Előfizetés

Letarolták a fideszesek a sportvezetést

Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.18. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Szintet lépett az állampárt térfoglalása az élsportban, korábban még soha nem neveztek ki olyan irányítót, akinek folyamatban lévő rendőrségi ügye van.
Szabó Zsolt megválasztása a Magyar Triatlon Szövetség élére újabb csapás a magyar sportvezetés morális hitelére. Eddig legalább arra figyeltek, hogy olyan személy ne lehessen szövetségi elnök, akivel szemben rendőrségi nyomozás zajlik. A triatlon új elnökéről, a Heves megyei fideszes képviselőről azt próbálják meg kideríteni a hatóságok, hogy honnan került 1,2 milliárd forint a hozzá köthető offshore cég számlájára? De ezen kívül pályázatokkal kapcsolatos visszaélésekben is vizsgálják a szerepét. Megválasztásához az is kellett, hogy egyik napról a másikra új klubok alakultak (legalább harminc), amelyek a közgyűlésen támogatták a politikus elnökjelöltet. Az új egyesületek létrehozásánál még a látszatra sem ügyeltek, hiszen akadt olyan „klub”, amelynek a tevékenységi körében művészet szerepelt és a triatlonszövetség címére jegyezték be. Hasonló trükk más közgyűlésen is előfordult, ahol az a veszély fenyegetett, hogy az adott sportág élére érkező politikus esetleg nem kap elég szavazatot a már létező, valós kluboktól. Az elmúlt tíz évben a sport kiemelt stratégiai ágazattá nyilvánítása a gyakorlatban azt jelentette, hogy a sportszakma egyre kevesebb szerepet kapott, a háttérbe szorult. Alig maradt olyan szövetség, amelynek elnöke legalább alapfokon ismerné a sportágat, amelynek a szervezetét vezeti. A kiemelt olimpiai sportágak közül csak az úszóknál (Wladár Sándor), a tornászoknál (Magyar Zoltán) és a vízilabdázóknál (Vári Attila) van olimpiai bajnok szövetségi elnök. Inkább az a jellemző, hogy megalázzák, eltiporják a korábbi nagy bajnokokat, ahogy az Szabó Bencével történt a vívóknál és Szuper Leventével a jégkorongozóknál. Mindkettejüket bátorították, hogy induljanak el az elnöki tisztségért, az ígéretek alapján mindketten befutónak tűntek, a tisztújításon azonban kiderült, a politikusok csak bábként használták őket a játszmájukban. De a magyar sport gazdasági szerepe is megváltozott: tíz év alatt ez az ágazat lett az egyik legnagyobb állami pénznyelő, szinte minden beruházás (stadion- vagy csarnoképítés, fejlesztés) több milliárddal drágább lett a kivitelezés befejezésére, mint a tervezési szakaszban volt (felkészül a Bozsik-stadion, amelyben a napokban játsszák az első tesztmeccset). Nem valószínű, hogy mindegyik esetben csak az építőanyagok árának növekedése és a munkások megemelt bére okozza a többmilliárdos emelkedést. Az állami garancia azt jelenti, hogy szinte korlátlan költségnövekedést rá lehet terhelni a lakosságra. A sportfinanszírozás állatorvosi lova a Magyar Tenisz Szövetség. Szűcs Lajos fideszes politikus vezetésével 3,5 milliárd forint állami pénzzel nem tudott elszámolni a szervezet. Szűcs ment (természetesen nem börtönbe, csak a háttérbe) és jött a fideszes Lázár János, aki megmentőként tekinthet magára, miután állami támogatásból, a magyar emberek pénzéből rendezte a hiányt. Itt látszik vegytisztán, miként működik az állami finanszírozás egy stratégiai területen.
A fideszes sportvezető annyi állami támogatást kap, amennyit nem szégyell kérni, az összeg felhasználását nem ellenőrzik, ha pedig hiány keletkezne a kasszában, akkor újabb állami támogatással pótolják. Bajkai Istvánt gyakran emlegetik az Orbán-család ügyvédjének, ami csúsztatás, mert helyesebb azt mondani, bizonyos ügyekben már képviselte a miniszterelnök famíliáját. A kapcsolat azonban ennél sokkal mélyebb, anno ő is azon fiatal, vékony, demokrata és liberális joghallgatók közé tartozott, akik megalakították a pártot. A politikai fősodorba nemrég tért vissza, eddig magánpraxisát építgette. Annál a boksz szövetségnél találtak neki feladatot, amelyik Erdei Zsolt korábbi elnök ténykedése alatt nagyjából négyszázmilliós hiányt hozott össze. A korábbi bokszvilágbajnok az eddigi vizsgálatok szerint nem vett részt a pénz kilapátolásában, legfeljebb szakértelme volt kevés ahhoz, hogy ezt felismerje és megakadályozza. Bajkai nyilván ugyanazt csinálta, mint Lázár a teniszezőknél: kért és kapott állami támogatást. Ilyenformán sokadszor is az adófizetők állták a konszolidációs számlát… De Bajkai megítélése ettől még nem változott a sportágban, sőt: fideszes elnököt még így nem vettek semmibe. Egy decemberi televíziós bokszgála záróakkordjaként a programtól eltérően felment a ringbe, és felkérte a profibokszba visszatért Rácz Félixet, hogy álljon mellé, és vegye át a neki szánt kitüntetést. A bokszmenedzser azonban nem volt hajlandó a tévé nyilvánossága előtti színjátékra, a ring mellől jelezte, nem lesz biodíszlet Bajkai rehabilitálásában, nem állt mellé, és nem vett át tőle semmit. Bajkai feledékenysége figyelemre méltó, mert elnöki kampánya során árnyaltan ugyan, de mégiscsak megkérdőjelezte Rácz Félix igazmondási képességét; ugyanakkor nagyjából egy éve alatt sem kezdeményezett semmilyen szakmai kapcsolatot a hazai profi bunyó megkerülhetetlen alakjával. Rácz Félix tavaly egy idényre visszavonult a promóteri pályafutástól, egyúttal minden együttműködést megszakított a Magyar Ökölvívó Szakszövetséggel. Megtehette, hiszen a piacról és nem állami támogatásból szervezi a profi bokszot. Más sportágban hasonló kiállásról nem tudunk.

