Továbbra is a leggazdagabb 10 százalékhoz kerül az összes lakossági jövedelem negyede, míg a legszegényebb tizedbe tartozóknak mindössze 3 százalék jut, a gazdasági növekedés ellenére ugyanis a jövedelmek eloszlása nem változott – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2019-es KSH-adatok alapján végzett elemzéséből. Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az Európai Uniós támogatási programok alapján az volt várható, hogy a különbségek mérséklődnek, de nem így történt. Az adatok inkább azt jelzik, hogy a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült – foglalja össze a helyzetet a GKI, amely szerint a valóság ennél is rosszabb lehet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban. Az elemzés szerint mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezett.
Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot emelkedtek, a szociális juttatások pedig szinte semmit, hiszen legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. A legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók emiatt egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán – hívta fel a figyelmet az elemzés.
