Előfizetés

Sebességet váltott a haveri államkapitalizmus

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.08. 06:00

A jövő évi választásokat nem lesz könnyű megnyerni, de még nehezebb lesz utána kormányon maradni. A járvány alatt tovább terebélyesedett a NER rendszere.
Egyszer kell csak megnyerni egy választást, de akkor nagyon. Orbán Viktor még 2007-ben mondta ezt Tusványoson. Igaz, akkor azt is mondta, hogy a „szegényekkel kötendő politikai szövetség szükségszerű lépés”. Azt ígérte, ha a Fidesz hatalomra kerül, megteremti majd ezt a szövetséget.  A szegényekkel kötendő szövetségből semmi se lett, viszont kiépült a Nemzeti Együttműködési Rendszere. Ez mára jóval több hű oligarchák szoros gyűrűjénél, hatalomhoz hű vállalkozók holdudvaránál, a közbeszerzések irányított rendszerénél, az uniós források pártközelbe csatornázásánál. A rendszer a hétköznapok részévé vált, a gazdaság, a választók és bizonyos értelemben az ellenzék is idomult hozzá. Lebontása hosszadalmas és bonyolult feladvány lesz. Kérdés, hogy ellenzéki győzelem esetén mennyi mozgástere lesz az új kormánynak a Fidesz által kifeszített gazdasági és intézményi hálóban. Erről beszélgettünk jogásszal, közgazdásszal, korrupciókutatóval, de csak az utóbbi adta nevét a válaszaihoz.  - A járvány második hullámának tetőzésére egyértelművé vált, hogy a kormány sebességet váltott a haveri államkapitalizmus gépezetén. A pénzosztás a válságkezelés ürügyén és annak kulisszái mögött zajlik. Lásd például a Magyar Turisztikai Ügynökség mesés és pályázat nélküli támogatásait, a Szerencsejáték Zrt. által költött pénzeket, a szűnni nem akaró sportberuházásokat, a Magyar Mathias Corvinus Collegium részvényekkel és ingatlanokkal való kistafírozását, a hulladékgazdálkodás magánmonopóliumba adását – fejtegeti Martin József Péter közgazdász, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója. A válságban megnövelt állami kiadások tetemes részének semmi köze nincs a válságkezeléshez. De ez nem jelent paradigmaváltást. Nem arról van szó, hogy a hibrid (demokrácia és diktatúra) közötti rezsimből most diktatúrává alakulna a rendszer, csak felgyorsultak a korábbi trendek. A G-napig tartó időszak a TI ügyvezetője szerint a Simicska Lajosra optimalizált rendszerépítés kora volt, amikor az oligarchák az állam meghosszabbított kezeként kezdtek el működni. Az állami és a magántulajdon közötti határ számos ponton már akkor elmosódott. A cél – a közpénz magánvagyonná transzformálása, elitcsere és a társadalom bizonyos rétegeinek, főleg a kormányhoz lojális köröknek a helyzetbe hozása – azóta sem változott, de a hangsúly már nem a rendszerépítésen és működtetésen, hanem a halmozás felgyorsításán van. Ennek extrém megnyilvánulása Mészáros Lőrinc jórészt EU-s pénzből történt gazdagodása, amelynek sebessége példátlan a gazdaságtörténetben. A gázszerelő milliárdos pályája jól példázza, hogy az új burzsoázia tagjait nem az érdem, a rátermettség és a teljesítmény emeli fel, hanem a hatalom választja ki elsősorban a lojalitás és a hűség elismeréseként.      Jelenleg nincs olyan adat, amely a korrupció elleni elemi lakossági felháborodásra utalna – mutat rá a TI ügyvezetője. - Sőt az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint Magyarországon a legnagyobb a korrupció toleranciaindexe az Európai Unióban. A TI tavalyi korábbi kutatása pedig megállapította, hogy a kormánypárti szavazók 80 százaléka nem tekinti veszélynek az állami korrupciót. Kormányváltás esetén Martin szerint a jogállami normákat a gazdaságban is helyre kell állítani, például meg kell szüntetni a szisztematikus torzításokat a közbeszerzési rendszer és az azt részben átfedő uniós pénzosztó mechanizmus működésében, utána azonban a piacra kell bízni a gazdaság újraszerveződését.  