Egy csepp méz néha többet ér, mint egy hordó ecet – mondta a nagymamámnak a tanfelügyelő, miután érdeklődéssel végignézte a fiatal és roppant szigorú tanítónő egyik óráját.
Ez a példabeszéd a fideszes Bajkai képviselő kiáltványáról jutott most eszembe. Egy közleményt, amely úgy kezdődik, hogy „a kereszténygyűlölő Niedermüller Péter vezetésével a baloldali szörnykoalíció elvette a méltán híres művészeti műhely, a Molnár Antal Zeneiskola elől” az épületet, és azt ostorozza, hogy odaadta Tudjukkiknek, így aztán „egy kulturális álarcot viselő baloldali, nyíltan kormányellenes kampányközpont fogja innen harcát vívni az általuk vizionált migránsbarát, szélsőségesen liberális, keresztényellenes világ eljövetele érdekében”, lehetetlen komolyan végigolvasni. Egy csepp józanság néha többet ér, mint egy hordó giccses lózung – már ha nem az a cél, hogy az olvasóból felbugyogjon a nevetés.
Ha a tényeket nézzük, akkor egyébként az van, hogy a minap, 2011-ben Erzsébetváros akkori fideszes önkormányzata megszavazta, hogy egy meg nem nevezett célra, előbb 99, majd még 600 millió forintért újítsák fel a Damjanich utca 4. alatti régi iskolaépületet. Meglehet, a hat helyen működő zeneiskolát akarták odatelepíteni, de ennek rendeleti nyomát eddig senki sem találta meg. No meg Bajkai István párttársai akkoriban államosították éppen az összes iskolát – érdekes is lett volna, ha a kerület az államnak ajándékoz egy ilyen ingatlant.
Most viszont az országgyűlési ellenzéket képviselő önkormányzat átadta az épületet a kiebrudalt színművészetiseknek. Ami Bajkai képviselő megfogalmazásában így fest: „a baloldal már a látszatra sem adva építi le Erzsébetváros kulturális életét”. Egy tíz éve üresen álló házra vonatkoztatva ez legalábbis merész kijelentés, viszont mivel az SZFE fiataljai megkapták a kulcsot, bízvást mondhatjuk: meglátjuk.