Előfizetés

Bőkezűbb a román e-autó-támogatás

M. I.
Publikálás dátuma
2021.02.07. 23:05

Fotó: Béres Márton / Népszava
Miközben a román állam bőkezű, költségvetési határ nélküli támogatást vezetett be elektromos autók támogatására, a magyar kormány ilyet nem biztosít, ellenben arról szónokolnak, hogy a klímát nem üres jelszavakkal, hanem tettekkel kell védeni.
Romániában akár közel 3,8 millió forintnak megfelelő támogatás is járhat elektromos autókra – közli a Villanyautosok.hu. Ez tisztán elektromos meghajtású, új gépjárművek megvételekor jár, ha a vevő egyidejűleg egy szennyező gépjárművet is kivonat a forgalomból. Janártól bővítik a kedvezményezett járműtípusok körét. A tölthető hibridek mintegy másfélmillió, az e-motorkerékpárok pedig körülbelül 255 ezer forintot kaphatnak. A támogatást egész 2024-ig biztosítják, mégpedig felső kerethatár nélkül. Bár a szakportál nem él az összevetés lehetőségével, megjegyzendő, hogy Magyarországon jelenleg nem igényelhető támogatás elektromos autóvételre. Tavaly tavasszal hirdettek egy ötmilliárdos keretű pályázatot, amely 27 óra alatt lemerült. (A keretet később 882 millióval megemelték.) A program révén új, tisztán elektromos autók vásárlására legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást lehetett nyerni. (A 11-15 milliós bolti árú járművek esetén a felső határt félmillió forintban húzták meg, efelett pedig nem járt segítség; személyszállítóknak némiképp kedvezőbb feltételeket biztosítottak.) Elektromos robogókra 100 ezer-1 milliós, az ár legfeljebb 55 százalékát kitevő támogatást lehetett igényelni. A kormány e-biciklik vásárlását is támogatja, amelynek egymilliárdos keretét havi részletekben pályáztatják. „Valódi tettekre, és nem üres jelszavakra van szükség a környezet, a teremtett világ megóvásához” – osztotta meg szombaton kapcsolódó gondolatait a nyilvánossággal Schanda Tamás, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese. 2016 óta 5500 elektromos autó és mintegy 500 robogó megvásárlását támogatták, családoknak, vállalkozásoknak, intézményeknek, nehéz helyzetbe kerül taxisoknak – tette hozzá. Egyetemek összesen 119 személygépkocsihoz jutottak hozzá, és 69 töltőállomást építhettek ki, karitatív szervezetek pedig 58 e-autóhoz jutottak a kormánytámogatás révén. „A klímát és a természeti értékeinket nem lehet üres jelmondatokkal megóvni” – hangsúlyozta Schanda Tamás.

Nőttek a tőzsdei energiaárak

M. I.
Publikálás dátuma
2021.02.07. 23:02

Fotó: Jani Martin / Népszava
Decemberben többek között azért ugrott a hazai áramtőzsde, mert szabályozási sajátosságok miatt nem indítottak be álló gázerőműveket.
Decemberben emelkedtek az áram és a gáz piaci árai is, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteken öt közlemény és két háttéranyag megjelentetésével igyekezett nyomatékosítani. A két jelenség mögött a beszámolók szerint más-más okok állnak. A tőzsdei áramárak az év jó részén a tavalyinál alacsonyabb szinten, megawattóránként (MWh) 40 euró – számításunk szerint kilowattóránként mintegy 14 forint - körül alakultak. Igaz, jelentős szórás mellett: míg az első hónapban mértek 70 eurót meghaladó árakat, addig áprilisban 10 euró alá is benézett a kurzus. Decemberben azonban – különösen 17-én – már jóval száz euró felett, egy-egy alkalommal 120 eurót is fizettek az áramért a – más piacoknál jellemzően drágább - hazai tőzsdén. Bár az áramfogyasztás a 2019. évi hasonló időszakét 3,4 százalékkal meghaladta, a gondot nem az igények emelkedése, hanem a kínálat leesése okozta. Ráadásul belföldön a Paksi Atomerőmű tervezett, illetve a Mátrai és a Dunamenti Erőmű váratlan leállásai miatt kínálati hiány alakult ki. Ezt tetézte, hogy több nagy hazai gázblokkot a tartalékszabályozás sajátosságai miatt kihasználatlanságuk ellenére sem indítottak be. A hazai gáztőzsde tavalyi, egyszersmind éves csúcspontján, MWh-nként 17 euró – köbméterenként mintegy 66 forint – körül zárt. Az év folyamán, szintén lekövetve a koronavírus elleni küzdelem állását, a szint 14 és 6 euró között hullámzott. Furamód az év végén a hazai tőzsde olcsóbbá vált az alapvető viszonyítási pontnak számító nagy nyugat-európai piacoknál is. Ennek fő oka, hogy a partmenti tőzsdékről a Távol-Kelet elszívta a tengeri folyékonyföldgáz- (lng-) szállítmányokat. Ennek folytán a hazai behozatal szintén lecsökkent. Így a hazai fogyasztókat főleg tárolókból látták el, amelyek azonban így is igen magas, mintegy 82 százalékos töltöttséggel fordultak a következő évre. A MEKH kapcsolódó közleménye szerint tárgyalásokat folytatnak az Ukrajnába irányuló, nem megszakítható gázvezetékes kapcsolat kialakítása érdekében. (Jelenleg éppenséggel észak-keleti szomszédunk irányából kapjuk a legtöbb orosz gázt.)

Távmunka: még két hétig el lehet térni a munka törvénykönyvétől

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.07. 10:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az illetékes tárca a meghosszabbított veszélyhelyzethez igazította a munkáltatók és a munkaadók megállapodási lehetőségeit.
Meghosszabbított határidővel, 2021. február 22-ig – a munka törvénykönyvétől eltérően – alkalmazhatók a távmunka veszélyhelyzeti szabályai – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte:
„Az átmeneti rendelkezés hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben talpon maradjanak, ezzel védi a magyar gazdaságot és munkahelyeket.”

Mint írta, a koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára. A távmunkában dolgozók tavaly nyár végén, ősz elején még 250 ezer körül mozgó száma részben a támogató szabályozásnak köszönhetően 2020 decemberére 400 ezer fölé nőtt.
„A munkavégzés helye szabadon választható, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat. A munkáltató távmunkavégzés esetén költségtérítést fizethet, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százalékával – 2021-ben tehát 16 740 forinttal – járulhat hozzá a munkavállaló kiadásaihoz”

– olvasható a távmunka előnyei között.

Az ITM közleménye hangsúlyozta, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét.