Előfizetés

Mutatjuk az évtized legjobb szépprózai műveit

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2021.02.16. 10:00

Fotó: Népszava
Szakmai zsűri és a közönség vállalkozott a lehetetlenre: összeállítani a 2010-es évek legjobb szépprózai műveinek sorát.
Vida Gábor Egy dadogás története, illetve Dragomán György Máglya című könyve lett az évtized könyve a zsűri, valamint a közönség szavazatai alapján a Merítés-díj szavazásán. A több mint kétszázötvenezer tagot számláló moly.hu könyves közösségi oldal által alapított irodalmi díjról évről évre négy kategóriában – széppróza, líra, ifjúsági irodalom és gyermekirodalom – dönt a zsűri és a közönség, akik ezúttal a 2010-es évek legjobb magyar szépprózai könyveit tartalmazó listát állítottak össze. A zsűri rangsora a Merítés-díj harmincnégy jelenlegi és korábbi zsűritagjának szavazatai alapján állt össze: az Egy dadogás története Borbély Szilárd Nincstelenek, Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló, Závada Pál Természetes fény és Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című könyvét előzte meg. A legjobb tízbe jutott Dragomán György, Bartis Attila, Gyurkovics Tamás, Tóth Krisztina, Nádas Péter és Bodor Ádám írása. A közönségszavazás összesített listájára több mint kétszáz könyv került fel az olvasók javaslatai szerint. A szavazatok alapján Dragomán György regényét Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem, Borbély Szilárd Nincstelenek, Vida Gábor a zsűri által is díjazott regénye, és Bartis Attila A vége című írása követte. A tízes listán szerepeltek többek közt Grecsó Krisztián, Tompa Andrea, Krasznahorkai László, Tóth Krisztina és Szvoren Edina írásai. Hasonló tematikában készített felmérést az ekultura.hu: ötvenöt szerző számolt be arról a portálnak, ők mely könyveket tennék fel a saját listájukra. Közel háromszáz könyvre érkezett szavazat, amelyből a legtöbben (23) Nádas Péter Világló részletek című regényére voksoltak. Huszonegy szavazattal került a legjobb háromba Bodor Ádám Verhovina madarai és Borbély Szilárd Nincstelenek című írása, amelyeket Zoltán Gábor Orgia, és Németh Gábor Egy mormota nyara című könyve követ. A legjobb tíz között kapott helyet Tompa Andrea, Esterházy Péter, Takács Zsuzsa, Péterfy Gergely és Szvoren Edina egy-egy művével. 

Idénre is nagy tervei vannak a Ludwignak

Cs. E.
Publikálás dátuma
2021.02.16. 09:30
Illusztráció
Fotó: Népszava
Változatos projektekkel készül az évre a Ludwig Múzeum, amely hétfőn adta közzé 2021-es programtervét.
Változatos projektekkel készül az évre a Ludwig Múzeum, amely hétfőn adta közzé 2021-es programtervét. Az intézmény gyűjteményéből készült új válogatás, az Időgép egész évben látható, s várhatóan tavasszal találkozhat a közönség a 2020 végén nyílt, Barabási Albert-László kutatólaborjához kötődő kiállítással, valamint Konok Tamás életművével. Ezt követően tervezik a tavaly elhalasztott Lassú élet. Radikális hétköznapok című nemzetközi kiállítást, és a szintén nemzetközi együttműködésben megvalósuló Spatial Affairs című tárlatot, amely a fizikai és digitális jelenlét kapcsolatával foglalkozik. Nagylátószög címmel rendeznek kiállítást a magyar film születésének 120. évfordulójára, és tárlat nyílik Frey Krisztián, a magyar neoavantgárd képzőművészet kiemelkedő képviselőjének életművéből. A Budapesten rendezendő Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérő programjaként kortárs művekből rendeznek kiállítást a témában; ismét az intézmény ad helyet az Esterházy Art Award short listjére került alkotásoknak, és az eddigi gyakorlat szerint koordinálják a 17. Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának kiállítását.

Falra festett politika

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2021.02.16. 08:00

Fotó: GODOT GALÉRIA
Otthonok díszeiként kevésbé, galériák kiállítótereiben azonban egyre több falvédő látható.
Aki ma politikai tárgyú művet fest, ír vagy rajzol, egyáltalán nem panaszkodhat, hogy kifogy a témákból, a magyar aktuálpolitika ugyanis bőven szolgáltat ötleteket. Akár egy törvényjavaslat, egy politikai performansz vagy egy elejtett megszólalás is inspirálhat egy alkotást vagy akár egy egész képsorozatot. A Godot Galériában Barcza Réka Falvédők karantén idejére című kiállításának fő motívumai például a magyar családpolitikához és az ahhoz fűződő kijelentésekhez kapcsolódnak, ironikus módon pedig a falvédőket idézik meg. Míg azonban egy tradicionális falvédő megszívlelendő népi bölcsességet, valamint jókedvet és derűt sugároz, addig az említett festményeken borús hangulatú család- és életképeket láthatunk. A műveken elhelyezett politikai szólamok pedig csak ráerősítenek erre a hatásra, az egyiken egy nőalak egy „Magyar Nemzeti Feleségjelölt” táblát tart maga előtt, míg a testén a „Beteljesíteném a női princípiumot!” szöveg olvasható, egy szupermarketet ábrázoló képen pedig az épület homlokzatát a „Nemzeti Mintafeleség, Mintaanya” felirat díszíti. A falvédő mint képzőművészeti motívum másrészt különös hatást eredményez, hiszen maga a tárgy már kevésbé divatos napjainkban, így kellőképpen érezteti a múlt és a jelen közti különbséget. Ugyancsak erre az ellentmondásra építenek Szabó Eszter Ágnes képzőművész alkotásai, aki ténylegesen megidézi a népi hagyományt, mivel fehér vászonra hímez kék színű fonállal. A legismertebb műve, az 1998-ban készült „Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val” című kép, melyen a brit popikon zsebre tett kézzel elegyedik beszédbe egy magyar nyugdíjas hölggyel. A falikárpit népszerűségét mutatja, hogy az interneten mémmé vált, és folyamatosan aktualizálódik: a bevándorlással kapcsolatos kampány idején például a felirat változott át (David Bowie elveszi nagymamám, Zalai Imréné munkáját), míg az énekes halála után született egy változat, melyen csak az idős nő szerepelt. Visegrádi országként másfelől nemcsak hazánk az egyetlen, ahol beleszólnak a nők életébe, és ahol a politikai szólamok alkotásokat ihletnek meg. Lengyelországban a tavaly ősszel szigorított abortusztörvény miatt a Lodz Filmművészeti Egyetem animációs hallgatói készítettek  filmetűdöt a nők ellenállásáról, míg novemberben huszonhárom magyar animációs filmrendező fejezte ki a szolidaritását a lengyel tüntetőkkel szintén egy kisfilmben.