Előfizetés

Esztétikai hullámvasút szakadásokkal

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2021.02.17. 11:00

Fotó: MAGYAR NEMZETI FILMALAP
Tegnap volt Barta Tamás, az LGT legendás gitárosának halála harminckilencedik évfordulója. Az 1974-ben disszidált zenészről készített dokumentumfilmet Hajdú Eszter Siess haza, vár a mama! címmel, mely a pandémia miatt eddig elsősorban fizetős Vimeo csatornán volt elérhető, de az elmúlt egy hétben ingyen elérhetővé tették a YouTube-on, mivel minden bizonnyal hosszú időre dobozba kerül az alkotás, miután az egyik szereplő beperelte az alkotókat és megnyerte a pert. Az eredményen nincs mit csodálkozni.
Hajdú Eszter alkotása hullámvasút mind szakmai, mind esztétikai szempontból. Egyrészt, családi szinten csaknem érintett, hiszen egy örökbefogadás nyomán családi viszonyba került Barta Tamás édesanyjával, így olyan autentikus forrásanyaggal dolgozhatott, mint senki más. Ez pedig egy koffernyi magnókazetta, melyeken Barta Tamás és az édesanyja „hangoslevelezett”. A mű legpontosabb, érzékenyen megszerkesztett része a felvételekből és családi fotókból összeállított montázsok, melyekben anya és fia tragikus és szenvedélyes viszonya tárulkozik fel. Az anya, aki férje halála után fiát sem láthatja éveken keresztül, mert a kommunista rendszer nem ad neki útlevelet, Tamás meg nem térhet haza, mert jogszerűtlen külföldi tartózkodásért elítélték távollétében két év börtönre. Az asszony számos alkalommal kéri számon a magányát a gyereken, aki pedig állapotától függően reagál, de sosem beszél a kudarcairól – például, hogy szólózenészként nem tudott megállapodni –, sokkal inkább generációs és életszemléleti különbségekre fókuszál a dramaturgia. Tulajdonképpen egészen kompakt ötven perces dokumentumfilm születhetett volna Barta Tamás és édesanyja viszonyrendszeréből, igazi emberi dráma a kommunista hatalom és a pénz orientált kapitalizmus árnyékában. Attól a ponttól, hogy Hajdú Eszter úgy gondolta, hogy Barta Tamás jogutódja, Judit főszereplésével oknyomozó művet készít, másfél órában, a zenész mai napig tisztázatlan halálával kapcsolatosan, exponenciális görbe lendületével jönnek a problémák. Például, sokkal jobban utána kellett volna menni, hogy Barta miért disszidált (erről csak egy-két rövid mondat hangzik el), mekkora sztár volt előtte és pontosan mi történt zenei fronton vele az Egyesült Államokban. Jelesül, hogy az ő története művészi szempontból kudarcos emigránstörténet, mivel felhagyott a zenéléssel. Ehelyett, a témát lerendezve, van egy esetlen beállított jelenet, amikor Judit ellátogat a budapesti Rockmúzeumba – mi szükség van egy dokumentumfilmben tévéjáték szintű, kötelezően felmondott dialógusokkal tűzdelt, dirigált szcénára? Persze, ezek nem olyan súlyos rendezői félreértések, mint a mű lezárása, amikor Judit útra kell Hollywoodba, hogy kinyomozza mi is az igazság. Mert itt Hajdú Eszter nem nyújt végképp semmi új információt, viszont gátlástalanul manipulál. Van egy visszatérő motívum a műben, egy fotó melyen Barta Tamás és egykori barátja és üzlettársa Fekete Barna egymást átkarolja a Hollywood Hills gyönyörű hátterével. Ez már csak azért is fontos, mert az alkotók elérték, hogy Fekete találkozzon Judittal, kamera elé álljon és beszéljen a múltról. Megmutatja hol dolgozott együtt „Tomival”, hol lakott a zenész, hol halt meg és hol vettek tőle végső búcsút. Elhangoznak az információk, hogy Fekete fegyvere volt az, mely kioltotta Barta életét, igaz, az a zenésznél volt egy ideje. Mindeközben újra és újra visszatér a már említett fénykép Hitchcock filmbe illő zenével és direkt rázoomolnak a kamerával, a hatásosság kedvéért. Hogy még aki nem annyira fogékony a képi megoldásokra, tudja, igen, ő a gyilkos. A Siess haza Hannibal Lectere. Ez szinte elfogadhatatlan befolyásolás. Az efféle metodika még elfogadható volt a Hungary 2018 című Hajdú filmben, amely felvállaltan politikailag elfogult. De itt gyilkosteremtésről van szó.  Visszatérve Hollywoodba: Judit partnere lesz Barta második menyasszonya, Füzesi Ágnes, akivel meglátogatják Ronai Péter sztárügyvédet, aki még elmondja, hogy Feketével készített 1985-ös interjú alapján úgy tűnik, mintha nem lenne empatikus – persze ennek mi köze az ügyhöz, jó lenne tudni, mivel Ronai baleseti ügyekre szakosodott és nem gyilkosságra, amit itt sugallanak nekünk. Kötöttek vele szerződést? Aztán, beszélnek még egy detektívvel és addig jutnak el, hogy a hivatalos jegyzőkönyv fura, mert két lövésnél nehezen elképzelhető az öngyilkosság. De kérem, hol maradt a beígért oknyomozás? Például a Los Angeles-i magyar maffiáról és esetleges érintettségéről a tragédiában. Vagy ez egy újabb film lesz? 

