Újabb titkos, milliárdos beszerzések a kiberharc jegyében

Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították az adatokat.

Több mint kétmilliárd forintért vásárolt „kibervédelmi gyakorló berendezést és oktatóhelyet” januárban a Magyar Honvédség – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A vételi felhívást tavaly ősszel a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) tette közzé, és egyedül az állami tulajdonú HM EI Zrt. tett 2,1 milliárd forintos ajánlatot még a múlt év végén.

Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen „szimulátorról” van szó, és az miért fontos, továbbá azt is, honnan szerezte be a HM EI Zrt. a szükséges eszközöket, de válaszokat nem kaptunk. A Honvédelmi Minisztérium közölte, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították a beszerzés adatait. A pályázaton befutó cég nem is reagált.

Makay József kiberbiztonsági szakértő, a Makay Kiberbiztonsági Kft. ügyvezetője lapunk kérdésére elmondta: a közbeszerzési értesítőben körülírt eszközhöz hasonló oktatóbázisokon olyan, nagy erejű, számítógépek és hálózatok elleni támadásokat szoktak szimulálni a védelmi feladatokat ellátó csapatok számára, amelyek kritikus infrastruktúrákat, például kórházakat, közműrendszereket, közigazgatási rendszereket és atomerőműveket vesznek célba. A szakértő hozzátette: a kibervédelmi gyakorlórendszerek jellemzően túlterheléses- és zsarolóvírus-támadásokat, valamint az ezeknél kevésbé látványos, de nehezebben felfedezhető behatolási kísérleteket modelleznek. A honvédség szakértői így gyakorolva időben észlelhetik és kivédhetik a valódi kibertámadásokat, sőt, esetenként az elkövetőket is azonosíthatják – mondta Makay József.

Mivel a beszerzés tételei nem ismertek, nem tudható, túlzó-e a 2,1 milliárd forintos ár, mindenesetre a szakértő rögzítette: „A kiberbiztonsági piacon jelenleg elérhető szoftverek, eszközök és szolgáltatások folyamatos fejlesztési költségei rendkívül magasak, így a termékek is drágák.”

A szimulátort a szentendrei Görgey Artúr laktanyában használják majd, ahol a honvédség 2019 nyarától egy képzési központot, úgynevezett Kiberakadémiát működtet. Ennek vezetője, Kovács László dandártábornok már 2020 júniusában arról beszélt a Haditcechnika című folyóiratnak arról, hogy az Akadémia informatikai rendszerét mesterséges intelligencia segíti, így tudnak profi bevetési élményt nyújtani a jövő kibervédelmi szakértőinek. Kérdés, hogy ha már ekkor rendelkezésre állt az oktatáshoz szükséges eszközpark és technika, mire kellett még kétmilliárd forintot elkölteni. Ráadásul már van olyan állami apparátus, amely a kibertámadások ellen „harcol.” Ilyen például a belügyi-titkosszolgálati hátterű Nemzeti Kibervédelmi Intézet, de saját elhárító csapattal dolgozik a katasztrófavédelem, a polgári hírszerzés, sőt még az innovációs tárca is. A felsorolt szervezetek ugyanakkor kórházak, egyetemek, kormányzati és önkormányzati intézmények hálózatait védelmezik a behatolóktól.