Oroszország elleni szankciókat helyezett kilátásba Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament kedd délutáni plenáris vitájában. A közösség fődiplomatája igyekezett visszaverni a múlt heti moszkvai látogatását érintő éles bírálatokat, és határozott lépéseket ígért az orosz kibertámadások és dezinformáció ellen. A döntés a külügyminiszterekből álló fórum kezében van, Borrell azonban jelezte, hogy élni fog a kezdeményezés tisztségével járó lehetőségével.
A 27-ek eddig semmiféle büntetőintézkedést nem hoztak Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista törvénytelen bebörtönzése, és az ennek nyomán kirobbant országos tüntetések erőszakos elfojtása miatt. A külügyi tárcavezetők február végén, az állam- és kormányfők pedig márciusban tárgyalnak majd az EU-orosz kapcsolatokról. A szankciós döntésekhez minden tagállamnak hozzá kell járulnia, de a konszenzus egyelőre hiányzik, és nem csak a Putyin-rendszerrel barátságos viszonyt fenntartó magyar kormány miatt. Megfigyelők szerint Borrell moszkvai látogatását a befolyásos tagállamok, elsősorban Németország és Franciaország szorgalmazták.
„Elhibázott, szerencsétlen, katasztrofális” – ezekkel a jelzőkkel illette az EP-képviselők túlnyomó többsége a főképviselő hivatalos oroszországi útját. A hozzászólók nem csak azt kifogásolták, hogy Borrellnek éppen akkor támadt kedve Moszkvába látogatni, amikor Navalnijt börtönbe csukták, hanem azt is, hogy az orosz partnerével, Szergej Lavrovval tartott sajtótájékoztatóján csendben tűrte az Európai Uniót ért alaptalan bírálatokat és hazugságokat. Különösen megalázónak nevezték, hogy a Kreml a vizit idején döntött három uniós diplomata kiutasításáról.
„Az orosz medve alaposan helybenhagyta önt. A látogatása súlyos károkat okozott”, mondta felszólalásában a belga liberális Hilde Vautmans. A kudarc miatt többen lemondásra szólították fel Borrellt, például a cseh zöldpárti Markéta Gregorová, aki szerint a spanyol politikus viselkedésével szégyent hozott az európai állampolgárokra, és hitelesítette az orosz maffiaállamot.
Még a plenáris ülés előtt több mint 80 képviselő levélben követelte Borrell távozását az Európai Bizottság alelnöki, és a külügyi tanács elnöki székéből. A kérésnek aligha lesz foganatja: a főképviselőt csak az Európai Bizottság elnöke, illetve az állam- és kormányfői tanács mozdíthatja el a tisztségéből.
Számos képviselő célzott szankciókat sürgetett, így az orosz oligarchák és az emberi jogok súlyos megsértésében bűnös politikusok vagyonának befagyasztását, mondván ott kell ütni, ahol a legjobban fáj. Szorgalmazták az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének a felfüggesztését is.
