Csökken a hazai offshore, de csak finomodott a közteher-elkerülés

Évek óta mérséklődik az adóparadicsomi cégek tulajdonában álló hazai vállalkozások száma - állapítja meg az Opten. A közteher-elkerülés mégis inkább csak finomodott, amit egy friss luxemburgi botrány is példáz.

Jelenleg közvetlenül mintegy 3 ezer, áttételesen pedig további 1300 magyar vállalkozás áll offshore-jellegű cég tulajdonában – derül ki az Opten kimutatásából. Ez több mint tíz százalékos csökkenés az előző évhez képest. Így tovább folytatódik a nyolc éve tartó lemorzsolódás. Az érintett hazai társaságok száma 2008 és 2013 között, 7 ezer közelében tetőzött. Az azt megelőző időszakot az offshore-ozás felfutása jellemezte. 2000-ben még csak valamivel több mint ezer ilyen hátterű magyar cég működött. Az onnantól kezdődő emelkedés 2006-tól még nagyobb ütemre váltott.

A céginformációs szolgáltató az olyan, adóparadicsomoknak nevezett „egzotikus országokban” bejegyzett tulajdonost nevezi offshore-jellegűnek, amely esetében a magyarországi jelenlét magas számát nehéz tényleges gazdasági folyamatokkal indokolni. (A tevékenységet illető, parázs viták miatt a fogalommeghatározások itt sosem tűpontosak.)

Az offshore-jellegű államokban bejegyzett cégek meghatározott feltételek mellett adómentességet, vagy nagyon alacsony adót élveznek. Ez különösen vonatkozhat a leányvállalattól kapott osztalék- vagy épp jogdíjbevételekre. Így a végső haszonhúzó a tényleges tevékenység szerinti államban előírtnál kevesebb adót fizet. Az offshore-ozással sem a tényleges haszonhúzók, sem a lehetőséget biztosító államok nem kérkednek, hisz a tevékenység az ügyeskedést, az adóelkerülést idézi. Bár az Opten-elemzés hangsúlyozza, hogy az előszeretettel „adóoptimalizálásnak” nevezett jelenség önmagában nem szabályellenes, a tapasztalatok szerint mégis könnyíti az adócsalást, a pénzmosást vagy más bűncselekményeket. Ráadásul a lehetőséget biztosító államok zöme diszkréten az átláthatóság csökkentésével is a csalók keze alá játszik. A legalábbis etikátlan eljárásnak a tetemes bevételektől eleső államok több évtizede igyekeznek – több-kevesebb sikerrel – gátat vetni.

Az Opten hangsúlyozza: a külföldi tulajdonlás Magyarországon is bevett gyakorlat, amiként az „adóparadicsomi" háttér mögött is állhat valós gazdasági tevékenység. Változatlanul gyanús ugyanakkor néhány távoli és alacsony lakosságszámú állam Magyarország iránti kiemelt figyelme.

Az offshore-kapcsolódású hazai cégek kedvence Ciprus: az Opten 1167, az uniós szigetországból irányított hazai vállalkozást számolt össze. A második helyezett 604-gyel a Seychelle-szigetek. Az Indiai-óceán ékszerdoboza a távolság és a tízezer lakosukra eső magyarországi befektetések szempontjából is kirívó. A harmadik legnépszerűbb az Egyesült Arab Emírségek, ahonnan 477 magyar céget irányítanak. Liechtensteinbe 448 magyar cégtől kerül osztalék. Itt tízezer lakosra 118 hazai befektetés jut. De felfért a kedvenc magyar offshore-helyszínek tízes listájára a Föld másik felén lévő, 58 ezres lakosságú Marshall-szigetek is: a tőlünk 13 ezer kilométerre található, mikronéziai miniállamból ma is évi 4-5 hazai céget alapítanak.

A jelenségre az elmúlt évtizedek során Magyarországon is felfigyelt az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti élet. A céginformációs szolgáltató ennek tudja be az érintett vállalkozásszám évek óta tartó visszaesését. Ám a szürkegazdaság visszaszorítására irányuló törekvésekkel szemben a rejtőzködni vágyók számára is nyílnak új lehetőségek. Ilyen lehet például, ha az offshore érdekeltséghez vezető tulajdonosi láncba más ország-béli tagokat iktatnak. Bár az Unió az offshore elleni küzdelem jegyében egységesítené a cégnyilvántartásokat, a teljes átláthatóság még várat magára – állapítja meg az Opten.