Gulyás Gergely: Nincs politikai nyomás a vakcinabeszerzés körül

Varga Judit és férje a jó erkölcs szerint jártak el, amikor csok-ot is igénybe vettek balatoni házuk felújításához – az oltásengedélyeztetés mellett erről is beszélt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

A kormányrendelet szerint, ha valahol egymillióan megkapják az oltást, akkor a magyar hatóságoknak már nem is kell vizsgálniuk azt. Egy millió ember nem tévedhet! – ez a kabinet új vakcina-stratégiája?

A magyar hatóságok az oltóanyag használata előtt kétszer is engedélyeznek. Először dokumentáció alapján az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), utána az oltóanyag birtokában a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). A kormány döntése azt segíti elő, hogy az oltóanyag eljusson Magyarországra, de az úgynevezett felszabadítást, vagyis az oltóanyag birtokában a vakcina használatának engedélyezését az NNK végzi.

Csakhogy ezek a vizsgálatok szakértők szerint nem egyenértékűek azokkal teljes körű ellenőrzésekkel, amik korábban megelőzték egy új vakcina engedélyezését.

A vizsgálat teljeskörű és alapos, de az az állítás komolytalan, hogy egy világjárvány közepette ugyanolyan sebességgel kell engedélyezni a járvány leküzdéséhez elengedhetetlen vakcinákat, mint békeidőben egy új típusú influenzaoltást. Ezt se az európai, se az amerikai gyógyszerhatóságok nem gondolják.

A magyar hatóságok komoly politikai nyomás alatt tudnak objektív és felelős vizsgálatot folytatni, amikor maga a miniszterelnök mondja, hogy a kínai vakcinát hamar engedélyezniük kell?

Nem politikai nyomást látok, hanem azt, hogy még ma is több tucat ember hal meg minden nap. Ez a magyar állam intézményeire is jelent egyfajta nyomást, de ez nem politikai, hanem morális. Ebben a helyzetben rendkívüli gyorsasággal, de megalapozottan kell az illetékes hatóságoknak eljárnia. Ez nem a kormány érdeke, hanem mindannyiunké.

Gyógyszertörzskönyvezésben jártas jogászok szerint a Sinopharm vakcina behozataláról és alkalmazásáról szóló engedély nem felel meg a jogalkotási törvénynek. Ez nem gyengíti az oltásba vetett bizalmat?

Ez engedélyezési kérdés, aminek nincs köze a jogalkotási törvényhez.

Az orosz vakcinával kapcsolatban szintén voltak komoly szakértői aggályok. Ezeket miért nem vették figyelembe?

Az elmúlt hónapokban nem nagyon volt olyan vakcina, amellyel szemben ne lehetett volna valakit találni, aki aggályokat fogalmazott meg. E mögött sokszor üzleti érdek állhatnak, nekünk nem feladatunk ezek felderítése. Egy feladatunk van: ahol lehet, szerezzünk be vakcinát. A ma Magyarországon engedéllyel rendelkező oltóanyagok közül mindegyik nagyobb védettséget jelent, mint az oltás hiánya. A Szputnyik vakcina forgalmazásában jelenleg a német gyógyszerészeti hatóság szeretne együttműködni az oroszokkal. Angela Merkel maga is nyilatkozta az orosz vakcina kapcsán, hogy ez fontos humanitárius kérdés, nem pedig politikai.

Azt is mondta a német kancellár, hogy Németország támogatást ad a Szputnyik V uniós engedélyeztetéséhez. Csakhogy ezt az EU-s engedélyt mindeddig nem kérte az orosz gyártó.

Miután az igény óriási, a vakcina kevés, ezért a gyors engedélyezés ma elsősorban az európai országok és polgáriak érdeke, nem a gyártóké.

Az oltási terv miért nem nyilvános?

Mi nem nyilvános benne?

Részinformációkat kapunk, miközben Szlovákiában például hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozták a teljes, tizenegy lépcsős oltási tervet kor-, és szakmacsoportok szerint, benne több tucat betegség közlésével, melyek egy adott csoport számára rizikófaktort jelentenek.

