Előfizetés

Megszűnik az eddig ismert Budapesti Tavaszi Fesztivál

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.19. 06:20

Fotó: Csibi Szilvia
Az Orbán-kormány nem újítja meg a fesztivál megrendezését célzó korábbi szerződését a fővárosi önkormányzattal. Még csak magyarázatot sem adtak rá.
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a kormány eldob egy negyven éve sikeres brand-et és a továbbiakban nem kíván együttműködni a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezésében a fővárosi önkormányzattal. Az állam az idei évtől kivonul a fővárosi rendezvénysorozat finanszírozásából – válaszolta a Népszava kérdésére Gy. Németh Erzsébet kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Mint elmondta: Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) eddigi állam által felkért szervezője a múlt héten kereste fel a Városházán. Ekkor adott tájékoztatást a kormány döntéséről. Az okokról semmiféle tájékoztatást nem adott – tette hozzá Gy. Németh Erzsébet. A fővárosi önkormányzattal a tavaszi és őszi fesztiválok megrendezéséről még a Tarlós-érában írtak alár három éves szerződést, amely tavaly decemberben lejárt. A MÜPA vezetője arról is tájékoztatta Gy. Németh Erzsébetet, hogy a kormány döntése értelmében ő szervezi meg a továbbiakban a kabinet által indítani kívánt új fővárosi tavaszi és őszi fesztivált. Az előbbit Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, míg utóbbit Liszt Ferenc Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál néven. Mint megtudtuk a tavaszi programokról március elején adnak bővebb tájékoztatást. A két fesztiválra az idén összesen 1,75 milliárd forint állami támogatást kapnak. Ebből 1,1 milliárd jut a tavaszi fesztiválra, míg az őszi rendezvénysorozatra 650 millió forintot költhetnek, de már az előkészítésre is kaptak 490 milliót. A tavaly decemberi kormányhatározatból kitűnik, hogy a budapesti fesztiválközönség átprogramozását több éves folyamatként egészen 2025-ig hasonló összeggel finanszíroznák. A főváros a közlést – mást nem igen tehetett – tudomásul vette, de azt kérte, hogy a szerződésből fakadó elszámolásokat korrekten hajtsák végre. Erre ígéretet is kapott az önkormányzat. Ez többek között a fesztivál közösségi és egyéb online médiafelületeit és az archívumot érinti. A városvezetés a kormány kivonulása ellenére folytatná a tavaszi fesztiválozás hagyományát, de kissé változtatnának az irányon. A főként turistákat vonzó, elit kulturális esemény helyett egy fővárosiakhoz közelebb álló, az első évek pezsgését megidéző, a nagyközönség számára könnyebben befogadható programsorozatot szeretnének új, alternatív művészeti ágak bevonásával. A márkanév egyébként a főváros tulajdona. A fővárosi színházak, kiállító termek és közterek állami fesztivál keretében történő használata nem került szóba. A főváros az idei rendezvényre külön nem tervezett támogatást, de a Budapest Brand Zrt. költségkeretét 1,35 milliárd forintban határozták meg. Egyelőre azonban azt sem tudni, hogy a korlátozásokat feloldják-e a fesztivál szokásos április eleji rendezési dátumára. Ha nem, akkor a főváros online térben szervezné meg hazai előadók bevonásával. Ha addig feloldják a korlátozásokat, akkor a Budapest nyitására tervezett programsorozattal kötnék össze az új típusú első évben szűkített formában megrendezendő fesztivált – mondta Gy. Német Erzsébet. A szervezést a főváros tavaly létrejött cégére a Budapest Brand Nonprofit Zrt.-re bízták. 
A kormány döntésével lezárul egy turisztikai, városmarketing és kulturális szempontból is fontos együttműködés, amely eddig felül tudott emelkedni a napi politikai csatározásokon. „Ha valaki Budapestre érkezik, akkor a tavaszi fesztiválon kulturális esszenciát kap a városból” – mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivált szervező Operatív Testület elnöke a negyvenedik fesztivált beharangozó sajtótájékoztatón még 2019 őszén. Kiemelte, hogy a magyar kultúra egyesítését a Budapesti Tavaszi Fesztivál kezdte el, hiszen a vasfüggönyön túlról hívott haza világhírű magyar művészeket, például Cziffra Györgyöt vagy Vásáry Tamást, aki akkor még Londonban élt. Káel akkor még nem tudhatta, hogy valójában búcsúbeszédet mond, mivel a négy évtized alatt kialakított formában, a kormány és a főváros kevés közös projektjeinek egyikeként soha többé nem lesz össz-művészeti tavaszi fesztivál Budapesten. Tavaly a járvány mosta el a programsorozatot: „Magyarország kormányának döntése értelmében, a világméretű egészségügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos iránymutatásokat követve” törölték az eredetileg 2020 áprilisára meghirdetett fesztivált. Az idén pedig a kormány úgy döntött: nem is közösködik tovább a fővárossal és saját tavaszi és őszi fesztivált szervez.

