Az online térbe helyezett találkozón Körmendy-Ékes Judit, a zenekar alapítványának kuratóriumi elnöke szólalt meg először. Elmondta, hogy ma már a művészeti élet szereplőinek is a piacon kell megjelenniük, ezért gyakorlati piackutatást folytattak, felmérték a lehetséges elérhető közönséget. Ebben partnerek volt Várdai István csellóművész, művészeti igazgató és Tfirst Péter koncertmester is, akik megértették, hogy nem elegendő kizárólag a magas művészi színvonal a sikerhez: a művészeti, valamint pénzügyi, piaci terveket összehangolták. Egy európai közbeszerzési folyamat eredményeként öt mesterhangszerhez jutottak, amelyek nagyban emelhetik a zenekar hangzásának minőségét. Az elmúlt hónapokban a járvány ideje alatt sem tétlenkedtek, stúdióba vonultak, felvételeket készítettek, próbáltak, készültek a jövőre. Hatalmas munkával új, profi menedzsmentet építettek fel, újragondolták a szerződéseket, átnézték, felújították a kottatárat. Differenciált finanszírozási modellt, új támogatói kört építettek ki. A Liszt Ferenc Kamarazenekar új márkaként jelenik meg, de a megújulás összhangban áll a művészeti koncepcióval.
A következő megszólaló Várdai István csellóművész, a zenekar művészeti igazgatója volt, aki egy hasonlattal élt: úgy véli, ha egy kertész szeretne fenntartható módon organikus növényeket termeszteni, ahhoz először rendet kell tennie földjén. A művész a társadalom szellemi, lelki épségét tartja rendben, nekik most az a feladatuk, hogy az elmúlt a 300-400 év repertoárjából megkeressék azt a tartalmat, ami leginkább a nekik való, amit leginkább közvetíteni tudnak a társadalomnak, mivel nem lehet csak aratni, vetni is kell. A megújulások ahhoz teremtették meg a táptalajt, hogy meg tudják tartani a tradíciót, de emellett újat is tudjanak teremteni, kreatívak lehessenek. Manapság egyfajta aránytalanság tapasztalható: sok olyan termék túl van értékelve, ami nem szolgálja a társadalom egészségét, miközben minőségi dolgok alul vannak reprezentálva. A hagyományok mellett tehát egyre inkább megjelenik a zenekarnál az újdonság is, ebben szerepet kap a vizualitás is, amelynek segítségével közelebb hozzák az arra fogékonyakhoz programjaikat: háttérinformációkkal, poadcastokkal teszik teljesebbé az egyes projektjeiket. Fiatal magyar zeneszerzők új darabjai jelennek majd meg műsoraikban, és az ő kapcsolati tőkéjének eredményeképp olyan világhírű szólisták is felléphetnek a zenekarral, akik már megnézik, hová mennek el szerepelni, ha hívják őket. Például említette Vikingúr Olafssont és Patricia Kopatchinskaját. Hozzátette, új közönséget is ki kell nevelni, ami szerves folyamat, de szuggesztív, magas művészi színvonalú előadásmóddal, bárkit el lehet érni. Az elkövetkezendő három évben három kontinensen fognak turnézni.
Tfirst Pétertől megtudhattuk, Várdai István, aki a világ csellistái között vezető helyet foglal el, sokoldalúan, szólistaként, karmesterként, valamint művészeti vezetőként, a próbákat végigkísérve volt és van jelen a LFKZ életében. A repertoárban továbbra is észrevehető lesz a múlt tisztelete, az olyan emblematikus darabokat, mint Bartók Divertimentója megtartják, de megjelenik két új vonulat is. Az egyik a felkérésre írt kortárs zenéjé, a másik az átiratoké. Ilyet már játszottak tavaly: Tfirst Zoltán átdolgozásában Beethoven Kreuzter-szonátáját. A közeljövőben pedig szintén Beethoven kerül sorra, az Ilja Gringolts-féle Diabelli-variációk; ezek azért is fontos törekvések, mert ilyeneket mások eddig nem igen játszottak. Új módon, streamelt online formában tették elérhetővé az elmúlt hónapokban koncertjeiket, amelyeket a közönség ingyenesen láthatott, de épp ezért tavaly decemberben arra kérték, és kérik a továbbiakban is követőiket, virtuális koncertjegyeik árával a Semmelweis Gyermekklinikát támogassák. Szólt arról, milyen fontosak az új impulzusok, amelyeket a vendégszólistáktól kap a zenekar, és rámutatott az új hangszerek vásárlása – ami a zenekar életében először történt meg –, meghatározó a zenekari hangzás finomítása szempontjából. A következő hangversenyen már hallani lehet őket.