Az ellenzéki kormány mozgásterét mindezeken túl erősen befolyásolja majd a legitimáció ereje. (Minél kisebb lesz a győzelem, annál kisebb az esély a békés átmenetre és a tömeges „átállásra”.) Ha sikerülne nagy többséggel nyerni, az lökést adhatna az elszámoltatáshoz is. Bár ehhez azért nem érdemes nagy reményt fűzni: ha Budai Gyula Polt Péterrel a háta mögött ennyire jutott, akkor ennek azért eléggé behatároltak a határai. Az igazságszolgáltatás kulcspozícióiban azonban aligha úszható meg a többes személycsere. Fontos lenne az ügyészség és a különféle hatóságok szakmai autonómiájának visszaállítása. De ha ez megvan, akkor hagyni kell a jogi malmokat maguktól őrölni, s ha ez nem elég a kijátszott vagyonok visszaszerzéséhez, akkor az sajnos elveszett.  Mindezeken túl kevés jogi, gazdasági eszköze lesz az ellenzéki kormánynak a NER felbontására, hacsak nem veszi át a Fidesz módszereit. Ehhez persze alkotmányozó többségre lenne szükség. Másrészt nehezen lenne elfogadtatható az ellenzéki szavazókkal. A korrupciós játszmák megtörése hosszú évekbe telhet, hiszen ehhez el kell hagyni az eddig követett magatartásmintákat.  
Beárazták a rendszerszintű korrupciót Tévedés lenne azt hinni, hogy a jelenlegi rendszernek csak a csúcson ülő néhány oligarcha a nyertese, a rendszer haszonélvezői köre ennél sokkal szélesebb – hívja fel a figyelmet a Martin József Péter. A magánberuházási ráta (az üzleti beruházások aránya a nemzeti jövedelemhez) 2019-ben a második legmagasabb volt Európában. Ennek több oka volt, például a negatív reálkamat okozta olcsó hitelek, de az is, hogy a gazdasági szereplők egy része vélhetően „beárazta” a jogállamiság romlását, a rendszerszintű korrupciót, és megbékéltek azzal a helyzettel, hogy a magyar piacon a kormánybarátság többet érhet bármilyen innovációnál. A Simicska-birodalom villámgyors összeomlása is azt mutatja, hogy a lojalitás döntő szerepet játszik a rendszer fennmaradásában. Ha megszűnik a barátság a kormányfővel, a helyeket feltörekvő NER-lovagokkal töltik be. A NER cégbirodalmak pénzmozgásait figyelve azért látszik, hogy a többségük életképtelen rendszeres uniós és állami források nélkül. Gondoljunk csak a KESMA cégekre, amelyek közül önmagában a TV2 tavaly 17 milliárd forintos dotációt kapott hirdetések révén. Mészáros Eszterházy-birtokaival vetekedő földvagyona pedig a földalapú uniós támogatások feltételeinek átírásával gyorsan lenullázható. Ezek a pénzcsapok pedig elzárhatóak egy esetleges kormányváltáskor – mondta a Népszavának egy másik szakértő. A társaságok mérlegeiből is rendkívül behatárolt mozgástér olvasható ki. A közbeszerzési győzelmeket egymásra halmozó építőipari cégek például meglepően kevés saját erőforrással rendelkeznek. A Közgép kiesése a minimálisnál is kevésbé zavarta meg az építkezéseket. A tényleges munkát elvégző alvállalkozók egyszerűen egy másik társaság ernyője alatt gyűltek össze. A nagy holdingok többsége mesterségesen felpumpált, valós piaci stratégiával, struktúrával és eszközökkel nem bíró cég. Pozíciójuk megtartásában persze sokat segíthetnek a különféle koncessziók. A kormány épp most árusítja ki a hulladékágazatot és az elektronikus jegyértékesítést. De amíg Simicska szisztematikusan építkezett, Mészáros-köre egyszerű parazita. A felhalmozott vagyon nagysága így is tekintélyes. Éves szinten átlagosan a GDP 5 százalékát tehette ki. Akad aki szerint a párt közeli alapítványok – az alaptörvény utolsó módosításával az állami ellenőrzés alól kivont - vagyona önmagában elegendő a holdudvar akár több cikluson át való kitartására. A Mathiasnak átadott vagyontömeg az összes pártalapítványnak juttatott támogatás hússzorosa. 