Negyven év történelem

Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezető helyettese, Lengyel Márton fejéből pattant ki a fesztivál ötlete, amelyhez megnyerte Kiss Imrét, az Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó akkori kulturális menedzserét, akivel együtt kezdeményezték a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezését. Végül Aczél György, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, az országos kultúra terén megfellebbezhetetlen döntési jogkörrel bíró MSZMP pártvezető hagyta jóvá a fesztivált. Az elsőt 1981-ben rendezték meg. A fesztivál az elmúlt évtizedekben bekerült a világviszonylatban is jelentős kulturális események közé, amelyre világhírű előadókat és rengeteg turistát tudtak idecsábítani. Finanszírozása azonban sokáig bizonytalan volt. 2009-ben 1,55 milliárd forint volt a BTF költségvetése, amely a kormányváltás után drámaian lecsökkent, amin az sem segített, hogy Orbán Viktor unokatestvére, Vitézy Zsófia került a cég élére. 2010-ben alig több, mint 400 millió forint állami és önkormányzati támogatást kapott a fesztivál, 2011-ben pedig 519 milliót, ami a következő évben ismét 400 millió forintra esett vissza, mígnem 2014-ben 1,65 milliárdra ugrott. Ekkor vette át a szervezést állami oldalról Káel Csaba. A főváros részéről Bán Teodóra vitte a programot. (Többen az ő menesztését tartják az egyik - mondvacsinált - oknak a kormány mostani kivonulásában.) Az állami támogatás megemelésekor sokan tartottak attól, hogy a kormány ezt a rendezvényt is „elnépnemzetiesítené”, de végül a BTF maradt, ami volt, magas színvonalú nemzetközi művészeti program. A tervezhetőséget segítette, hogy 2017-ben kormányrendeletben rögzítették a támogatás összegét. 

Berobbant a Covid harmadik hulláma

Koncz Tamás Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.19. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Vélhetően a koronavírus mutációira vezethető vissza, hogy ismét romlanak a járványadatok.
Ismét száz fölé emelkedett csütörtökön a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma, tegnap 104, a hivatalos tájékoztatás szerint többségében idős, krónikus beteg vesztette életét. A decemberi-januári adatokhoz képest kiugróan magas az új fertőzöttek aránya is – egy nap alatt 2853 beteget találtak, az elvégzett tesztek 13,6 százaléka lett pozitív, a vírusminták között pedig egyre többször találják meg a Covid-19 brit mutánsát is. A helyzet komolyságát mutatja, hogy Müller Cecília az operatív törzs sajtótájékoztatóján azt mondta: „a koronavírus-járvány harmadik hulláma megkezdődött.”  - Ez nem a harmadik, nem is a második hullám: a közkeletű hiedelemmel ellentétben még csak a koronavírus-járvány első támadásánál tartunk, és a járvány évekig is eltarthat – mondta Müller Cecília szavaira reagálva Falus Ferenc tüdőgyógyász a Népszavának. A korábbi országos tiszti főorvos szerint a járvány hullámvölgyeit a korlátozó intézkedések okozták, ám ezek legfeljebb lassították a fertőzést, de új hullámról csak akkor lehetne beszélni, ha a járvány időszakosan véget érne, majd újra kezdődne. Riasztó újdonságnak tartja viszont, hogy a korábban ismert járványokkal ellentétben nem az eredeti kórokozó, hanem azok mutánsai felelősek a járvány újabb fellángolásáért. A brit variánst szerdáig közel 200 beteg mintájában mutatták ki, de Falus Ferenc biztos benne, hogy ennél sokkal több hazai eset lehet – már csak azért is, mert az új típus 70 százalékban fertőzőképesebb elődjénél, a mintáknak pedig csak egy töredékét vizsgálják meg a mutációk szempontjából. A kérdésre, hogy a mutációk ellen mennyire védenek a Magyarországon is elérhető vakcinák, Falus Ferenc szerint a tisztességes válasz: többnyire nem tudjuk. „Külföldön publikált kutatások szerint a Pfizer és a Moderna is véd valamelyest a dél-afrikai és a brit mutáns ellen, az Astrazeneca és a Szputnyik V főleg a brit változattal szemben hatékony. Az itthon milliószámra rendelt kínai oltóanyagról viszont szinte semmit nem tudunk, és ez a legnagyobb baj” – hangsúlyozta a szakértő.  Falus Ferenc úgy látja, Magyarország legalább fél évvel elkésett az oltási program terén: a tervet csak február elején hozták nyilvánosságra, a rendszer átláthatatlan, kaotikus, arról sem orvosszakmai, sem társadalmi egyeztetések nem zajlottak korábban – ráadásul egy legalább nyolcvan oldalas, az oltási renddel foglalkozó hivatalos dokumentumot még mindig titkolnak szerinte a nyilvánosság elől. Hibásnak tartja azt szemléletet is, hogy a kormány tartalékolja a vakcinákat, hátha nem érkezik belőlük időben a második oltáshoz elegendő adag. Falus szerint ugyanis a megérkező vakcinamennyiséggel azonos számú embert kellene beoltani, a második oltást pedig lehetne biztosítani a később érkező szállítmányokból. „Minél szélesebb körben kellene elhasználni a meglévő mennyiséget – kisebb kockázat, hogy a következő szállítmány egy héttel később fut be, minthogy emberek haljanak meg az óvatoskodás miatt” – vélekedett. A kiterjesztett oltás mellett Falus létszámkorlátozással fékezné meg a járványt: a plázákba, boltokba csak adott számú vásárlót lenne szabad beengedni, így elkerülhető lenne a tömeges érintkezés.  Miközben a járvány, úgy tűnik, új erőre kap, elkezdődött a nemzeti konzultáció a nyitásról, a korlátozások enyhítéséről, feloldásáról. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda hét pontos kérdéssora a kijárási tilalom feloldásáról, az éttermek, uszodák konditermek megnyitásáról kérdezi az állampolgárokat – és lehetőségként veti fel, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők koncerteket, sportrendezvényeket is látogathassanak.

