Előfizetés

Nem fogad ruhaadományokat a Vöröskereszt

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.08. 07:40
A Vöröskereszt Madridi úti szállója karantén alatt
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Magyar Vöröskereszt a koronavírus-járvány hazai feltűnése óta, a fertőzést megelőző rendelkezéssekkel összhangban valóban nem fogad lakossági ruhaadományokat – erősítette meg értesülésünket a karitatív szervezet. Lapunknak adott tájékoztatásában a kommunikációs osztály hozzátette: ezt a rendelkezést tavaly márciusban eljuttatták a megyei szervezeteik részére.
A ruhaadományok, más tárgyi adományokhoz hasonlóan, eseti felajánlásoknak minősülnek (a Vöröskereszt részéről nincs ilyen központi adományfelhívás, kampány), ezért erről tájékoztatást sem tettek közzé. Az eseti adományfelajánlások alkalmával azonban az adományozni kívánókat a megyei, területi szervezetek egyénileg tájékoztatják a járványügyi rendelkezésről és az egyéb adományozási lehetőségekről.  A Magyar Vöröskereszt mindenkit arra buzdít, hogy – aki teheti – pénzbeli felajánlással támogassa munkájukat a szervezet honlapján megtalálható online adományozói felületen, vagy hívja a 1359-es adományvonalat, ahol egy hívás 250 Ft segítséget jelent. Nem kivételes esetről van szó. Az egyebek mellett roma tehetség programot működtető Új Start Alapítvány – amelynek irodája Budapesten, a józsefvárosi Magdolna utcában található – szegény falvakba is szállít adományokat. Szőke Judit, az alapítvány igazgatója arról számolt be a Népszavának, hogy a ruhaadományokkal korábban is voltak problémáik: időt és energiát vitt el, amíg a levetett, gyakran rossz minőségű holmikból kiválogatták a használható darabokat. A vírus miatt most még a fertőtlenítésre is különös gondot kellene fordítani, ami újabb terhet jelentene. Az alapítvány inkább úgy döntött, hogy eltekint ruhaadományok fogadásától. „Egyszerűen nem éri meg” – mondta Szőke Judit. Azok, akik segíteni szeretnének, az Új Start Alapítvány oldalán számos lehetőség közül választhatnak. 

