offshore;Opten;cég;offshore-ozás;

Csökken a hazai offshore, de csak finomodott a közteher-elkerülés

Évek óta mérséklődik az adóparadicsomi cégek tulajdonában álló hazai vállalkozások száma - állapítja meg az Opten. A közteher-elkerülés mégis inkább csak finomodott, amit egy friss luxemburgi botrány is példáz.

Jelenleg közvetlenül mintegy 3 ezer, áttételesen pedig további 1300 magyar vállalkozás áll offshore-jellegű cég tulajdonában – derül ki az Opten kimutatásából. Ez több mint tíz százalékos csökkenés az előző évhez képest. Így tovább folytatódik a nyolc éve tartó lemorzsolódás. Az érintett hazai társaságok száma 2008 és 2013 között, 7 ezer közelében tetőzött. Az azt megelőző időszakot az offshore-ozás felfutása jellemezte. 2000-ben még csak valamivel több mint ezer ilyen hátterű magyar cég működött. Az onnantól kezdődő emelkedés 2006-tól még nagyobb ütemre váltott.

A céginformációs szolgáltató az olyan, adóparadicsomoknak nevezett „egzotikus országokban” bejegyzett tulajdonost nevezi offshore-jellegűnek, amely esetében a magyarországi jelenlét magas számát nehéz tényleges gazdasági folyamatokkal indokolni. (A tevékenységet illető, parázs viták miatt a fogalommeghatározások itt sosem tűpontosak.)

Az offshore-jellegű államokban bejegyzett cégek meghatározott feltételek mellett adómentességet, vagy nagyon alacsony adót élveznek. Ez különösen vonatkozhat a leányvállalattól kapott osztalék- vagy épp jogdíjbevételekre. Így a végső haszonhúzó a tényleges tevékenység szerinti államban előírtnál kevesebb adót fizet. Az offshore-ozással sem a tényleges haszonhúzók, sem a lehetőséget biztosító államok nem kérkednek, hisz a tevékenység az ügyeskedést, az adóelkerülést idézi. Bár az Opten-elemzés hangsúlyozza, hogy az előszeretettel „adóoptimalizálásnak” nevezett jelenség önmagában nem szabályellenes, a tapasztalatok szerint mégis könnyíti az adócsalást, a pénzmosást vagy más bűncselekményeket. Ráadásul a lehetőséget biztosító államok zöme diszkréten az átláthatóság csökkentésével is a csalók keze alá játszik. A legalábbis etikátlan eljárásnak a tetemes bevételektől eleső államok több évtizede igyekeznek – több-kevesebb sikerrel – gátat vetni.

Az Opten hangsúlyozza: a külföldi tulajdonlás Magyarországon is bevett gyakorlat, amiként az „adóparadicsomi" háttér mögött is állhat valós gazdasági tevékenység. Változatlanul gyanús ugyanakkor néhány távoli és alacsony lakosságszámú állam Magyarország iránti kiemelt figyelme.

Az offshore-kapcsolódású hazai cégek kedvence Ciprus: az Opten 1167, az uniós szigetországból irányított hazai vállalkozást számolt össze. A második helyezett 604-gyel a Seychelle-szigetek. Az Indiai-óceán ékszerdoboza a távolság és a tízezer lakosukra eső magyarországi befektetések szempontjából is kirívó. A harmadik legnépszerűbb az Egyesült Arab Emírségek, ahonnan 477 magyar céget irányítanak. Liechtensteinbe 448 magyar cégtől kerül osztalék. Itt tízezer lakosra 118 hazai befektetés jut. De felfért a kedvenc magyar offshore-helyszínek tízes listájára a Föld másik felén lévő, 58 ezres lakosságú Marshall-szigetek is: a tőlünk 13 ezer kilométerre található, mikronéziai miniállamból ma is évi 4-5 hazai céget alapítanak.