Talány vagy mérföldkő? Elárverezik József Attila eddig ismeretlen kéziratát

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2021.02.17. 10:00

Fotó: Copyright (c) http://stefan2001.blogspot.de/
A mű egyes vélekedések szerint irodalomtörténeti jelentőségű, más inkább csak érdekességnek tartja.
„Ezért üldögélek / a világban. // Minden pillanat / édes, kellemes // Ezért a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek / kedvesem mosolygok.” Ez a néhány, mostanáig ismeretlen gondolat szerepel József Attila Edit címmel ellátott kéziratán, amelyet az Antikvárium.hu február 18-án induló és 28-án este nyolckor záruló online aukcióján bocsát árverésre. A kézzel írt, pár soros művet a költő 1935. március 8-án vetette papírra és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, az aukciós oldalon olvasható, a kéziratról szóló részletes tanulmánya szerint ez akár az első Edit-versnek is tekinthető – Gyömrői Edit a költő analitikusa volt, aki szerelmét végül nem viszonozta. Az árverésre bocsátott kéziratlap egykor Barta István tulajdonában volt, 1945-ben a rendőrség kobozta el tulajdonosától – az elkobzási jegyzőkönyv alapján Ballagi Mór: Uj teljes magyar és német szótárából került elő, aminek dedikációja szerint azt Arany János ajándékozta.
Chovanecz Balázs az Antikvárium.hu tulajdonosa lapunknak elmondta, öt éve rendeznek rendszeresen internetes aukciókat, s több ezer tétel fordult már meg náluk ez idő alatt, nagyságrendileg azonban a jelenlegi kézirat számít a legjelentősebbnek. Mint ismertette, minden aukciós tétel 1 forintos kikiáltási árról indul, ám eddigi tapasztalataik alapján, minden tétel beállt arra az árra, amilyen értéket valójában képvisel. Példaként Radnóti Miklós Orpheus nyomában című kötetének dedikált példányát, valamint Charles Baudelaire Romlás virágai című kötetének, a fordítók Tóth Árpád, Babits Mihály és Szabó Lőrinc által dedikált példányát említette, előbbi 2020-ban 700 000 forinton, utóbbi 600 000 forinton zárt.
Az Antikvárium.hu tulajdonosa lapunknak elmondta, van elővásárlási joga a magyar államnak a kézirat esetében, és azt védetté is nyilvánították, tehát nem kerülhet ki az országból. Chovanecz Balázs emellett hangsúlyozta, fontos számukra, hogy milyen környezetben árverezik el a műveket, így például a József Attila kézirat esetében izgalmas, hogy együtt került elő egy Arany János ajándékozási bejegyzésével ellátott kötettel, amelyre szintén lehet licitálni. Kiemelte egyúttal, az antikvárium egyes aukcióival kifejezetten a dedikált könyvek jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet, ezúttal is lehet majd licitálni többek közt Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Gárdonyi Géza vagy Radnóti Miklós aláírt műveire.
