Előfizetés

A mélyszegénység az áldozattá válás fő kockázati tényezője

Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.16. 10:54
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Mélyszegénység, roma származás, állami gondozás a legnagyobb kockázati tényezők a gyerekek szexuális kizsákmányolásában – derül ki az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány országjelentéséből.
Az áldozattá vált gyerekek legtöbb esetben hátrányos helyzetűek, szegény családi háttérrel rendelkeznek, és marginalizált társadalmi rétegekhez tartoznak. A fizikai, pszichológiai, érzelmi erőszak és az elhanyagolás is gyakran része volt az életüknek az áldozattá válást megelőzően is. A szexuális célú emberkereskedelem áldozatai - az EU területén azonosított magyar nemzetiségű - 64 százaléka gyermek, 7,4 százalékuk 11 éven aluli. Az Amerikai Külügyminisztérium 2019-es és 2020-as, emberkereskedelemről szóló jelentése szerint számos kulcsfontosságú területen Magyarország nem tesz eleget az emberkereskedelem elleni küzdelemhez szükséges szabályozási minimumnak. A szexuális kizsákmányolás legtöbb áldozata az ország legelmaradottabb régióiból származik. Az állami gondozásban élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az áldozattá válás szempontjából. Az elmúlt években nagy figyelem irányult az online térben zajló szexuális kizsákmányolásra is, amelyre Magyarországon továbbra is helytelen terminológia van használatban. A jogalkotás a „gyermekpornográfia” definíciója és tényállása alatt büntetni ezt a magatartást. A Kaleta-ügy kapcsán derült fény arra, hogy a magyar bíróságokon nincs egységes gyakorlat a „gyermekpornográfia” bűncselekményének szankcionálása területén. Egy több mint 9000, 18 év alatti kamaszt megkérdező tanulmány szerint a kamaszok 39 százalékától kértek már erotikus képet online chatbeszélgetés során.  A tanulmány ezen kívül kitér a kényszerházasság, a turizmus területén történő kizsákmányolás  hazai megjelenési formáira is. A különösen veszélyeztetett csoportokon túl taglalja a szakemberhiányt és a gyermekvédelmi rendszer kritikus pontjait, de sorra veszi az elmúlt évek pozitív intézkedéseit és változásait is.  

A sportolás hozzájárul a női vezetők üzleti sikeréhez

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.16. 09:30

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A rendszeres testmozgás számos olyan személyiségvonást és tulajdonságot alakít ki a nőkben, amely munkavállalóként és vezetőként is fontos egy kutatás szerint.
Kiemelkedően fontos a sport szerepe a női vezetők üzleti sikereiben – derült ki a Testnevelési Egyetem, az Egyenlítő Alapítvány és az EY által készített kutatásból, amely 232 magyar döntéshozó nő megkérdezésével készült. A válaszadók szerint a sportolás számos olyan személyiségvonást és tulajdonságot alakít ki a nőkben, amely munkavállalóként és vezetőként is fontos. A válaszadók mintegy kétharmada emellett úgy véli, hogy a versenysportos múlt előnyt jelenthet egy új állásra való jelentkezéskor - olvasható a Testnevelési Egyetem (TE) közleményében. A kutatásban résztvevő döntéshozók 84 százaléka sportolt fiatal korában (7 százaléka válogatottként, 33 százaléka versenyszerűen vagy első osztályban, 44 százaléka szabadidős sportolóként) és szinte mindannyiuk (91 százalék) életének része ma is a rendszeres testmozgás. Minden második női vezető legalább heti három alkalommal vagy gyakrabban mozog, körükben a futás és a jóga bizonyul a legnépszerűbbnek. A fizikai aktivitás pozitív hozadékai között az egészségmegőrzést, valamint annak stresszoldó hatását tekintik a legfontosabbnak a válaszadók. A tanulmány rávilágít arra, hogy a testmozgás egy nő karrierjének teljes szakaszában kedvező hatással lehet az előmenetelre. A válaszadók kétharmada szerint a nőknek akkor is előnyt jelent a versenysportolói háttér, ha egy új állásra jelentkeznek, mivel az akaraterőt, csapatszellemet és fegyelmet feltételez a pályázóról. A válaszadók 56 százaléka több mint 10 éve dolgozik vezetői pozícióban, több mint 20 különböző szektort lefedve, 78 százaléka a 40-59 közötti korosztályt képviselve – áll az összegzésben. 

Az alvást nem zavarja meg, de a szürkeállományt csökkenti a koffein

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.15. 19:47

Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto / AFP
Ez azonban ideiglenes változás és nem egyértelműen jelenti azt, hogy a kávéfogyasztás negatívan hat az agyra.
Nem zavarja meg a rendszeres kávéfogyasztók alvását a koffein egy új, fiatalokkal végzett kutatás szerint. A stimulálószer azonban csökkenti a szürkeállomány, tehát az idegsejtek térfogatát az agyban. A Bázeli Egyetem vezette svájci-osztrák kutatócsoport projektjében húsz rendszeres kávéfogyasztó fiatal, egészséges ember vett részt. A vizsgálatban tíz napon keresztül naponta kétszer koffeintablettákat vettek be, a következő tíz napban placebót.  Alváslaborban végzett agyhullám-mérésekkel megállapították, hogy a résztvevők mindkét időszakban ugyanolyan mélyen aludtak – jelentették a szakértők a Cerebral Cortex című tudományos lapban. Az agyi felvételek azonban egyértelmű különbséget is feltártak: tíznapnyi kávémegvonás után a szürkeállomány térfogata nagyobb volt, mint abban a tíz napban, amikor a résztvevők koffeintablettát fogyasztottak. Ez a változás az agyszerkezetben azonban ideiglenes. A szürkeállomány koffein hiányában képes regenerálódni. Carolin Reichert, a Bázeli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmények nem egyértelműen jelentik azt, hogy a kávéfogyasztásnak negatív hatása van az agyra. „De nyilvánvalóan a napi koffeinfogyasztás megváltoztatja kognitív hardverünket, ami kiindulópontot jelent további vizsgálatok számára” – véli a szakértő.