A Fideszhez lojálisak az állami intézmények vezetői

Némi támpontot adhat ehhez a Forbes céges és magánvagyonokról készített listája. A legismertebb stróman, Mészáros Lőrinc és családja uralta cégháló értékét 254 milliárd forintra teszik, míg magánvagyonát 500 milliárd fölé. A NER-hez sorolható vállalkozók összvagyona ugyanezen lista szerint jóval meghaladja az ezermilliárd forintot. A jövő évi választások után megalakuló új kabinet munkáját a gazdasági háttér mellett erősen meghatározza majd a kormány, illetve a végrehajtó hatalom működését ellenőrző, esetlegesen korlátozó autonóm és erős jogkörökkel rendelkező állami intézmények vezetősége. Márpedig ezek túlnyomó részét most Fidesz-hű kinevezettek foglalják el, méghozzá többségükben jó sokáig. A fontos pozíciók közül csak a köztársasági elnök kinevezése jár le a jövő évi választások előtt. A Monetáris Tanács volt alelnöke előzékenyen lemondott tavaly, így oda újabb Fidesz jelöltet betonozhattak be jó sok évig. Az Állami Számvevőszék és az NMMH/Médiatanács élére, a Monetáris Tanács három, az Alkotmánybíróság 4 helyére már az új kormány delegálhatja embereit. De a fideszes többség akkor is megmarad. Az Országos Bírói Hivatal elnökének, illetve a legfőbb ügyésznek 2028-ban jár le a mandátuma. A Kúria tavaly kinevezett új elnöke 2029-ig marad hivatalban, míg a Gazdasági Versenyhivatal elnöke 2026-ig. Matolcsy György 2025-ig vezetheti a Magyar Nemzeti Bankot.

Müller: Orvosi javallatra előnyben lehet részesíteni egyik vakcinát a másikkal szemben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.07. 17:51

Fotó: Vadnai Szabolcs / koronavirus.gov.hu
A kiegyensúlyozott magyar járványügyi adatok ellenére sem szabad hátradőlni, most van itt az ideje az oltakozásnak - hangsúlyozta az országos tisztifőorvos vasárnap a közmédiának nyilatkozva.
Müller Cecília elmondta, hogy Magyarországon mintegy tíz napja nagyon hasonlóak a járványügyi adatok, példaként említve, hogy szombaton 1370 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, és 64-en életüket vesztették, kórházban 3578 beteget ápolnak és 291-en vannak lélegeztetőgépen. Az esetszámok stagnálása mellett a szennyvízben mért adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy "némelyik helyen bizonyos enyhe fokú emelkedés" indult - hívta fel a figyelmet. Müller Cecília szerint a "kiegyensúlyozottnak tűnő" magyar adatok ellenére sem szabad hátradőlni, - mint fogalmazott - "éppen most van itt az ideje annak, hogy oltakozzunk". A tisztifőorvos azt is fontosnak nevezte, hogy minél többen és minél gyorsabban oltassák be magukat. Beszámolt arról, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) jó eredménnyel lezárult az orosz vakcina, a Szputnyik V vizsgálata, így mostantól ez az oltóanyag is használható Magyarországon a korábban már engedélyezett Pfizer-BioNTech, Moderna és AstraZeneca oltóanyagai mellett. Magyarország a Szputnyik V-ből egymillió ember beoltásához elegendő vakcinát vár és további 2,5 millió ember vakcinációjához szükséges Sinopharm-védőoltást Kínából. Az országos tisztifőorvos a különféle vakcinák működési mechanizmusát is ismertetve kiemelte: bármelyik vakcina jobb, mint anélkül veszélyben élni, és az oltóanyagok széles palettája nagyobb lehetőséget biztosít. Legfontosabb célnak elsőként a legesendőbbek megvédését, a súlyos megbetegedések és halálozások számának csökkentését nevezte. Az országos tisztifőorvos kifejtette: "szerencse a szerencsétlenségben", hogy a koronavírus ellen "bármely technológiával" készült vakcina hatásos tud lenni. Ezzel szemben példaként idézte fel a influenza H1N1-variánsát, amely ellen csak a teljesen inaktivált vírust tartalmazó vakcina működött hatékonyan, mint amilyen a magyar oltóanyag volt. A koronavírus ellen a kínai Sinopharm-oltóanyag használ ilyen mechanizmust - jelezte. Az országos tisztifőorvos szerint "kizárólag orvosi javallatra" előfordulhat, hogy az orvos előnyben részesíti az egyik vakcinát a másikkal szemben a betege számára. Müller Cecília jelezte azt is, hogy eddig 286 379 embert oltottak be az első adag vakcinával, több mint 105 ezren a másodikban is részesültek. Emlékeztetett arra, hogy a három oltási kampányból kettő már lezárult: az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális intézmények lakóinak, dolgozóinak - több mint 80 ezer ember - oltása megtörtént. Elkezdődött a legidősebbek oltási kampánya is, amelyben nagy mértékben támaszkodnak a háziorvosok segítségére, akik nagyon pozitív tapasztalatokat szereztek. A tisztifőorvos egyúttal ennek kapcsán köszönetet mondott a háziorvosoknak, az önkormányzatoknak és a betegszállítóknak is.