Megoszlik azonban a vélekedés a kézirat kapcsán, Bókay Antal irodalomtörténész kevéssé tartja meghatározónak a tételt. – Meglátásom szerint abszolút kicsi a kézirat jelentősége, elsősorban azért, mert ez nem vers, szemben azzal, ahogy többen is fogalmaztak az elmúlt napokban. Kétségtelen, hogy József Attila kézírásával készült, de nem vers: ötletek, verselemek vannak felsorolva, olyan, mint egy bevásárlólista, ami önmagában rendezetlen, szerkesztetlen – nyilatkozta lapunknak. – Ami érdekes viszont, hogy a szöveg visszautal a Számvetésre (erről Bíró-Balogh Tamás is hosszan értekezik tanulmányában – a szerk.), annak egy-egy mondatát írja újra: ott negatív, itt pozitív értelemben. Például a Számvetésben József Attila úgy fogalmaz, hogy „Ezért ülnek oly sötét dolgok, // oly hatalmak a szívemen,”, míg a most előkerült kéziratban tagadóan mondja: „Ezért a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek”. Míg a Számvetés poétikailag szépen van megírva, koherens egészet alkot, itt poétikaiatlan félmondattal találkozhatunk – részletezte.
Bókay Antal szerint, ha megjelenik egy József Attila összes költeményét tartalmazó kötet, abban bizonyára nem lesz benne a most megtalált kézirat, sokkal inkább a töredékekhez, vagy a Számvetéshez kapcsolt jegyzetekhez lehet beilleszteni, így tehát nem irodalomtörténeti jelentőségű, de érdekes kérdéseket vet fel. – A kézirat tetején annyi szerepel, hogy Edit, ám nem biztosan eldönthető, hogy a pszichoanalitikus Gyömrői Edithez szólnak-e a sorok, mivel a keletkezéskor még csak nemrég kezdődött József Attila vele folytatott terápiája, mivel Gyömrői csak 1934-ben tért haza Magyarországra az emigrációból. Arról nincs információ, hogy a költő már ekkor szerelembe esett volna vele, ez feltehetően későbbi, 1936-os esemény – ezt követően adta át Gyömrői egy másik analitikusnak József Attila kezelését – mondta Bókay Antal. Bíró-Balogh Tamás viszont úgy látja, ez „egy új mérföldkő a József Attila-életműben: vélhetően egy korai, még rövid szerelmi fellángolásról tanúskodik.”
A kézirat egy négy lapból álló notesz első lapján szerepel, amelynek másik három lapja üres, s az utolsó oldalon olvasható a Barta István név, aki a kézirathoz csatolt kiegészítő dokumentum alapján a notesz tulajdonosa volt. Bókay Antal ennek kapcsán megjegyezte, Barta István neve nem ismeretlen a József Attila-kutatók számára, a költő jó barátságban volt vele és feleségével is: Barta katolikus teológiával foglalkozott, s ezen nézeteiről vitatkoztak rengeteget a költővel. – Ami érdekes, hogy Barta Istvánnak volt egy Medvetánc című kötete, amit József Attila lelkes barátsággal dedikált neki. Ebbe a költő beleírta két korábbi, Ajtót nyitok (1925), és Mint gyermek (1935) című versét is, valamint Barta beleragasztott a kötetbe egy korábbi vers kéziratot, a Számvetést, aminek a hangjai a most megtalált töredékrészben megjelennek – ez az egészet talányossá teszi.

