatkozva perlik Engelkinget. A kutató szerint a túlélők a háború utáni években nem akartak konfliktusba kerülni a helyiekkel. Ráadásul a környéken még 1949-ben is  kommunistaellenes partizáncsoport ténykedett, amely  megfélemlítő akciókat folytatott Malinowski védelmében. Leszczynski 100 ezer zlotyt (kb. 8,5 millió Ft) követel, valamint bocsánatkérést és a szerinte rágalmazó kitétel eltávolítását a könyvből. Nemzetközi hírű tudósok, Holocaust-kutató intézmények sora tiltakozik az ügy kapcsán. Legtekintélyesebb közöttük a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet. A történelmi kutatás szabadsága elleni támadásról beszélnek, arról, hogy a lengyel hatalom által pénzelt szervezet politikai okokból akarja megakadályozni a teljes második világháborús történet bemutatását. A sajtóban megjelenő cikkek, s a velük úszó szenny-komment áradat tanúsítja, micsoda gyilkos antiszemita indulatok szabadultak el – szerencsére egyelőre csak verbálisan.  Az elmúlt évtizedekben Lengyelországban több olyan intézmény létesült, amely a lengyel-zsidó együttélés teljességét kívánta bemutatni. Ezek egyik célja, hogy megkönnyítsék a társadalomnak a múlt sötét foltjainak feldolgozását. Sok évtizedes elhallgatás után azonban nehéz tudomásul venni, hogy a lengyelek nem csak áldozatai voltak a nácizmusnak, de tömegével vettek részt zsidó szomszédjaik elpusztításában, esetleg feljelentők voltak, akik ezért pénzt kaptak a németektől. A PiS egyik fő politikai vonala mindennek tagadása. A lengyel hősök voltak, vagy áldozatok, de semmiképpen nem bűnösök – állítják. Az olyan tudományos intézmények, mint a varsói Polin Lengyel Zsidók Múzeuma, a 74 éves Zsidó Történelmi Intézet és az akadémiai Holocaust-kutató központ zavarják ezt a narratívát. Egy kis hazafias, idegengyűlölő kampány pedig  a koronavírus-járvány botrányosan inkompetens kezeléséről is jótékonyan eltereli a figyelmet.