Az amerikai Külügyminisztérium arra buzdítja a magyar kormányt, hogy segítse elő a nyílt viszonyokat a sajtóban és őrizze meg a jogállamot, illetve az átláthatóság elveit. A State Department szóvivője jelezte, hogy az Egyesült Államok osztja az aggodalmakat a magyar sajtószabadság állandó hanyatlása láttán, miután a Biden-kormányzat megígérte, hogy ismét középpontba állítja a demokrácia kérdését. Márpedig – hangsúlyozta – Ned Price – a Klubrádió sugárzási engedélyének megvonása azt jelentené, hogy újabb független hang szorul ki a közvitákból, ami további csapás volna a média sokszínűsége szemszögéből.
A jelentés megjegyzi, hogy a másodfokú bírósági döntésre még hónapokig kell várni, addig a rádió egy csomó reklámbevételtől esik el, de sok hallgatót is elveszít, bár az interneten tovább akar működni. Mindenesetre a fejlemény újabb kételyeket vet fel az ügyben, mennyire érvényesül a sajtószabadság az uniós tag Magyarországon. Az adó már eddig is egy sor jogi küzdelmet volt kénytelen megvívni, amióta a jobboldali-kormány hatalomra került. Emiatt csak nehezen jutott hirdetésekhez.
A médiahatóság, amelynek vezetői közel állnak Orbán Viktorhoz, azt mondja, hogy kizárólag szakmai szempontokat követtek a döntés meghozatalakor. Ám ahogy a testület bánik a Klubrádióval, az ráerősít arra az aggályra, hogy a miniszterelnök befolyást gyakorol az önálló sajtóra. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemzőtől úgy véli, hogy a rádió esetében is azt lehet látni: kormánypárti testületek jogi eszközökkel fojtják el a kritikus hangokat.
Az utóbbi években a legtöbb független szerkesztőség vagy bezárt, vagy a Fidesz szövetségesei vették meg őket, majd hatalmas reklámszerződéseket kaptak az államtól. A közmédia ellen, beleértve az MTI-t, ugyanakkor az a vád, hogy hivatalos szócső lett belőle. Választási megfigyelők 3 éve úgy látták, hogy a fejre állt médiapiac, illetve az irányított tájékoztatás segített Orbánnak harmadszor is megszerezni a győzelmet.
A francia külügyi tárca szóvivője felszólította a magyar kormányt, hogy az tegyen eleget a sajtó ügyében vállalt uniós kötelezettségének. Egyben figyelmeztetett, hogy a Klubrádió adásainak felfüggesztése nagyon nyugtalanító volna a médiapluralizmus és –függetlenség oldaláról nézve.
A vezető francia lap úgy értékeltette a történteken, hogy bevonják a független Klubrádió antennáját, miközben az országot a Riporterek Határok nélkül a 2010-es 23. helyről mostanra a 89-ik helyre sorolta vissza a sajtószabadság állapota alapján. Az EU pedig jogállami eljárást indított, mert úgy ítélte, meg, hogy Magyarországon súlyos veszélyben vannak a közösség értekei, külön is kiemelve, hogy egyre szűkül a média sokszínűsége.
FAZ
Újabb független hangot hallgattattak el Magyarországon, még egy szomorú nap a sajtószabadság számára. Ezt az Európai Tanács emberi jogokért felelős biztosa, Dunja Mijatovic hozta nyilvánosságra twitter-üzenetében. Véleményéhez a konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung hozzáfűzi, hogy a Klubrádió a Fidesz hatalomra kerülése óta küzd a fennmaradásért. Kénytelen volt hullámsávot váltani, sugárzási körzetét korlátozták, működési engedélyét mindig csak pár hónapra adták meg és csupán a lejárat előtt néhány nappal hosszabbították meg.
Az adó, amely leginkább a hallgatók támogatásából él, idáig sikeresen védekezett a bíróságokon. Most is fellebbezést nyújt be, bár fél, hogy az interneten elveszti közönsége jó kétharmadát.
Monika Vana, az osztrák zöldek EP-csoportjának vezetője szerint az unió nem nézheti karba tett kézzel, hogy sajtójogi disznóságokat alkalmazva a partvonalra nyomják a független Klubrádiót. Nem csupán arról van itt szó, hogy torzítják a versenyt - jegyezte meg - hanem még tovább szűkítik a média szabadságát. A civil szféra az utolsó objektív tájékozódási lehetőségét veszti el, miközben az állami rádió és tévé teljes mértékben a jobboldali-nemzeti kormány kezében van.