Feketöves politikusok az elnöki székekben

Birkózás: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke  Kézilabda: Kocsis Máté, a Fidesz budapesti alelnöke Korcsolya: Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke Kosárlabda: Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere Ökölvívás: Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője Röplabda: Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere Tenisz: Lázár János, a Fidesz országgyűlési képviselője Triatlon: Szabó Zsolt, a Fidesz politikusa Vívás: Csampa Zsolt, a Fidesz politikusa, helyettes államtitkár (Néhány kivételtől eltekintve a többi szövetség elnöke is valamilyen módon a Fideszhez köthető, de mivel nem politikusok, hanem valamelyik állami szervezet vezetői, ezért nem kerültek be a felsorolásba.)

Mbappé ütött szöget a Barcelona koporsójába

Korom Milán
Publikálás dátuma
2021.02.17. 18:23

Fotó: LLUIS GENE / AFP
Az eddig is sok sebből vérző katalán együttes hazai pályán 4-1-re kapott ki a Paris Saint-Germaintől.
Kezdetét vette a labdarúgó Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakasza, kedden pedig egyből a nyolcaddöntő egyik slágermeccsére, a Barcelona és a Paris Saint-Germain első ütközetére került sor. A katalán együttes ugyan Lionel Messi büntetőjével az első játékrész közepén előnybe került, ezt követően azonban a francia bajnok Kylian Mbappé mesterhármasának is köszönhetően négy gólt rámolt az egyébként több bravúrt is bemutató Marc-André ter Stegen kapujába.
„Nyilvánvaló, hogy Kylian nagyszerű futballista, ezt a három ragyogó góljával bizonyította is, de a védőmunkában szintén részt vett, és hatalmas erőfeszítéseket tett, amikor a Barcelona nyomást gyakorolt ránk”

– jelentette ki a lefújás után Mauricio Pochettino, a PSG vezetőedzője.

Ronald Koeman, a katalánok trénere úgy fogalmazott, a mérkőzés megmutatta, sok minden hiányzik ahhoz, hogy csapatuk újra a legmagasabb szintet képviselje, és különösen igaz ez a BL-ben szükséges szintre.
„Ez valóságos hidegzuhany volt a számunkra, de a gólkülönbség jól tükrözi, mennyivel jobbak voltak. Sokkal hatékonyabban játszottak nálunk. Megmutatták, hogy sokkal komplettebb csapatuk van. Ezt el kell fogadnunk, és meg kell próbálnunk fejlődni. Tudtuk, hogy ilyesmi megtörténhet egy nagyszerű csapat ellen, amely sok szempontból előttünk jár”

– szögezte le a holland edző.

