Az összevonás megtörtént, a koncepció még készül a Volánbusz és a MÁV között

Évek óta készültek a távolsági személyszállításban résztvevő cégek egyesítésére. Az 56 ezer főre duzzasztott, a Volánbuszt is bekebelező MÁV-nál dolgozók érdemi változást nem, bérfeszültséget viszont tapasztalnak.

Kevés olyan ágazat van, amely annyi átalakításon ment át az utóbbi években, mint a távolsági személyszállítás. Sokéves vajúdás után tavaly a MÁV bekebelezte az állami távolsági busztársaságot. A menetrendek összehangolása, a párhuzamosságok régóta ígérgetett felszámolása ezzel azonban nem rendeződött, de legalább elkezdődött valami. Az immár több mint 56 ezer embert foglalkoztató mamutvállalatba terelt nem vasutas dolgozók azonban egyelőre nem éreznek érdemi változást.

Homolya Róbert, a MÁV-csoport elnök-vezérigazgatója 4-5 éves munkának nevezte a menetrendek összehangolását, és a megfelelő minőségű járművek beszerzését. A „közlekedési társaságok egységes csoportszintű tulajdonosi struktúrájának kialakításáról” szóló tavaly december 30-án megjelent kormányhatározat szűkebb határidőket szab a menetrendek összehangolására, az utastájékoztatás és a jegyértékesítés egyesítésére. A különböző közlekedési vállalatok tarifaközösségét pedig 2022 januárjától vezetnék be. Az innovációs tárcának és a nemzeti vagyonért felelős miniszternek június végéig kell letenni a kormány asztalára egy összefoglalót, hogy mi az igazi célja a változásoknak, milyen feladatmegosztás alakul ki az átszervezések végére.

A Magyar Közlekedési Klub elnöke szerint az eddigi tapasztalatok alapján senki ne vegye túl komolyan a bejelentett határidőket. Pongrácz Gergely ráadásul szakértő társaival együtt szakmai tévedésnek tartja a közlekedési cégek ide-oda pakolgatását, a cégeken belüli átszervezéseket és összevconásokat. A civil szakmai szervezet egy olyan nagy állami megrendelő létrehozását tartaná megoldásnak, amilyen a fővárosban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ez a "nemzeti közlekedési Központ" aztán a minőségi elvárásoknak megfelelő bármilyen céggel köthetne szerződést a szolgáltatások elvégzésére, nem csak a mostani MÁV-csoport vállalataival – hangsúlyozta a Klub vezetője.

Pongrácz Gergely hangsúlyozta, hogy a vasúti és a távolsági buszközlekedés párhuzamosságainak teljes megszüntetése illúzió. Minden térségben más adottságok vannak, a lényeg, hogy országszerte működjön az integrált ütemes menetrend, amikor a legkisebb településről induló utazó is pontosan tudja, hogy van csatlakozása, ha az ország másik végébe akar eljutni. Ehhez a hálózatszervezéshez értő, nagyon felkészült szakemberek kellenek, de most nem látunk ilyen gárdát az országos, vagy a minisztériumi szinteken – tette hozzá a Magyar Közlekedési Klub elnöke. Most a MÁV magának mondja meg, hogy mit csináljon, nem állítjuk, hogy kizárt a jó eredmény, de nemzetközi tapasztalatok szerint azok a rendszerek működnek jól, ahol külső tartományi vagy állami cég a megrendelő – hangzott a szakértői vélemény.

A volánosok kevesebbet keresnek a mávosoknál

A hatalmas távolsági közlekedési vállalatnál az összevonások után több mint 56 ezren dolgoznak. A legtöbb ágazat irigykedve szemléli a magas szakszervezeti szervezettséget, ami egyes leányvállalatoknál eléri a 60 százalékot is. Különösen a MÁV érdekvédői számítanak erősnek, a három legnagyobb szervezet idén 6 százalékos alapbéremelést vár és az egyéb juttatások 3 százalékos emelését kéri a MÁV-csoport vezetésétől. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) és a VDSZSZ Szolidaritás Szakszervezet átadta javaslatát, de a bértárgyalások még nem kezdődtek meg – ezt a társaság kommunikációs igazgatósága és a majdani megállapodás jóváhagyására jogosult nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter hivatala is megerősítette lapunknak.

Annyit a napi.hu a napokban megszellőztetett, hogy a MÁV vezetése állítólag kész elfogadni a dolgozók ekkora béremelési kérését, sőt nem térne ki egy többéves megállapodás elől sem. Lapunknak azonban ezt nem erősítették meg hivatalosan. Így egyelőre annyit tudni, hogy vannak tervek egy két-, vagy akár hároméves bérmegállapodásra is, utóbbi összesen 20 százalék fölötti emelésről szólhatna. A korábbi hároméves megállapodással szemben azonban a szakszervezetek most csak olyan szerződést írnának alá, amelyben az utolsó évre is tisztességes emelési mérték maradna.

Az is fontos kérdés, hogy miként sikerül felzárkóztatni a Volánbuszon belül a korábban lemaradt keleti térségekben dolgozók bérét a nyugati országrészben többet keresők pénzeihez, s mindezt úgy, hogy csökkenjen mind a 18 ezer buszos alkalmazott lemaradása a vasutasokhoz képest.

A volános szakszervezetek közül a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) a vasutasok kérésével nagyjából megegyező elvárásokat fogalmazott meg az idei béremelésre, azzal a kiegészítéssel, hogy a 6 százalékos általános alapbéremelés mellett a további 3 százalékot az alacsonyabb bérű dolgozók differenciált felzárkóztatására használhassák. A cégcsoporton belüli felzárkózást segítené a MÁV-nál már tavaly bevezetett hűségpénz, vagy ahogy ott nevezik: lojalitási juttatás kiterjesztése a volánosokra, de a buszosok megelégednének annak tavalyi bruttó 350 ezer forintos összegével, míg a MÁV érdekvédői idén már 400 ezerre emelnék az összeget. Baranyai Zoltán KKSZ elnök a Népszavának megemlítette még a cafetéria keret ötvenezer forintos megemelésének igényét is.

A másik nagy volános szakszervezet, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) épp a tágra nyitott bérolló miatt a vasutasokénál nagyobb béremelést tartana indokoltnak, ők tízszázalékos keresetfejlesztést várnak. A dolgozókat hátrányosan érintő munkáltatói lépések, például önkényesen kiadott szabadságok és az elfogadhatatlan munkakörülmények miatt sokszor tiltakozó szakszervezet elnöke azt hangsúlyozza, hogy a járvány hatására ugyan most megszűnt a korábbi létszámhiány, van elég buszvezető, de ettől még a foglalkoztatási és bérkérdések megoldása ugyanolyan fontos, mint a menetrendek összehangolása. Dobi István szerint épp a harcosságuk miatt a Volánbusz Zrt. vezetése őket megpróbálja kiszorítani az egyeztetésekből, tagságukat hátrányosan megkülönbözteti, leveleikre nem válaszol. Ez ellen – ha a járványhelyzet megengedi – egy április végi demonstrációval akarnak tiltakozni. A MÁV-csoport vezetésének figyelmét akarják felhívni erre a szerintük tarthatatlan helyzetre azzal, hogy a cég budapesti székháza elé vonulnának álarcot viselő társaikkal.