Bezárás előtt áll a Klubrádió, az utolsó országosan ismert, független magyar rádió. Vereséget szenvedett a bíróságon, nem kapott engedélyt a jelenlegi frekvencia további használatára, ezért rövid hullámon vasárnaptól nem lehet tovább hallgatni. A médiahatóság arra hivatkozva nem hosszabbította meg a licencet, hogy az adó már négy éve két kisebb vétséget követett le a médiatörvény értelmében.
Az analóg adás beszüntetésére kényszerítik Magyarország egyetlen olyan rádióját, amely független orgánumként közügyekkel foglalkozik. Az alapot az ellenmondásos médiatörvény szolgáltatja, amelyet a Fidesz az elsők között módosított, miután 11 éve visszaszerezte az uralmat. Az adó bűne hivatalosan az volt, hogy kétszer késve adta le a jelentést a zene és szöveg arányáról. De azért akkor megfizette a bírságot.
A Nemzetközi Sajtó Intézet és az Újságírók Európai Szövetsége már a múlt héten cselekvésre noszogatta az uniót. A bírósági ítélet a legújabb fejlemény, amely azt mutatja, hogy egyre szűkül a tér a független erők számára a szigorúan ellenőrzött magyar sajtópiacon.
Lekapcsolják a kormányt bíráló Klubrádiót, ami beleillik abba, hogy a kormány bele akarja fojtani a szót a számára ellenszenves sajtóorgánumokba – mutat rá a Riporterek Határok Nélkül közleménye, amely egyre inkább veszélyben látja a magyar sajtószabadságot.
Szintén a kormányzati szándékok következménye volt, hogy a múlt nyáron elbocsátották az Index főszerkesztője, amire válaszul a munkatársak többsége felállt. Dull Szabolcs azért nem maradhatott, mert nyilvánosan kifogásolta, hogy a portált átvette egy hatalom közeli üzletember. Orbán egyébként már a média nagy hányadát tartja uralma alatt. Mindössze egy pár független szerkesztőség maradt, de most elérkezett a vég a Klubrádió számára is.
Washington Post/ABC News/Yahoo/AP
Leparancsolják az ultrarövidhullámról az egyik még megmaradt független magyar rádiót és a világhálóra kényszerítik, miután a bíróság helyben hagyta a médiafelügyelet verdiktjét, amely megvonta az eddigi frekvenciát a csatornától. Ezek után a kormánynak azt vetik a szemére, hogy megsérti a média piacot, illetve hogy a MNHH vezetői politikailag elfogultak. Egyben felerősödött a vita a sajtószabadságról és a média politikai befolyásolásáról.
Bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a hatalom módszeresen rohamozza a média függetlenségét és sokszínűségét, így már sok szerkesztőség a hatalommal szövetséges üzletemberek kezébe került. A KESMÁ-hoz tartozó orgánumok viszik el az összes reklámbevétel 40 %-át. A Mérték Médiaelemző kimutatta, hogy az állami megrendelések javarésze a „közeli” sajtónak jut. Más elemzők ugyanakkor azt mondják, hogy a cégek félnek a bosszútól, ezért nem hirdetnek liberális orgánumoknál.
A jobboldali-nemzeti Orbán-kabinet mind jobban ellenőrzése alá helyezi a sajtót, így most kénytelen beszüntetni programját a fontos Klubrádió, amely a 92,9-es megaherzes sávon nagyjából félmillió embert képes elérni. De a Fidesz hatalomra kerülése óta csak Budapesten és környékén. Dési János a bírósági ítéletben politikát lát. Azt mondja: egy diktatúrában nincs hely a független hangok számára.
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a járvány újabb hulláma expresszvonat sebességével robog az Egyesült Államok felé, ezért élni kell a védekezés egyetlen hatékony eszközével, azaz: oltani, oltani, oltani! Hiszen új törzs jelent meg, amely máris letarolja pl. Dániát. Az új fertőzöttek száma 10 naponként megkétszereződik. Ezért ragaszkodni kell a maszkokhoz, a távolságtartáshoz, a higiéniához és a korlátozásokhoz. De igazából csak az oltás segíthet, már ha időben beadják.