"Szétbarmolják" a földvári partot

Vas András
Publikálás dátuma
2021.02.08. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A lakossági tiltakozás ellenére a fideszes polgármester is egyengeti az utat a balatonföldvári kikötő építése előtt. A helyiek a bíróságtól és a nyilvánosságtól várnak segítséget.
- Hiába tiltakozik mindenki, a polgármester eldöntötte, hogy itt kikötő épül, ha a fene fenét eszik is! – legyintett egy kutyát sétáltató férfi a balatonföldvári Rákóczi utcában. – Eddig Földvár megúszta, hogy szétbarmolják a partját, hát most tessék, megkapjuk mi is a betonmólókat, mint néhány éve Balatonfenyves. A helyiek egy kisebb része már 2019 őszétől háborog, a többség viszont csak néhány hónapja döbbent rá, vége a jó világnak a Nyugati strandnál. A fideszes többségű képviselő-testület alig több, mint három héttel a 2019-es önkormányzati választások után vette napirendjére a tervezett e-kikötő ügyét. A kampányban mélyen hallgattak az elképzelésekről. Az ellenzék felvetette, hogy egy ilyen, a település jövőjét érdemben befolyásoló döntés előtt ki kellene kérni a helyiek véleményét, erre azonban azóta sem került sor. A kormánypárti többség viszont úgy döntött, a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében belevág az e-kikötő fejlesztésbe. A beruházást Holovits Huba polgármester (Fidesz-KDNP) többek között azzal indokolta, hogy így plázsos strandot alakíthatnak ki, mely ráadásul ingyenes lehet majd. A koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendben Holovits egyszemélyi döntéseket hozhat. Április elején kiderült, a Balabo Kft. 897 millió forintot nyert a földvári e-kikötő létesítésére (a céget egy budapesti és egy földvári magánszemély tulajdonolja). Nem sokkal ezután a polgármester pályázatot írt ki a strand egy 300 négyzetméteres területének 15 éves hasznosítására, s azon parti kiszolgáló létesítmények kialakítására. Az egyetlen pályázó a Balabo volt, a céggel május elején már alá is írta a polgármester a szerződést, amely rendes felmondással nem szüntethető meg. A megállapodás szerint a Balabo legalább akkora értékben épít kiszolgáló-létesítményeket, mint amekkora a 15 éves bérleti díj, vagyis így a cég tulajdonképpen ingyen jutott a parti területhez. Holovits szerepe azért is érdekes, mert amikor 2003-ban felmerült, hogy a Nyugati strandon kikötő épüljön, akkor - földvári informátoraink szerint - a lakossági ellenállás egyik vezetője önkormányzati képviselőként éppen a jelenlegi polgármester volt. - Úgy gondoljuk, hogy ez a beruházás egyértelműen a Covid-világjárvány utáni gazdasági újjáéledés motorja lesz Balatonföldváron. Turisztikai attrakciót teremt, munkahelyeket hoz létre, adóbevételt generál, magával vonzza a fizetőképes vásárlóerő növekedését, az ingatlanpiac fellendülését - indokolta lapunknak a projekt létjogosultságát Holovits Huba, aki szerint politikai célokat szolgál a beruházás elleni, önkormányzattal szembeni hadjárat. Hozzátette, azért csak az önkormányzati választások után került a testület elé az e-kikötő ügye, mert a kikötőépítésre a pályázat csak az önkormányzati választások után jelent meg. A polgármester cáfolta, hogy anno ellenezte volna a korábbi beruházást, s állította, már akkor a városrész fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségű projektnek nevezte. Szerinte a kezdetektől folyamatosan tájékoztatják a helyieket a beruházásról, az e-kikötő ellenzőit hangos kisebbségnek nevezte. Megjegyezte, a kikötő 15 éve napirenden lévő kérdés. Helyi forrásaink állították, elmaradt a többször is beígért fórum a kikötőről. A közösségi oldalakon viszont folyamatos témának számított a beruházás, mellyel szemben a civilek megpróbáltak érdemben is fellépni. A Nők a Balatonért Egyesület többek között környezetvédelmi szempontokra hivatkozva fordult az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz. Jelezték, a terület besorolása strand, melynek maximum a 10 százalékát lehet beépíteni, 65 százaléknak pedig zöldterületnek kell lennie. A Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület (MBE) pedig a környezetvédelmi, ökológiai, áramlástani, hulladék- és szennyvízkezelési szempontok mellett az elmaradt társadalmi egyeztetésre is felhívta a hivatal figyelmét. - A környezetvédelmi és áramlástani vélemények csak a jelen helyzetről szólnak, nem modellezik a mólók megépítése utáni állapotot, így fogalmunk sincs például az iszaposodásról – magyarázta Herényi Károly, az MBE elnöke. – A törvény szerint amúgy a kikötők meghatározott közelében tilos strandot üzemeltetni. A forgalomnövekedésről sem lehet tudni semmit: 60 parkoló épül ugyan, de az biztosan nem elég egy 175 hajós kikötőhöz. Arról sem szólnak a tervek, mi lesz a kikötői szennyvízzel. És persze a sokezer strandolóval, akik kiszorulnak majd a 175 hajótulajdonos miatt. A kormányhivatalt azonban nem sikerült meggyőznie a civileknek, a környezetvédelmi főosztály – lapunk birtokába jutott – januári határozata szerint a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. - Gondolkodunk rajta, hogy bíróságon támadjuk meg a kormányhivatal határozatát, más kérdés, érdemes-e, ugyanis a gyakorlat szerint az ilyen esetekben nem nagyon lehet nyerni – jelentette ki Herényi Károly. – Ha a jogi út nem járható, marad a társadalmi ellenállás: aláírásokat gyűjtünk, élőláncot szervezünk, mindenképpen megpróbáljuk megakadályozni a beruházást, hiszen, mint tudjuk, ez visszafordíthatatlan folyamat: ha valamit beépítenek a tónál, az örökre úgy marad, s így ismét elvész a Balaton-part egy darabja.  