A jelenségre az elmúlt évtizedek során Magyarországon is felfigyelt az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti élet. A céginformációs szolgáltató ennek tudja be az érintett vállalkozásszám évek óta tartó visszaesését. Ám a szürkegazdaság visszaszorítására irányuló törekvésekkel szemben a rejtőzködni vágyók számára is nyílnak új lehetőségek. Ilyen lehet például, ha az offshore érdekeltséghez vezető tulajdonosi láncba más ország-béli tagokat iktatnak. Bár az Unió az offshore elleni küzdelem jegyében egységesítené a cégnyilvántartásokat, a teljes átláthatóság még várat magára – állapítja meg az Opten.

Luxemburg, az orvosi lóLuxemburg a helyi hatóságok fogadkozásai ellenére változatlanul közkedvelt offshore-helyszín – rántotta le a leplet a minap a francia Le Monde. A Nógrád megyényi, hatszázezres lélekszámú uniós miniállam cégeinek 90 százaléka nem helyi lakosoké – állapította meg a több mint egy tucat szervezet egy évnyi oknyomozásán alapuló munka. A napilap emlékeztet a 2014-ben kipattant LuxLeaksre, amely a nagyhercegség által több száz világszintű nagyvállalatnak biztosított adóeltüntetési lehetőségre világított rá. A rendszert Jean-Claude Juncker miniszterelnöksége idején tökéletesítették, amiben a későbbi európai bizottsági elnök elismerte politikai felelősségét. A LuxLeaks, illetve a 2016-os úgynevezett Panama-botrány nyomán az EU kötelezővé tette az offshore-cégek végső haszonhúzóinak feltüntetését a tagállami nyilvántartásokban. Bár a mostani oknyomozást is ez tette lehetővé, az érdeklődőket kevéssé segíti, hogy a luxemburgi rendszerben változatlanul csak cégnévre és -számra lehet keresni, tulajdonosra nem. Ráadásul egyes külföldiek és cégformák továbbra is mentesülnek a tulajdonosi bejelentés alól. A befektetési alapok átláthatósága a lehetetlennel határos. Bizonyos értékpapírokkal ma is bárki szavazhat, aki azokat felmutatja. Az adószabályokat csak erre szakosodott irodák képesek átlátni és a hivatali ügyintézők számát is inkább egy miniállam, semmint a kezelt vagyon méreteihez szabták. Magyarán a végső haszonhúzók és vagyonuk feltérképezéséhez az összes luxemburgi cég összes aktáját át kellett nyálazni. Mindebből ugyanakkor újabb botrány kerekedett, amit OpenLuxnak hívnak. Tiger Woods, Christiano Ronaldo, Shakira vagy épp a bahreini király adója egyaránt az uniós tagállamban illan el. Angelina Jolie és Brad Pitt provence-i szőlőültetvénye, vagy épp a szaúdi herceg Párizs-közeli kastélya mögött szintén luxemburgi cég áll. A Forbes 2000 tagú milliárdos-listájáról 279 név köszönt vissza az iratokból. Az olyan multik sem tűntek el, mint például a Pfizer, az Amazon, az LVMH, a Kering vagy az Altice. Befektetési alapok Luxemburgon keresztül vásárolnak fel egész berlini vagy londoni városrészeket. Luxusingatlanok és -gépek, műalkotások jogdíjainak végtelen sora érintett. De az ’Ndrangheta nevű olasz, illetve az orosz maffia is jelen van. Az oknyomozók rábukkantak az olasz Liga nevű szélsőjobboldali párt titkos alapjára és a korrupt venezuelai rezsim pénzeire is. Kutatásaik szerint a Luxemburgban bejegyzett 124 ezer kereskedelmi cégből 55 ezer, jellemzően iroda és alkalmazottak nélküli fantom-offshorecég világszerte hatezer milliárd eurós vagyont kezel. A Le Monde szintén arra jut: az átláthatóság bővítése jó, de az érdemi ellenőrizhetőségig még hosszú az út.