Előfizetés

Meghalt Jálics Ferenc jezsuita atya, aki Ferenc pápa lelki vezetője volt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.13. 14:14

Fotó: Hendrik Schmalhorst / jezsuita.hu
Temetéséről a magyar rendtartomány később ad hírt.
2021. február 13-án, szombat hajnalban a budapesti Farkas Edith Katolikus Szeretetotthonban 94 éves korában elhunyt Jálics Ferenc jezsuita atya, a nevéhez kötődő szemlélődő imamód iskolájának megteremtője – közölte a jezsuita.hu. Temetéséről a magyar rendtartomány később ad hírt. Jálics Ferenc 1927. november 16-án született Budapesten, majd családjának gyáli birtokán nevelkedett. Tízen voltak testvérek, ám egyikük korán meghalt. Édesapja kívánságára Kőszegen katonai pályára lépett: hadapródiskolás, majd tisztjelölt volt, a második világháború vége felé pedig Nürnbergbe vezényelték. Személyiségfejlődésének meghatározó pillanataként egy pincében a légitámadások alatt közvetlen közelről tapasztalta meg a halál fenyegetését.
„Amit ott láttam, egészen megváltoztatta az életemet, mert rájöttem, hogy az életnek van egy mélyebb értelme, mely még a haláltól is független. Ez lett mindennek a mércéje. Ez lett az életem iránytűje”

– fogalmazott később.

1946-ban tért haza Magyarországra. Itt leérettségizett, és belépett a jezsuita rendbe. Az egyre erősödő kommunista diktatúra miatt két év múlva sok más fiatal jezsuitával együtt el kellett hagynia hazáját. 1950-től Németországban nyelveket és irodalmat tanult, diplomáját Belgiumban, a Leuveni Katolikus Egyetemen szerezte filozófiából 1954-ben. 1956-ban a rend Chilébe, egy év múlva Argentínába küldte, ahol teológiát tanult. Itt szentelték pappá 1959-ben. Ezután az argentínai Córdobában töltött egy évet, utána a jezsuiták San Miguel-i teológiai és filozófiai fakultásán tanított. 1963-tól ugyanott a rend növendékeinek – többek között a ma Ferenc pápaként ismert Jorge Mario Bergoglionak – a lelki vezetője lett, és ebben az időben kezdett lelkigyakorlatokat adni. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett.  1974-ben a nyomorban élők melletti tanúságtételként Buenos Aires egyik szegénynegyedébe költözött, ám két év múlva a hatóságok őt orosz kémnek, társát pedig baloldali gerillának hitték, ezért elrabolták. Közel fél évig ágyúgolyóhoz láncolva, összekötözött végtagokkal, bekötött szemmel kellett élniük egy cellában. Miután kiszabadult, börtönélményeinek hatására fejlesztette ki a szemlélődő imamódot. Mint utóbb elmondta, ez idő alatt nemhogy nem szenvedett lelki, pszichikai sérülést, de
„földolgoztam életem több traumatikus élményét. Előtte volt egy enyhe depresszióm – ez ott elmúlt. Az őrök meg nem tudták mire vélni, hogy nem esünk kétségbe, nem ordibálunk, hanem Jézus nevét ismételgetjük és meditálunk.”

Kiszabadulása után egy évig Észak-Amerikában élt, majd Németországba került, 1984-ben pedig Gries-ben megalapította lelkigyakorlatos házát. Az évtizedek során több mint húszezer embernek adott lelkigyakorlatot, könyveit közel másfél tucat nyelvre fordították le, és módszerét legalább húsz országban alkalmazzák. Jálics Ferenc 2017 nyarán visszatért Magyarországra.

A Klubrádió szerint alig van a valóságnak megfelelő állítás a Médiatanács elnökének közleményében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.13. 11:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Álláspontjuk szerint a hatóság jogtalanul, diszkriminatív módon nem engedte tovább használni a Klubrádiónak a frekvenciát, míg más műsorszolgáltatóknak biztosította az újabb hétéves sugárzási lehetőséget.
Reagált a Klubrádió a Médiatanács elnöke közleményére. A rádió tételesen cáfolja Karas Mónika állításait. Azt írták, hogy az elnök közleményében alig lelhető fel a valóságnak megfelelő állítás. Karas Mónika szerint a Médiatanács nem vette el a frekvenciát a Klubrádiótól.
„Valóban nem elvette tőle, hanem jogtalanul, diszkriminatív módon nem engedte tovább használni azt, míg más műsorszolgáltatóknak biztosította az újabb hétéves sugárzási lehetőséget”

– írták Arató Andrásék.

Karas szerint a testületnek a frekvencia hosszabbításról szóló döntésekben nem volt mozgástere. A Klubrádió szerint azonban ez nem igaz, mert például az Inforádió esetében pontosan ellenkezőleg döntött ugyanolyan előzmények után. Megjegyezték, hogy az Inforádió mellett másoknak is kedvezően bírálta el a szerződéshosszabbítási igényét. A Klubrádió elismerte, hogy valóban egy éven belül kétszer is késve töltötte fel a hatóság szerverére a heti műsorkvóták teljesítéséről szóló jelentését, de nem mulasztották el, csak késtek vele. A határidőt viszont megkérdőjelezik, mivel állításuk szerint a kérdéses időpontban nem volt törvényben szabott határideje az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének.
„Hivatkozik Karas a rádiós piac állandó mozgására és a rendelkezésre álló frekvenciák „korlátos állami erőforrás” jellegére. Akkor vajon miért hever hosszú évek óta több tucat frekvencia kihasználatlanul, köztük 2014 óta a Klubrádió régi, 95,3 MHz-es hullámhossza?”

– tették fel a kérdést.

Karas Mónika közölte, hogy a Klubrádió „az egyetlen rádió, amely egy pályázattal nem hét éven, hanem tíz éven át szólt” az ingyenes közösségi hullámhosszon. A Klubrádió kifogásolta, hogy a Médiatanács elnöke azt már nem tette hozzá, a frekvencia megtartása „nem a Médiatanács tevékenységének eredménye, hanem a Médiatanács 2010 és 2013 közötti sorozatos törvénysértéseinek következtében hozott bírósági ítéletek kényszerítő erejének a következménye volt”.     A Klubrádió kedden elvesztette a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Bíróságán a Médiatanáccsal szemben indított pert, amiben megtámadták a hatóság tavaly őszi határozatát, mikor is megtagadták a rádió frekvenciahasználati engedélyének meghosszabbítását. A rádió február 14-ét követően elhallgat, amikor lejár frekvenciahasználati engedélye. A Klubrádió helyzetével az Európai Parlament is foglalkozni fog, amikor márciusi ülésén a képviselők a magyar és lengyel sajtószabadság helyzetét vitatják meg.

Karácsony Gergely és Ujhelyi István levelet küldött az Európai Bizottság elnökének

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.13. 11:07

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
A politikusok által Ursula von der Leyennek küldött levél célja az európai újjáépítési források védelme.
Ujhelyi István szombaton a Facebookon tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta, az EP és a tanács a napokban fogadta el azt a rendeletet, amely az unió történelmi újjáépítési csomagjának létrehozásáról szól, és amely Magyarország számára mintegy 5472 milliárd forintnyi támogatást jelent. Az MSZP politikusa jelezte, hogy a rendelkezés konkrét feltételekhez köti a pénzek lehívását: a kormánynak a következő hetekben be kell nyújtania egy úgynevezett nemzeti reformtervet, Magyarország újjáépítésének programját, de ehhez a dokumentumhoz csatolnia kell egy mellékletben a társadalmi partnerek - például az önkormányzatoknak, szakszervezeteknek és civil szervezeteknek - véleményét. "A magyar kormány ezt a tervet még a saját 133 bátor országgyűlési képviselőjének sem mutatta be a parlamentben; nem hozták be parlamenti vitára" - hívta fel a figyelmet Ujhelyi István, hozzátéve, hogy a kormány nem küldte meg a részletes programjavaslatokat és a "költési tervet" sem. Eközben az Európai Uniónak is azt nyilatkozták, hogy széleskörű társadalmi párbeszéd zajlik Magyarországon, "mert a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy konzultájon" - mondta a szocialista politikus. Ezért, vagyis, hogy a kormány ne tudja "elbábozni" a szakmai egyeztetéseket és ne hazudhasson, Brüsszelnek fogalmazták meg a levelüket, a bizottság elnökének - emelte ki a képviselő. Hozzátette: hogy azt kérik az bizottság elnökétől, részletesen vizsgáltassa ki, folytatott-e társadalmi párbeszédet a kormány, s azt is, hogy valóban a legfontosabb célokra fordítják-e a forrást.