A tájékoztatás szerint Navalnij január 20-án fordult a fogva tartásával kapcsolatos panaszaival a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz, amely most a szabadon bocsátását kérte.
Mint írták, a kérelemben foglalt sérelmek kivizsgálására Oroszországnak feltett kérdésekre adott válaszokat Navalnij vitatta. Véleménye szerint az orosz kormány által felsorolt intézkedések nem biztosítottak számára elegendő védelmet élete és egészsége tekintetében.
A bíróság szerint figyelembe véve a kérelmező életét fenyegető kockázatok jellegét és mértékét, illetve fogva tartása általános körülményeit, "első látásra" nyilvánvalónak bizonyult, hogy szükséges az ideiglenes intézkedés alkalmazása az eljárási szabályzat 39. cikke alapján. Hozzátették, a vonatkozó cikk szerinti intézkedés nem befolyásolja az üggyel kapcsolatos későbbi döntéseket.
Az EJEB kizárólag kivételes esetekben rendel el ideiglenes intézkedéseket, akkor, ha azok hiányában a panaszosok visszafordíthatatlan károk kockázatával néznének szembe.
Reagált az orosz igazságügyi miniszter
Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter később úgy fogalmazott, teljesíthetetlen, ellentmond az orosz jogrendnek, s nem tartalmaz jogi normákra hivatkozást az EJEB követelése.
„Az EJEB-től ma megkapott, Navalnij szabadon bocsátásáról szóló követelés több okból példátlan. Először is ez nyilvánvaló és durva beavatkozás egy szuverén ország bírói hatalmának tevékenységébe” – hangzott a közlemény.
Az orosz igazságügyi tárca a TASZSZ hírügynökségnek még szerdán rámutatott arra, hogy az Európa Tanács tagállamai által egyöntetűen elismert szubszidiaritás elve alapján az EJEB nem helyettesítheti a nemzeti bíróságot és nem semmisítheti meg annak döntéseit. Mindemellett az úgynevezett ideiglenes intézkedésekről az emberi jogok európai egyezménye nem rendelkezik, ezeket az államok inkább jóakaratukból hajtják végre, az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézményekből való elengedése pedig nyilvánvalóan ellentmond az ideiglenes intézkedések jogi természetének, amelyek célja az ügyek EJEB általi normális tárgyalási folyamatának biztosítása.
Pjotr Tolsztoj, az orosz parlement alsóházának elnökhelyettese emlékeztetett rá, hogy egy tavaly életbe lépett alkotmánymódosítás úgy rendelkezik, hogy Oroszország teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Ám abban az esetben, ha a nemzetközi szervek, így az EJEB annyira átpolitizáltan értelmezik vele szemben a szerződéseket, hogy az ellentétbe kerül az orosz alaptörvénnyel, ezt nem fogja megtenni.