Licitál a PIM

Információink szerint a József Attilához kötődő kéziratok és dokumentumok túlnyomó többsége a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tulajdonában van. A költő szülőházában, a Gát utca 3. alatt található József Attila Emlékhely önkormányzati fenntartású intézmény, ám az ott látható állandó kiállításhoz a nemes másolatokat, relikviákat a PIM kölcsönzi. A költő halálának helyszínén, Balatonszárszón található József Attila Emlékház kiállítása szintén a PIM anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumokból, tárgyakból áll össze. Lapunk megkereste kérdésekkel az intézményt arra vonatkozóan, mely József Attilához kötődő dokumentumok szerepelnek a gyűjteményükben, vásároltak-e az elmúlt időszakban „irodalmi szenzációnak” számító aukciós tételt, valamint érdeklődtünk, licitálnak-e a jelenlegi árverésen. Kérdéseinkre így válaszoltak: „a PIM részt kíván venni az előkerült József Attila-kézirat online árverésén, annak lezárásáig azonban nem kíván ebben a témában nyilatkozni.”

Irodalmi szenzáció

Bókay Antal szerint az utóbbi évekből sokkal inkább számított valódi irodalmi szenzációnak József Attila tanulmányi kéziratainak 2005-ös előkerülése. Hetvenegy kézzel és írógéppel írott szöveg került akkor elő, amelyek között irodalmi, esztétikai, filozófiai és politikai jellegű tanulmányok, tanulmányvázlatok szerepeltek. Mint arról az irodalomtörténész beszámolt, 2018-ban Tverdota György és Veres András szerkesztésében jelent meg a József Attila – Összes tanulmánya és cikke 1930-1937 című kétkötetes kritikai kiadás, amelyben ezek a szövegek is szerepelnek. A kéziratokat a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma negyven, a Szerencsejáték Rt. kilencmillió forintot fordított arra, hogy azokat megvásárolja egy magángyűjtőtől.

A minisztérium azt sugallja, nem cenzúrázták a kormányellenes punkzenekar koncertfelvételét

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2021.02.16. 15:49

Fotó: A Hétköznapi Csalódások Facebook-oldala
A Fideszt kritizáló dalokat játszó Hétköznapi Csalódások együttes is adhatott raktárkoncertet, amiből botrány lett.
„A végleges koncertfelvétel a kérdéses zenekarral kötött megállapodásnak megfelelően többszöri és előzetes egyeztetés alapján, a zenekar előzetes jóváhagyásával készült el. A végleges anyagot pedig a zenekar – ugyanúgy, mint az összes előadó – megtekintette, elfogadta és jóváhagyta”

– közölte a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztérium parlamenti államtitkára.

A DK-s Vadai Ágnes azután tett fel írásbeli kérdést, miután a Hétköznapi Csalódások raktárkoncertjéből (ez az a lehetőség, ami a járvány miatt bajbajutott zenészeket segíteni hívatott  a szerk) az előadók szerint több, kormánykritikus dalt is kivágtak a végső rendezés során. A fellépésen résztvevő bohócot később ismeretlenek megverték – számolt be róla lapunk. Fónagy János csak a végeredményről ír, ám magáról az elkészülés folyamatáról egy szót sem ejt és az együttes jóváhagyására helyezi a hangsúlyt.  A zenekar menedzsere némiképp árnyalta az államtitkári választ. Horváth László a Népszavának azt mondta, 
valóban jóváhagyták és elfogadták a végleges koncertfelvételt – és ennek soha nem is állították az ellenkezőjét –, ám a készítési folyamatba - hogy mit vágnak abból ki – nem szólhattak bele. Pedig a szerződés szerint is lehetőségük lett volna erre, ám, csak a kész anyagot kapták meg, amire kizárólag igent mondhattak.

A lebonyolítóval folytatott telefonos beszélgetésnél rámutattak számukra, hogy ellenkező esetben valószínűleg az egészből nem lett volna semmi, csak egy hosszú, parttalan vita. Értelmét nem látták a további ellenállásnak, miután a kifogásaikat hiába is jelezték, inkább bólintottak, hogy túl legyenek a dolgon, és újra rögzítsék a teljes koncertet ezúttal már önmaguk. A menedzser végig azt érezte, hogy a zenekar koncertjét a lehető legkisebb felhajtás nélkül, csendben le akarták csak tudni, szőnyeg alá kívánták söpörni a fellépést. A cenzúra az elkészült felvétel esetében önmagáért beszél – tette hozzá. Végül aztán leforgatták a maguk verzióját is, amiből nem maradtak ki a kormányt bíráló dalok sem.