A két csapat három évvel ezelőtt ugyancsak a BL nyolcaddöntőjében találkozott egymással. Akkor a PSG hazai pályán 4-0-ra megnyerte az első meccset, ám a visszavágón 6-1-re a Barcelona győzött. Koeman elárulta, kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy idén képesek lesznek-e hasonló fordulatot elérni március 10-én, a visszavágón. A súlyos vereség kapcsán felmerül a kérdés, itt a Messi-korszak vége? Egy ideig még várnunk kell, hogy erre választ kapjunk, az viszont szembetűnő, hogy ez a Barcelona már nem az, ami volt. Persze, már rég nem az. Tavaly a Bayern München elleni 8-2-es kiesés is jelzésértékű volt, eközben pedig a koronavírus-járvány olyan gazdasági helyzetbe sodorta a klubot, amiből nagyon nehéz lesz kikecmeregni, s nagyon úgy tűnik, hogy Messi nélkül kell majd. Noha Joan Laporta a közelgő elnökválasztás kapcsán a 33 éves szupersztár megtartásával kampányol, a tavalyi nyári közjáték és a mostani eredmény(ek) ismeretében nehéz elképzelni, hogy a „bolha” a következő szezont is Barcelonában kezdje meg. A katalán alakulat ugyan legutóbbi hét meccsét megnyerte a spanyol élvonalban, de eddigi összes fontosabb meccsét elveszítette. Előbb a Real Madridtól, majd az Atlético Madridtól is kikapott a bajnokságban, a Szuperkupa döntőjében az Athletic Bilbao, a Spanyol Kupában egy hete pedig a Sevilla bizonyult jobbnak. A Barcelona a jövőben nem engedheti meg magának Messi elképesztően magas fizetését, ráadásul szakmailag sem vonzó egy olyan életkorú játékosnak, akinek nincsenek évei arra, hogy részt vegyen egy hosszútávú építkezésben. Sokkal valószínűbb, hogy a Pep Guardiola által irányított Manchester City, vagy a Neymart is soraiban tudó PSG lehet a befutó Messinél, akinek bérigényéből sem kellene engednie, ráadásul nagy trófeák megnyerésére is esélye nyílna. A játéknap másik mérkőzésén az RB Leipzig és a Liverpool feszült egymásnak, de nem Németországban, hanem Budapesten a Puskás Arénában. A gól nélküli első felvonást követően az 53. percben Lukas Klostermann elcsúszott, ezt kihasználva Mohamed Szalah lefülelte Marcel Sabitzer passzát, majd betört a tizenhatoson belülre, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő Gulácsi Péter mellett a hálóba lőtt. Öt perccel később Nordi Mukiele csúszott el, Sadio Mané elvitte a labdát, és a tehetetlen magyar kapus mellett megduplázta az angol bajnoki címvédő, 2019-ben BL-győztes Liverpool előnyét (2-0).
„Sajnos ez a két gól teljesen rossz irányba fordította a játékot, de vállalnunk kell a felelősséget a hibáinkért”

– jelentette ki a verseség után Gulácsi.

Szerdán a Porto a Juventusszal, a Sevilla pedig a Borussia Dortmunddal méri össze erejét.

Cicipasz kétszettes hátrányból fordítva legyőzte Nadalt az Australian Openen (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.17. 15:10

Fotó: PAUL CROCK / AFP
A görög teniszező az elődöntőben Danyiil Medvegyevvel találkozik.
Sztefanosz Cicipasz 0-2-ről fordítva legyőzte Rafael Nadalt az ausztrál nyílt teniszbajnokság férfiversenyének negyeddöntőjében. A húszszoros Grand Slam-győztes spanyol sztár és görög ellenfele 2019-ben az elődöntőben csapott össze egymással Melbourne-ben, akkor Cicipasz mindössze hat játékot tudott nyerni. A szakértők előzetesen most nagyobb csatára számítottak, ám Nadal az első két szettben ezúttal is kiválóan teniszezett, ellenfelének semmi esélyt nem adott. A harmadik játszmában aztán Cicipasz annak ellenére jutott el a rövidítésig, hogy spanyol riválisa adogatóként addig mindössze egy labdamenetet veszített. A tiebreakben Nadal három könnyű labdát is elhibázott, így Cicipasz szépített. A negyedik felvonásra a görög fogadóként is feljavult, a spanyol pedig rengeteget hibázott - ebben a szettben 14-et -, az ötödik kiemelt így negyedik bréklabdáját kihasználva, több mint három órányi játék után kiegyenlített. A döntő játszma sokáig fogadóesély nélkül telt, mígnem Cicipasz 5:5-nél elvette Nadal adogatását, és bár a spanyol ezt követően két mérkőzéslabdát hárított, a görög kiszerválta a mérkőzést, és 4 óra 5 perces csata után bejutott az elődöntőbe. Cicipasz a négy között a negyedik helyen kiemelt orosz Danyiil Medvegyevvel találkozik, a másik ágon a selejtezőből indult orosz Aszlan Karacev és a világelső szerb Novak Djokobic csap majd össze.

Eredmények, negyeddöntő: férfiak:

Cicipasz (görög, 5.)-Nadal (spanyol, 2.) 3:6, 2:6, 7:6 (7-4), 6:4, 7:5 korábban: Medvegyev (orosz, 4.)-Rubljov (orosz, 7.) 7:5, 6:3, 6:2 Nők Muchova (cseh, 25.)-Barty (ausztrál, 1.) 1:6, 6:3, 6:2 Brady (amerikai, 22.)-Pegula (amerikai) 4:6, 6:2, 6:1