Én ezt nem így látom. Nálunk is mindenki tudhatja, hogy melyik csoportba tartozik. Először az egészségügyi-, és szociális területen dolgozókat oltottuk be, majd a nyolcvan év felettieket, őket követik a hetven év felettiek és a veszélyeztetettek. Meghatározott alapbetegek fennállása esetén pedig különösen kockázatos csoportba sorolhatók az oltásra regisztráltak. Mindenki tudhatja, melyik kategóriába tartozik.

Pontosan melyek ezek az alapbetegségek?

Cukorbetegség, szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek, transzplantáción átesettek.

Tavaly tavasszal a kormány és az ellenzék közötti egyeztetések mindkét oldal szerint rendkívüli, soha nem tapasztalt konstruktív, bizalmi légkörben indultak. Belülről követhette az eseményeket. Mi ment félre?

A vélemények sem lényegtelenek, de a tények még fontosabbak: egyértelműen ott szakadt meg a valóban normálisan indult egyeztetés, hogy az ellenzék nem akarta megadni a rendkívüli felhatalmazást a kormánynak határidő nélkül.

90 napra simán megadták volna.

Igen, de akkor senki nem tudta, mi lesz a helyzet. Egyet tudtunk garantálni, az Országgyűlés dönt majd, nem a kormány, és az Országgyűlés ezt a rendkívüli helyzetet bármikor megszüntetheti.

Most a második hullám elején, amikor sokkal többen betegedtek, haltak meg, mégis 90 napra rendelték már csak el a rendkívüli jogrendet.

Szerettünk volna politikai egyetértést teremteni. Ez formálisan megtörtént, az ellenzék megszavazta az újabb veszélyhelyzetet, de azóta sem számíthatunk tőlük semmilyen méltányosságra.

A kormány részéről megvan a méltányosság az ellenzék felé?

A kormány nem az ellenzékkel, hanem a vírus elleni védekezéssel foglalkozik. Az ellenzéknél ezt nem látjuk, ők továbbra is a kormánnyal foglalkoznak, megszólalásaik alapja kizárólag a politikai haszonszerzés. Egyszerre igyekeznek bizalmatlanságot kelteni az oltás iránt és érvelnek az azonnali nyitás mellett.

Nem lett volna méltányos, ha a kormánypártok elmennek a parlament múlt hétfői rendkívüli ülésére?

Nem, mert a szándék eleve nem a védekezés elősegítése volt az ellenzék részéről, hanem az öncélú politikai vita.

150 milliárd forint nem legitim indok? A külügyminisztérium már elismeri, hogy a 16 ezer lélegeztetőgépből, amit megvettünk 300 milliárd forintért, 8 ezret árulnak, vagyis 150 milliárd forintért felesleges beszerzések történtek.

Nehéz a védekezéshez szükséges eszközök esetén feleslegességről beszélni egy még soha nem tapasztalt, emberéleteket követelő világjárvány idején. A vakcinákkal kapcsolatban ugyanilyen helyzetben vagyunk: amit lehet, meg kell venni. Bár ott tartanánk már, hogy a nyakunkon marad vakcina. Ha az egyik oldalon az emberi élet védelme áll, nem tehetem meg, hogy csak addig rendelek meg valamit, amíg az egyes kalkulációk szerint esetleg elegendő.

Ha a Fidesz lenne ellenzékben és egy baloldali kormány szigorítaná drasztikusan a vendéglátóhelyek kinyitása miatt kiszabható szankciókat, hány perc után kiáltanának diktatúrát?

Elképzelt szituációról van szó, innentől hitvitáról beszélünk, amiben aligha egyezik a véleményem a baloldali feltételezésekkel. A járványügyi korlátozások indokoltságát senki, még az ellenzék sem vitatja. Ezek betartása és betartatása nem a kormány, hanem az ország érdeke - függetlenül attól ki van kormányon.

Van értelme a vagyonnyilatkozatok jelenlegi formájának? Évek óta köztudott, hogy egyes hatalmas politikusi vagyonoknak (mondjuk Rogán Antal 882 milliós megtakarítása) nem meggyőző a vagyonnyilatkozatból fellelhető forrása.