A polgármester szerint egy helyi rendelete felülírja a jogszabályt

Az 1,6 milliárd forintból 2023 év végére megépíteni tervezett, 2,3 hektár vízfelületű, összesen 2,8 hektáros kikötőt két, háromméteres mólószár határolja majd, a hosszabb 311, a rövidebb 225 méterre nyúlna be a tóba, köztük úszómólót alakítanának ki összesen 175 hajóhellyel. A mólók közötti távolságot 143 méterre tervezték, ezek összekötéséhez négy méter szélességben, 40 centi vastagon lebetonoznák a partot. A kikötő teljesen kettévágná a strandot egy 900 és egy 700 négyzetméteres részre. Kérdés azonban, hogy fürdésre alkalmas lesz-e a terület, ugyanis a törvény szerint fürdőhely esetében a vízen 100, a parton 10 méteres védőterületet kell kijelölni, míg kikötő 100 méteres körzetében tilos fürdeni, s ez, ha megépül az e-kikötő a Nyugati strandon, nem érvényesíthető. Holovits Huba polgármester viszont állította, a helyi építési szabályzat felmentést ad a jogszabály alól, s így nyugodtan működhet egymás mellett a strand és a kikötő.   

Még az inflációt sem pótolja a közmunkások béremelése

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.08. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A kormány négy év után március 1-től minimálisan megemeli a közmunkásbéreket, de úgy, hogy még az inflációt sem pótolja a többletpénz. Az új összegeket tartalmazó kormányrendelet pénteken este jelent meg, bár a 4 százalékos emelés hírét már január végén bejelentette Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
A közmunkások 2017 óta 81 530 forintos bruttó bére a jövő hónaptól 85 ezer forintra nő, míg a szakképzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak az eddigi 106 555 forint helyett 110 815 forintot kapnak. Sokkal többet mondanak persze a nettó összegek, vagyis, hogy mennyi pénzt tud elkölteni egy közfoglalkoztatásban dolgozó. Eddig nettó 54 217 forintot kapott kézhez, a szakképzettek garantált közmunkásbére pedig 70 859 forintot jelentett a borítékban vagy az illető számláján, most nagyjából kétezerrel lesz több. Ha megnézzük, mekkora volt az infláció az utolsó emelés óta eltelt négy évben, könnyű belátni, hogy gyakorlatilag semmit nem ér a most hivatalossá tett körfoglalkoztatási béremelés, hiszen a fogyasztói árak ez alatt az időszak alatt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 11,9 százalékkal emelkedtek. Ezért a pénzért már 2017-ben is csak a legalapvetőbb élelmiszereket lehetett megvenni, ráadásul ezek drágulása 19,6 százalékra jön ki, vagyis innen nézve ötödével kevesebbet ér a közmunkásbér mint négy éve. Nem véletlen, hogy ez a foglalkoztatási forma a válság ellenére tavaly tovább vesztett népszerűségéből, már valóban csak azok dolgoznak közmunkásként, akiknek semmi más esélyük nincs, hogy valamilyen munkából származó jövedelemhez jussanak. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja azt írja, hogy tavaly decemberben 94 és félezren dolgoztak így az országban, ez még a novemberi létszámnál is kisebb, éves szinten pedig majdnem 13 százalékos a csökkenés. Az adatok azt is jelzik, hogy már rég nem foglalkoztatási, sokkal inkább vidékfejlesztési kérdés a közmunka, hiszen a belügyi összesítés szerint a benne foglalkoztatottak 87,2 százaléka hátrányos helyzetű településen él, míg ez az arány öt éve még csak 77 százalék volt. A foglalkoztatási forma változását mutatja az is, hogy 55-ről 61,5 százalékra nőtt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és emelkedett az 50 év feletti közmunkások száma is. Ezért fogalmazott úgy nemrég a Debreceni Egyetem kutatója, Kóti Tibor a Népszavának, hogy a térség, a képzettségük és a koruk alapján attól a majdnem százezer embertől, aki ma közmunkásként dolgozik, nem is várható el, hogy piaci munkahelyet találjon magának. Ahogy az sem reális elvárás, hogy a gazdasági visszaesésre tömegek válaszoljanak azzal, hogy közmunkára jelentkeznek, ahogy azt Orbán Viktor tavaly májusban minden előzetes felmérés nélkül tervezte.  Ahogy a kisnyugdíjasok, úgy a közmunkások is a szegénységi küszöb alatt élnek, a márciustól bevezetett emeléstől még nem javul a helyzetük, de a Fidesz-kormány elmondhatja, hogy lám, még ebben a rossz helyzetben is adott valamit. Valamit, ami pont jó magyarázat, hogy miért szán a tavalyi 140 millárd helyett idén 165 milliárdot a közfoglalkoztatásra a költségvetés.