Ha ez nem sikerül, akkor megint felugrik napi 200 ezerre a friss fertőzöttek száma, a jelenlegi 107 ezerről, aminek az lesz a következménye, hogy rengetegen halnak meg, illetve kerülnek kórházba. Egy dán szakértő azt nyilatkozta, hogy jelenleg még a vihar előtti csendnél tartunk.
Ám máris az látszik, hogy az új mutáns a zárlat ellenére is egyre csak terjed. A dánoknál már bezártak az iskolák és vendéglők, ezért a hatóságok 10-ről 5-re korlátozták azok számát, akik egyszerre egy helyen tartózkodhatnak. Kiutat azonban csakis az immunitás jelent, miközben az embereknek elegük van a szigorú intézkedésekből.
Talán 6-12 hét van, amíg az új variáns végigsöpör az USÁ-n, de idáig a lakosságnak csak töredékét oltották be. Mindkét adagot idáig csupán 9,5 millió ember kapta meg a Pfizer, illetve a Moderna készítményéből. A folyamat felgyorsítására azt lehet tenni, hogy a 2. dózissal várnak, és így többen juthatnának hozzá az első oltáshoz. De nem lehet habozni, mert akkora veszélyt jelent a dél-afrikai, a brazil és a brit vírusváltozat.
Nagy harc várható a járvány miatt megszavazott hatalmas uniós segélycsomag megszavazása során, és lehet, hogy Magyarország betart a ratifikációnál, annál is inkább, mert hírek szerint Brüsszel felszólította, hogy rázza gatyába a közbeszerzési törvényeket. A Bizottság, a Parlament és a 27 tagállam valóságos akadályfutást mutat be a 750 milliárd euró ügyében, miközben a leginkább rászoruló kormányok még egy fityinget sem láttak a pénzből. A következő hetek viszont teli vannak politikai kockázattal.
A legkisebb homokszemen is elakadhat a csomag, amelyhez kapcsolódik, hogy a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásától teszik függővé. Különösen Magyarország ad okot a nyugtalanságra. Orbán Viktor jelezte, hogy a jogállami mechanizmus miatt az Európai Bírósághoz kíván fordulni és EU-források szerint ezt meg is teszi. Egyelőre azonban kivár, mert március 4-ig még van ideje. Viszont látni akarja, hogy különösen a svédek és a hollandok nem csatolnak-e bármiféle feltételt a pénzügyi keret elfogadásához.
További gond, hogy a kormányoknak el kell nyerniük mind a Bizottság, mind a többi tag áldását az ügyben, mire akarják költeni a pénzt. Ám Magyarországon az OLAF rengeteg visszaélést tárt fel az uniós alapok felhasználásánál, ezért az unió azt várja, hogy ez esetben az Orbán-kormány tisztességesebb lesz. Ám a Reuters tegnapi jelentése szerint az EU arra szólította fel a magyar felet, hogy számolja a fel a rendszerszintű szabálytalanságokat az állami pályázatoknál, ám ez nagyon nem tetszik a hatalom legfelső köreinek. Szóval úgy áll, hogy a törvénybe iktatás során bármikor előállhat valami újabb dráma.
Fellebbezni kíván az ítélet ellen két lengyel történész, akit Varsóban a bíróság bocsánatkérésre szólított fel a felperessel szemben, miután legutóbbi könyvükben az írták, hogy annak nagybátyja a háború idején egy falu polgármestereként megmentett ugyan egy zsidó asszonyt, ugyanakkor felelős azért, hogy a németek a közeli erdőben megtaláltak és kivégeztek több tucat üldözöttet. A verdikt viszont elutasította az átszámítva jó 22 ezer dolláros kártérítési igényt.
Az egyik kutató, Jan Grabowski, az Ottawai Egyetem professzora, azt mondja, hogy a döntés elriasztja a tudomány képviselőit a Holokauszt történetének feltárásától. A jeruzsálemi Yad Vashem Központ úgy értékelte, hogy a bíróság döntése nyomán súlyos támadás érte a szabad kutatást. A Zsidó Világkongresszus csalódottan reagált és reményét fejezte ki, hogy eljön a nap, amikor a történelem ügyében ismét a szakemberek lesznek illetékesek és nem politikusok vagy bírák.
Az újság magyarázatként kifejti, hogy a PiS alatt igen nagy hangsúlyt kap a lengyelek évszázados hősiessége és szenvedése, különösen a 2. világháború kapcsán. Ugyanakkor a hivatalos felfogás elfordítja a fejét, amikor a nemzet történetének sötétebb fejezeteiről esik szó.