Az én vagyonnyilatkozatom minden soráról mindent lehet tudni, feltételezem, képviselőtársaim is így járnak el. Ha bárkinek a vagyonnyilatkozatával kapcsolatban kétségei támadnak valakinek, vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezhet.

Szájer József botránya után több fideszes politikus arról beszélt nekem, hogy ilyen botrányok nem fordulhatnak elő többet, a „rejtett aknákat” még jóval a 2022-es választási kampány előtt el kell távolítani a pártból. Tud ilyenekről? Lesz, aki emiatt nem indul képviselőként 2022-ben?

Egy több tízezres tagsággal rendelkező politikai közösségről beszélünk. Senki nem állíthatja, hogy itt mindenki hibátlan, tökéletes, minden gyarlóságtól mentes. Mindig arra törekedtünk, hogy világos legyen, mi az, ami elfogadható, eltűrhető (beleértve a magánélet védelmét is), és mi az, ami túl van ezen. És ha utóbbiról tudomást szerzünk, akkor eddig sem haboztunk cselekedni és ez így lesz ezután is.

Ha a külügyminiszter egy olyan üzletemberrel nyaral egy jachton, aki jelentős állami megrendelésekhez jut és utána csak annyi a magyarázat, hogy ketté tudja választani a kormányzati tevékenységét és a magánéletet, az belefér?

Mindenkinek a saját döntése, hogy hol nyaral. Ahogy az is, hogyha az alapvetően a magánélet területére tartozó nyaralással kapcsolatosan kérdés merül fel, akkor válaszoljon ezekre. A külügyminiszter ezt megtette.

Mennyire tartja életszerűnek, hogy Varga Judit és férje egy ígéretes brüsszeli karrier után hazatérve Balaton-felvidéki remeteéletre akar berendezkedni?

Mivel régóta jól ismerem őket, pontosan tudom, hogy ez az igazság. Nem csak törvényesen, de a jó erkölcs szabályait szem előtt tartva jártak el. Varga Judit és családja az én államtitkári felkérésemre jött haza. Tíz év brüsszeli parlamenti tanácsadói munka után az egy éven át járó munkanélküli segély több, mint a magyar államtitkári fizetés. Ez nem helyes es sokat elmond az uniós intézményekről, de ettől még tény. Ők úgy tervezték az életüket, hogy tíz év brüsszeli munka után hazajönnek és a Balaton-felvidéken fognak élni.

Kubatov Gábor szerint a 2022-es választás „háború lesz”, amit az Orbán-kormány a rá törő nemzetközi baloldali erőkkel szemben lesz kénytelen megvívni. Ön szerint is így lesz majd?

Az ellenzék a választást a kormány elleni háborúnak fogja fel és ha a nemzetközi sajtót figyeli az ember, láthatja, hogy ehhez elég széles körű támogatottságuk van. Még jó, hogy a magyar emberek választják a magyar kormányt, mert másképp az esélyeink rosszabbak lennének.

Idehaza pénz, paripa, fegyver – minden a kormányoldalé. Nem visszás ehhez képest azt mondani, hogy hatalmas ellenszélben kell megvívniuk a választást?

A parlamentben igaz, hogy jelentős többségünk van, de a nyilvánosságot tekintve már nem. A magyar sajtó sokszínű – hála Istennek -, az online termékek többsége pedig kifejezetten kormánykritikus. Hogy külföldön nagy erőközpontokban drukkolnak a Fidesz bukásának, nehéz lenne vitatni.

Mik ezek az erőközpontok?

A nyugat-európai nyilvánosságban nagyon kevés barátja van a kormánynak.

Itthon, például az egyetemi életben sem gyűjtik a barátokat. A felsőoktatási modellváltás rákényszerítése az intézményekre nem mentes a feszültségektől.

Senki nem kényszerít senkit. Az egy szem SZFE-ne kívül, ahol egy személyi kérdés váltott ki tiltakozást, sehol nem látok hasonlót. A modellváltás évek óta a legjobb, ami az egyetemekkel történhetett. Ez a tudományegyetemek számára csupán egy lehetőség és nem kötelezettség. Ha úgy akarják van lehetőségük a modellváltásra, ha úgy látják jobbnak, akkor a jelenlegi formában működnek tovább.