Eddig legkevesebb 155 ezer áldozatot szedett a koronavírus Indiában és hosszú ideig úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány teljesen maga alá gyűri az országot. Tavaly tavasszal a szövetségi kormány által hirtelen elrendelt, drákói szigorúságú lezárás hatástalannak bizonyult a pandémia megfékezésére, viszont súlyos megélhetési problémákat okozott a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek. A nyáron kezdődő fokozatos újranyitás tovább gyorsította a vírus terjedését, az egészségügyi rendszer több metropoliszban nem bírta a terhelést, emiatt betegek sokasága halt meg ellátatlanul. Ősz elejére még kétségbeejtőbbé vált a helyzet, naponta csaknem százezer új fertőzöttet jelentettek, ezzel együtt több mint ezer halálesetet regisztráltak, ráadásul a beszámolók szerint rengeteg áldozat maradt ki a hivatalos összesítésből. Szeptember közepén azonban váratlan és drámai fordulat történt: minden államban javult a járványhelyzet, az országos statisztikák egyre biztatóbb adatokat mutattak, mostanra tízezer körülire csökkent a napi fertőzések száma, és százas nagyságrendre az elhunytaké. Arról azonban csak találgatni lehet, hogy mi állhat a hirtelen változás hátterében.
A kutatók gőzerővel dolgoznak azon, hogy beazonosítsák azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulhattak a fordulathoz, munkájukat nem puszta tudományos kíváncsiság vezérli. „Ha nem tudjuk az okot, akkor önkéntelenül olyan dolgokat tehetünk, amelyek a járvány újbóli fellángolásához vezetnek” – nyilatkozta az AP-nek Dr. Shahid Jameel, az indiai Ashoka Egyetem virológusa.
A nemzetközi sajtóban számos elmélet jelent meg arról, hogy mi változtatta meg az indiaiak szerencséjét. A Wall Street Journal szerint közrejátszhatott a maszkviselés, amelyet a szövetségi kormány tavaly április óta következetes kommunikációval szorgalmazott, és egyes államok vezetése kötelezővé is tette azt. Ez az óvintézkedés főként a metropoliszokban mérsékelhette a koronavírus terjedését; Újdelhiben egy nyáron készült felmérés szerint a megkérdezettek 95 százaléka – az előírásoknak megfelelően – rendszeresen arcmaszkban ment az utcára, amelyben vélhetően szerepet volt annak is, hogy a rendőrség kíméletlenül bírságolta a szabályszegőket. A Washington Post azonban beszámolójában rámutatott, ez a fajta fegyelmezettség nem figyelhető meg az egész országban, vagyis összességében biztosan nem a maszkviselés volt a siker kulcsa.
Szakértők szerint környezeti faktorok is befolyásolhatták a járványhelyzet alakulását, ám az amerikai közrádió (NPR) összeállításában idézett tudósok és kutatások szerint korántsem biztos, hogy mindez India javára vált: míg a szubkontinens sajátos, trópusi éghajlata csökkentheti a koronavírus fertőzőképességét, addig az indiai nagyvárosokra jellemző légszennyezettség egyszerre gyengítheti az immunrendszert és teheti ragályosabbá a kórokozót.
Mindazonáltal az, hogy az országban – általánosságban véve – rossz higiénés körülmények uralkodnak és számos súlyos fertőző betegség (például malária, dengue-láz, tífusz, hepatitis, kolera) terjed, a szakemberek szerint megedzhette az emberek egy részének immunrendszerét, és ezáltal biztosíthatta a koronavírus fertőzések kevésbé súlyos vagy tünetmentes lefolyását. A társadalom demográfiai összetételéből adódóan az is elképzelhető, hogy a világátlagnál nagyobb arányban fordult elő enyhébb lefolyású megbetegedés, mivel az indiaiak túlnyomó többsége 65 év alatti, mely korcsoport tagjai általában könnyebben vészelik át a koronavírust. Az említett két tényező részben arra is magyarázatot ad, hogy miért van drasztikus különbség a hivatalos statisztikák és az idén januárban elvégzett reprezentatív szűrővizsgálattal megbecsült átfertőzöttség között: előbbi 10,5 millió esetszámot mutat, utóbbi alapján viszont 270 millió ember – vagyis minden ötödik indiai – esett át a koronavíruson és szerezte meg a vírus legyőzéséhez szükséges antitesteket. Egyes szakértők az sem tartják kizártnak, hogy az azért indult csökkenésnek szeptemberben új megbetegedések szám, mert a lakosság egyes helyeken megszerezte vagy legalább megközelítette a járvány megfékezéséhez szükséges nyájimmunitást. Ez az eshetőség sem adhat okot azonban a megnyugvásra, egyrészt a fertőzés korlátozott időre ad védettséget, másrészt megjelenhetnek olyan új vírustörzsek, amelyek újrafertőzhetik a kigyógyult betegeket és akár az eredetinél súlyosabb második hullámot idézhetnek elő Indiában.