A szennyvízminták is jelzik az újabb fertőzéshullámot

A hatodik héten tovább folytatódott a növekedés a szennyvízminták átlagos koronavírus koncentrációjában, közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Tatabányán, Veszprémben, Zalaegerszegen, valamint az öt vizsgált Budapest környéki település (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta ) közös mintájában is nőtt a SARS-CoV-2 örökítőanyagának koncentrációja.

A brit variáns letarolta a szlovák egészségügyet

Már hazánk, Ausztria és Lengyelország is felajánlotta a segítséget Szlovákiának, ahol az ellátórendszer képtelen lépést tartani a koronavírus fertőzöttek számának növekedésével. A pozsonyi kormány szerdán aktiválta EU polgári védelmi rendszerét, hogy segítséget kérjen a többi tagállamtól. Egyelőre elsősorban szakembereket várnak: legalább 10 orvost és 25 nővért, akik enyhítenék az intenzív osztályok személyzetére nehezedő nyomást. Szlovákiában részben attól vált kritikussá a helyzet, hogy dominánssá vált a normál vírustörzsnél gyorsabban terjedő és súlyosabb lefolyású fertőzést okozó brit variáns. Noha a napi esetszám egyelőre elmarad az év eleihez képest, a kórházak terheltsége mégis felülmúlja az eddigieket. A csütörtökön közölt adatok szerint 3 886 beteget ápolnak a szlovákiai intézményezekben - összehasonlításképpen, a csaknem kétszer akkora népességgel rendelkező hazánkban december 8-án mérték a legrosszabb adatot, amikor 8 045 főt kezeltek a kórházakban. Északi szomszédunknál azonban aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik, a páciensek száma még messze nem érte el a csúcsot. Az Európai Unió mindenesetre segít, Martin Klus szlovák külügyi államtitkár Facebook-oldalán arról írt, hogy számos ország válaszolt segélykérésükre, Ausztria az osztrák hadsereg egészségügyi szakembereit ajánlotta fel, Lengyelország pedig vállalta, hogy 200 szabad ágyat biztosít a betegek ellátására a lengyel kórházak intenzív osztályain. A magyar kormány is jelentkezett, de egyelőre nem világos, hazánk pontosan milyen segítséget ad. Az ügyben megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de lapzártánkig nem adtak választ a kérdésünkre. Csehországban hasonlóan kétségbeejtő a helyzet, és a prágai kormány az esetszám növekedését szintén a brit variáns elterjedésével magyarázza. Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter szerdán arra figyelmeztetett, hogy két-három hét múlva teljesen összeomolhat az ellátás, de beszámolók szerint egyes kórházakban ez már megtörtént: annyi a fertőzött, hogy egyes betegeket az orvosok képtelenek ellátni. Az egyik legsúlyosabban érintett régió, a német határmentén fekvő Karlovy Vary kormányzója Petr Kulhánek már arra kérte a prágai kormányt, hogy engedélyezzék a páciensek átszállítását a bajorországi kórházakba. 

Pozitívan fogadta Karácsony oltási tervét a kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.18. 22:05

Fotó: MTVA/Koszticsák Szilárd
Kiderült, van olyan pont, amiben nincs vita a főváros és a kabinet között.
"Konstruktív volt a mai egyeztetés a Miniszterelnökségen, ahol bemutattam a Főváros oltási tervét, amelynek lényege, hogy segítsük a kormány munkáját, hogy gördülékenyebben haladhassunk az oltással"

- közölte Facebook-oldalán a főpolgármester.

Karácsony Gergely örömét fejezte ki, hogy a kormány részéről pozitívan fogadták a tervet, ugyanis ha sok minden másban nem is, de abban egyetértenek, hogy minél hamarabb kell minél több embert vakcinához juttatni. Ugyancsak konszenzus alakult ki arról, hogy 10 új oltópont létesüljön Budapesten, amelynek felállítását a Fővárosi Önkormányzat vállalja. Egyúttal felajánlotta a városvezetés, hogy a kritikus ágazatban dolgozókat (fővárosi cégek esetében) üzemorvossal beoltatják, és ezt meg is szervezik.  Hogy pontosan miről is szól Budapest oltási terve, arról itt írtunk bővebben.