Karácsony Gergely: Teljes bizonytalanságban tartja a kormány az önkormányzatokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.07. 17:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az elvett iparűzési adó kompenzálása nélkül nem tudnak tervezni a települések, és nem tudják betartani a törvényt sem.
A miniszterelnök ígéretet tett, hogy a kormány a 25 ezer lakosnál népesebb városok vezetőivel január végéig egyenként egyeztet az elvett iparűzési adó kompenzálásáról, ám ez mind a mai napig nem történt meg – írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely.
A főpolgármester aláhúzta: az önkormányzatoknak a költségvetésüket a törvény szerint február 15-ig kell elkészíteni és bemutatni, de ebben a pillanatban a városvezetők csak a kiadási oldalt tudják tervezni, a bevételit nem.

– Továbbra is teljes bizonytalanságban tartja a kormány az önkormányzatokat. A bevételek elvonásáról szóló kormánydöntés akkor született, amikor már javában tervezték a települések az idei költségvetést. Aggasztó, hogy az önkormányzatoktól ily módon elvett pénzt eddig csak igen kis részben költötte a kormány az egészségügyre, munkahelyteremtésre és a rászorulók megsegítésére, ami az elvonás tényén túlmenően is elfogadhatatlan – sorolta Budapest vezetője. Hozzátette:
„Egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben mindennél fontosabb lenne a kiszámíthatóság. A célunk közös: fenntartani az óvodákat, bölcsődéket, rendben tartani a közterületeket, elszállítani a szemetet, támogatni az idős- és családvédelmi intézményeket, a háziorvosi rendszert, a tömegközlekedést, a helyi művészeti- és sportéletet. Közösen működtetni az országot, melynek mindannyian részei vagyunk.”

Gémesi György levelet írt Gulyás Gergelynek

Kérem mielőbbi tájékoztatását arról, hogy közel 5 millió állampolgárt érintő 70 település polgármesterével minként és milyen formában kívánják az egyeztetést lebonyolítani február 15-ig – tette fel a kérdést Gémesi György, a magyar önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek címzett levelében. Abban felvetette, hogy a járvány elleni védekezés költségei, illetve az önkormányzati parkolási, közterület-használati díjak jelentős visszaesése, az adóbevételek drasztikus csökkenése olyan mértékű, amely példa nélküli az önkormányzatok rendszerváltás utáni történelmében. A február 3-i keltezésű levelet pénteken hozta nyilvánosságra honlapján a MÖSZ. Az érdekszövetség elnöke megjegyezte, hogy lakosságarányosan a legnagyobb ilyen szervezetnek számítanak, amely tagjai között tudja a 25 ezer fő feletti települések lakosságának több mint 70 százalékát.  Gémesi György szintén utalt a levélben Orbán Viktor tavaly decemberi bejelentésére az iparűzési adóbevétel-kiesés kompenzálásáról, valamint arról, hogy ezt a tárcavezető maga is megerősítette az azon a héten tartott Kormányinfón. Sőt, Gulyás Gergely azt is mondta, hogy „nyitottak a tárgyalásra a nagyobb települések vezetőivel”. Gémesi felidézte továbbá azt a január 14-i belügyminisztériumi egyeztetést, az úgynevezett Önkormányzatok Nemzeti Tanácsa (ÖNET) ülését, amelyen az illetékesektől – Pogácsás Tibortól a belügyi tárca államtitkárától és Berczik Ábeltől, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárától sem – kaptak választ az egyeztetés menetéről.